Keresés

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

Szabados Ági a zsűritagként szerzett tapasztalatai mellett mesélt a NIOK-ról, a jelenlegi helyzet mindennapjairól, az olvasói attitűdről és arról is, mit jelent számára egy jó könyv.

Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

Harag Anita novelláiban kevés a történés, nem a cselekmény a fontos, és nem is a társadalomábrázolás, sokkal inkább lélektani sckiccek. Apákhoz, anyákhoz, nagyszülőkhöz fűződő, többnyire gyenge, sérült, diszfunkcionális kapcsolatok jelennek meg az írásokban.

 A költői visszatérésről, a Libri irodalmi díjra jelölt Vera című regényéről, most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is beszélt az Összekötve keddi műsorában.

Marcel Beyer a Kaltenburgban nem a Nobel-díjas zoológus, Konrad Lorenz élettörténetét akarja felmondani, helyette sokkal inkább a hiányra és az el nem mondott részletekre fókuszál.

Önéletírásában izgalmas portrékban örökítette meg élete meghatározó figuráit és találkozásait. Olvassatok bele a hadirokkant szomszédjáról, Nagy Zsigmondról szóló fejezetbe! 

A Magyar Copperfield szerzőjével lepleznivalókról, emlékezésről és a korszakot meghatározó jelenségekről beszélgettünk, de kiderült az is, milyen felismeréseket hozott számára az önéletírás, és hogyan látja azóta életének meghatározó szereplőit.

Bereményi Géza gyerekkorának szakaszait a nevek és a terek tagolták. A könyvben minden helyszín és minden szereplő valós, az önéletíró nem hazudhat, így most a valóságban is bejárhatjuk a történetben megjelenő utcákat és tereket: Teleki téri piactól egészen a Hauer Cukrászdáig.