Keresés

Interjú, tárca, rádió- és netnapló, nyilvánosan elmondott beszéd leirata – ennyiből is látszik, hogy műfajilag mennyire heterogén Nádasdy Ádám legújabb kötete, amely az elmúlt években itt-ott (folyóiratban, internetes oldalon, ünnepi kiadványban) megjelent írásai közül válogat. Bár történetei tűnhetnek szerteágazónak, valójában mégis arról mesélnek, milyen volt egy megváltozott, majd a változatlanságba (vagy változtathatatlanságba?) évtizedekre megdermedt, és megint később újból változni látszó országban felnőni.

A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Nagy Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

Ai Weiwei a legismertebb kínai kortárs művész és aktivista, aki a saját és az apja életét 1000 év öröm és bánat című memoárjában írta meg. Jelenleg Portugáliában él, ott fogadta a Margó Irodalmi Fesztivál stábját, a róla szóló riportfilmet pedig május 11-én mutatják be a margitszigeti Kristályban.

Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.

A szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című kötetében olyan családokat mutat be, amik a bomlás különböző szakaszába lépnek. A novellákon mégsem uralkodik el a reménytelenség, mert Mugerli szerint a nehéz helyzetek ugyan fájdalmasak, de nem egyszer előszobái az építő változásoknak is. Ez a hét könyve.

A Levelek a Kner család életéből című kötet betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába: Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok - művészek, értelmiségiek - levelezéséből válogat. Olvass bele!

A tavalyi Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregénye olvasható A hely/Egy asszony című kötetben. Bár a két mű öt év eltéréssel íródott, mégis szerves egységet alkotnak és megvan bennük minden, amiért Ernaux kiemelkedő író. Ez a hét könyve.

Apasági metamorfózisról, irodalommá írt életről, a vágyott szülőségről és a gyerekvállalás nagy leckéiről is szó esett kedden este a Radnóti Színházban Grecsó Krisztián új kötete, a Lányos apa bemutatóján, ahol Szabó T. Anna kérdezte a szerzőt.

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.