Keresés

Az argentin María Gainza Látóideg című könyve nehezen kategorizálható mű: egyszerre autofikció, esszé, kritika és óda Buenos Aireshez. Tizenegy történetén keresztül újra látni tanulunk. Olvass bele!

Milyen kamasznak lenni, ha az ember nem számíthat a szüleire, ha érettebb és bátrabb, mint ők? Milyen városból falura kerülni, és belemerülni a csendbe? Milyen önállóságra vágyó nőnek lenni egy vadmacsó környezetben? Marton-Ady Edina könyvéből kiderül. Olvass bele!

Havas Juli regénye megmutatja, hogyan lesz egy antiszociális, zűrös kamaszlányból nővér, majd orvos. Olvass bele!

Elif Shafak új regénye, az Eltűnt fák szigete a 70-es években, a görög és a török Ciprus határán, Nicosiában játszódik, ahol elszabadul a pokol. Egy görög fiú és egy török lány mégis szerelembe esik. Olvass bele!

Nagy Gerzson második regényében egy magyar munkavállalónak küldföldön kell megállnia a helyét, miközben azzal szembesül, hogy a nyelv sosem lesz teljesen a sajátja. Olvass bele!

Patricia Lockwood életrajzi elemeket is tartalmazó regénye, az Erről nem beszélünk a valódi emberi kapcsolatokat és az élet kiszámíthatatlanságát állítja szembe az internet gondosan megkonstruált alternatív valóságával. Olvass bele!

Závada Pál új könyvének főhőse Apfelbaum Ádám, aki a 30-as évek Berlinjébe és a 40-es évek Nagyváradára kalauzol minket. A történet színházi felkérésre, Az ember tragédiája 2.0-projektre született, ezt bővítette az író most verses regénnyé. Olvass bele!

Rahaf Mohammed egy év gondos tervezés után menekült el Szaúd-Arábiából, és bár vissza akarták vinni, később menedékjogot kapott. Történetét A lázadó című könyvben írta meg. Olvass bele!

Vágvölgyi B. András regényének világa legalább olyan sokértelmű, mint amit a cím sugall: a mai életről szóló narratíva mozaikosan felépített, kaleidoszkópszerű regényszerkezet nyelvi anarchiájában rajzolódik ki a tegnapi és a mai magyar tér. Olvass bele!