Sárba ragadtak a rendőrök, akiket a falurombolás és a bánya ellen tüntetők miatt vezényeltek ki (videó)
sa

Sárba ragadtak a rendőrök, akiket a falurombolás és a bánya ellen tüntetők miatt vezényeltek ki (videó)

A Lützerath melletti szénbánya újranyitása, a falu- és könyezetrombolás elleni tüntetések és összecsapások során esett meg az a bizarr részlet, amire a Telex hívta fel a figyelmet. Könyvek hírek mellé.

A észak-rajna-vesztfáliai Lützerath melletti, majdnem egyhetes "csata" oka, hogy a német kormány megengedte, hogy az energiaválság miatt újrainduljon a kitermelés a bányában. Mint arról a Mérce már beszámolt, az aktivisták helyi, országos és nemzetközi szinten is szervezték az ellenállást, mivel a lignitbánya bővítése a jobbára elnéptelenedett település házainak lerombolásával és környezetpusztítással is jár - mindez a szövetségi kormány és az RWE energiacég megállapodása szerint.

-

Bár a lützerath-i csatának hétfőn vége szakadt, miután a rendőrök visszaszorították a megfogyatkozott tüntetőket (korábban a környéken mintegy tízezer tüntető gyűlt össze), most jöhet a neheze a német szövetségi kormány számára. Lützerath ugyanis több szempontból szimbolikussá vált: egyfelől a kormányon lévő Zöldek választási ígéreteit teszteli, másfelől ha az ott található szenet a németek elégetik, akkor Németország nem fogja tudni tartani a Párizsi Klímaegyezményben vállalt céljait.

-

Az egyhetes rendőri akció idején Németországban több helyen is szimpátiatüntetések voltak, több mint 30 aktivista pedig elfoglalta a Zöld párt düsseldorfi központját.

A csata emlékezetes és talán emblematikussá váló jelenetéről a Telex számolt be: egy ponton a rohamrendőrök annyira elakadtak a sárban, hogy még egymást sem tudták kisegíteni belőle. A helyzet bizarr komikumát növeli, hogy egy középkorias csuhába öltözött tüntető lófrál körülöttük. 

Az ehhez hasonló esetek a következő években, évtizedben szaporodni fognak, a klímaaktivizmus egyre erőteljesebb jelleget ölt majd. A jelenséggel több nagyszerű író is foglalkozott már, mi két regényt ajánlunk, ami lassan alapművé válik a témában - plusz egy bónusz novellát, amit elolvashatsz nálunk.

Richard Powers: Égig érő történet

RICHARD POWERS
Égig érő történet
Ford.: Barabás András, Park, 2020, 620 oldal
-

Powers regénye a fák és az emberek történetének összefonódásán keresztül szenvedélyes erővel mutatja meg a környezetvédelem kibontakozását és az aktivisták elszántságát. A regény 2020-ban a 39. lett az év könyve listánkon, recenziónkban azt írtuk róla: "A költői nyelv tökéletes arányban keveredik a szakkifejezésekkel és a tudományos háttérrel, és úgy tanulunk olvasás közben, hogy észre sem vesszük. A szereplők élik életüket, szerelmek bontakoznak ki, házasságok köttetnek, tragédiák és halálesetek következnek be, új ismeretségek és együttműködések köttetnek, majd elhalnak, végigkísérjük egy-egy személy felemelkedését, majd mélybe hullását; és eközben az élet megy tovább, az eső továbbra is esik, lehull a talajba, ahol a gyökerek felszívják és feljuttatják az értékes tápanyagot a magasba, egészen a koronáig, hogy a fák továbbra is azt tehessék, amit eddig: figyeljenek."

 

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma

KIM STANLEY ROBINSON
A Jövő Minisztériuma
Ford. Farkas Veronika, Agave, 2022, 640 oldal
-

Robinson regénye 8. lett 2022-ben az év könyve listánkon, ahol ezt írtuk róla: "A könyv szinte nem is regényként működik, inkább egy szimuláció. Az első fejezete mindjárt letaglóz, amikor egy tömeggyilkos indiai hőhullámot ír le érzékletesen (itt elolvashatod), majd globális képet fest: bemutatja az antarktiszi kísérleti gleccserfúrásokat, a menekülttáborokat, a világ pénzügyi vezetőinek találkozóit, az önkéntesek és a politikusok munkáját. Robinson nem finomkodik, és rávilágít arra is, milyen szerepe lesz a közeljövőben az ökoterrorizmusnak - emiatt sok kritikát kapott, pedig ez a típusú agresszió abszolút része a teljes képnek. A Jövő Minisztériuma annyira nagyívű és tudásátadó jellegű, hogy főbb szereplőitől nem is érdemes drámai dinamikát várni. A célja ugyanis világosan az, hogy az egyik legősibb és leghatékonyabb eszközünkkel, a történetmondással tegye egyértelművé, hogy nincs másik bolygó és nincs más megoldás, mint a teljes emberi civilizáció összefogása az egyetlen élőhelyünk megmentéséért."

A tudományos eredményeken nyugvó kötet a hét könyve volt nálunk. A Zöld rovat keretében Litkai Gergely is foglalkozott vele egy podcastban, illetve ennek nyomán egy tárcában képzelte el 2050 Magyarországát.

Moskát Anita novellájában is megjelenik az ökoterrorizmus témája, azt itt olvashatod el:

Moskát Anita: Jöjjön el a fotoszintézis országa
Moskát Anita: Jöjjön el a fotoszintézis országa

A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében indítottuk el Zöld rovatunkat, ennek keretében Moskát Anita és Veres Attila havonta egy-egy novellát jelentet meg nálunk. 

Tovább olvasok