Keresés

Egyetlen irodalmi mű sem volt akkora hatással az ünnepi időszakra, mint Dickens Karácsonyi éneke. Ebenezer Scrooge kísérteties megváltozástörténete rajta hagyta a nyomát a popkultúrán, a karácsonyi ünnepkörön és bennünket, olvasókat is megváltoztatott.

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Egy-egy életrajzban, műben vagy a megjelent könyv utóéletében rengeteg apró, ismert vagy kevésbé ismert történet bukkanhat fel, amiknek mi eddig is szerettünk utánamenni, de mostantól rendszeresen és rovatformában tesszük.

József Attila fotói – vagy legalábbis egy részük – a magyar irodalomtörténet legjobban ismert fényképei. Pontosan tudjuk, hány kép készült a költőről, és ezt a gyűjteményt gazdagítja mostantól az a 90 évig lappangó hírlapi fotó, amelyre Illés Zoltán bukkant a napokban. De mit tud kiolvasni egy képből az irodalomtörténész, mennyire építette József Attila az imázsát, és vajon számítani lehet-e további, egyelőre lappangó fényképek felbukkanására? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészt a költő ikonográfiájáról kérdeztük.

Néhány napja feltűnést keltett egy állítólag József Attilát ábrázoló, eddig ismeretlen fotó, amelyről azóta kiderült, hogy nem a költő látható rajta. Illés Zoltán tanár ugyanakkor kutatásai során rábukkant egy, a szélesebb publikum előtt eddig nem ismert, ám valóban József Attilát ábrázoló fényképre. Az írása következik.

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma - most egy helyen megtaláljátok az összeset, ebben a cikkben ugyanis összegyűjtöttük mind a hat beszélgetést.

László Ferenc 33 irodalmi portrét és pályaképet villant fel Honi bestiárium című új könyvében. Akadnak közöttük "jelentős és elfeledett, jellemes és állhatatlan, reakciós és világforradalmár, népies és urbánus, imponáló életművet megalkotó és ma már jószerint olvashatatlan literátorok". Olvass bele!

Eredetileg 1959-ben jelent meg Ottlik Géza kultikus regénye, az Iskola a határon, amelyet augusztus végén adott ki ismét a Magvető. De miért vette vissza már a nyomdából a kézirat első változatát Ottlik, kinek a kritikájára hallgatott, és hogyan értékelték az első recenziók a könyvet? Az Arcanum segítségével utánajártunk.