Keresés

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Konrád József mesélt mélypontokról és biztatásokról, valamint arról, mi indította be A behajtót.

Keresztury Tibor mára már kultikus kisprózakötete 2000-ben látott napvilágot a Magyar Narancs gondozásában. A szerző hatvanadik születésnapjára megjelenő új, változatlan kiadás immár történeti távlatból, ám eredeti kifejezőerejéből mit sem veszítve ad hírt a „keleti kilátásokról”.

Idén nyolcadik alkalommal osztják ki a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. A top10-be került szerzők közül ezúttal Szemethy Orsi mesél az első irodalmi próbálkozásokról és reakciókról.

A francia Annie Ernaux nyerte 2022-ben az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint azért a bátorságért és éleslátásért, amivel feltárja a személyes memória gyökereit, elidegenedését és határait.

Ha érezted már iszonyú kellemetlenül magad állásinterjún, randin vagy fodrásznál, akkor Fehér Boldizsár második, Nem nagy ügy című novelláskötete neked szól. 

A szerelemről és más történetek című Csehov-kötet tizenhét novelláját a fordító, Morcsányi Géza válogatta. Olvass bele!

A Magyar Műfordítók Egyesülete szerda este adta át a Jeromos Oroszlánja díjat a Három Holló Kávéházban. Az elismerést idén a Magvető Könyvkiadó kapta.

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

Mán-Várhegyi Réka elbeszéléskötetében négy nagyon különböző női életút villan fel, közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy a négy E/1. személyű narrátor kivétel nélkül mind nagyon kritikusan szemléli a saját sorsának alakulását. A Vázlat valami máshoz egyszerre szól a járvány utáni időszakról és a folyamatos figyelésről, de közben fontos dolgokat állít a kreatív alkotás korlátairól és lehetőségeiről, ahogy a kontroll visszaszerzése utáni vágyról is. Ez a hét könyve.