William Shakespeare egyik legfontosabb tragédiája, a Macbeth ma teljesen más lenne, ha nincs I. Jakab angol király, aki annyira félt a boszorkányoktól, hogy megszállottan kutatta és üldözte őket. Shakespeare pedig a drámával járt a király kedvébe - mutatjuk, hogyan!
A Macbeth Shakespeare feltehetőleg 1603 és 1606 között keletkezett tragédiája, a színpadi előadásokról először 1611-ben született írásos feljegyzés. A történet egy királygyilkosságot és annak következményeit mutatja be: Macbeth mindennél jobban vágyik a trónra, boszorkányok segítségével megszerzi azt, majd a hatalomtól megrészegülve gyilkosságokat követ el. Végül fellázadnak ellene és utoléri a boszorkányok tragikus jóslata.
I. Jakab, a boszorkányvadász
Bár Shakespeare régi angol mondákra és hiedelemre építette a darabját, a boszorkányok központi szerepét az akkori király inspirálta. I. Jakab 1603-ban került hatalomra, miután I. Erzsébet utódok nélkül halt meg, bár már korábban is voltak, akik őt látták a legesélyesebb örökösnek.
I. Jakab angol király és a Macbeth 1632-es kiadásának első oldala.
I. Jakabot nagyon foglalkoztatták a boszorkányüldözések és figyelte a misztikus, okkultista világot. 1597-ben saját tapasztalatait és gondolatait is leírta és megjelentette erről a Daemonologie című könyvében.
A boszorkánysággal vádolt nők kínvallatásán például szeretett személyesen részt venni, hogy meggyőződjön a gonosz természetéről.
Shakespeare pedig látva ezt az érdeklődést, úgy dönthetett, hogy a készülő darabjában a boszorkányoknak fontos szerep fog jutni, hogy ezzel is kedvébe járjon az uralkodónak. Ha a Macbeth történetét nézzük, könnyen kirajzolódhat az alapgondolat, miszerint ha hagyjuk, hogy a gonosz és a hatalomvágy eluralkodjon, abból káosz és pusztulás fakad.
(Jstor)
Fotók: Wikipédia
