Karikó Katalin keddi előadásán – melyen beszámolt a tavaly decemberi, stockholmi Nobel-hét eseményeiről – jelentette be döntését. A biokémikus úgy fogalmazott, nagyon sokan dolgoztak a koronavírus elleni vakcinán és az azt lehetővé tevő kutatásokon, ezért szeretné megosztani a díjat és az érte kapott több mint 500 ezer dollárnyi összeget (több mint 184 millió forint) a jövő generációval.
Az adomány sorsa
A Nobel-díj másolatát azon a Karikó Katalin életútját és munkásságát bemutató új, állandó kiállításon helyezték el, amely az SZTE tanulmányi és információs központjában nyílt. A kutató a tárlat megnyitóján a hallgatókhoz szólva kifejtette, bízik benne, hogy a kiállított díj, illetve az adománya révén létrehozott támogatás arra inspirálja az oktatókat és a hallgatókat, hogy a legjobbak legyenek. Mint mondta, tervei szerint az általa alapított díjat
minden évben egy-egy oktató-kutató, illetve egy hallgató kapja majd meg,
az elismeréseket pedig személyesen szeretné átadni.
Karikó visszatérne a kutatáshoz
A sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt három évben ideje nagy részét reptereken, repülőkön töltötte, olyan városokban járt, melyekből semmit nem látott. A jövőben azonban munkájára akar koncentrálni. Hangsúlyozta, módosított mRNS-t készíteni nagyon olcsó és gyors, jelenleg is több mint 250, az mRNS-technológiát alkalmazó klinikai teszt folyik világszerte. A legelőrehaladottabbak a vírusokkal szembeni oltóanyagok, így fejlesztenek vakcinát az influenza, a HIV vagy a majomhimlő ellen, de olyan baktérium vagy parazita okozta betegességek megelőzésére is mint a tbc, illetve a malária.
Saját dolgozószoba a Szegedi Egyetemen
Rovó László rektora a világhírű tudóst köszöntő ünnepségen úgy fogalmazott, hogy a koronavírus elleni vakcinával az orvosok olyan eszközt kaptak a kezükbe, mellyel hatékonyan vehették fel a küzdelmet a pandémiával. A rektor egy egyetemi laborköpenyt ajándékozott Karikó Katalinnak. Mint mondta, az egyetem kutatóprofesszora ezt hamarosan használni is fogja, hiszen tavaly óta saját dolgozószobája van Szegeden,
ugyanaz, amely egykor Szent-Györgyi Alberté volt.
A hír mellé egy önletrajzi és egy gyerekkönyvet, valamint egy angol nyelvű kiadványt ajánlunk:
Karikó Katalin: Áttörések - Életem és a tudomány
Karikó Katalin szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait. Mert a kislány eszmélésétől fogva csodálta az őt körülvevő varázslatos élővilágot, és szerette volna megismerni, amennyire csak lehetséges. Sohasem az elvárásoknak próbált megfelelni; konokul végezte kísérleteit, mert hitt abban, hogy kutatásai egyszer majd hozzájárulnak súlyos betegségek gyógyításához. A bürokrácia hatalmaskodóival szemben hosszú éveken át folytatott küzdelem után végül eljött az ő ideje. A Covid elleni leghatékonyabb vakcina gyors előállítása az ő fantasztikus munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Önéletrajza nemcsak tudományos pályafutásáról szól: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, ahol a szegény családból származó, tehetséges gyerekek mégiscsak lehetőséget kaptak, hogy egyetemet végezzenek. Katalin kénytelen-kelletlen követte néhány magyar származású, világhírű tudós útját: pályáját ő is Amerikában teljesítette be.
A könyv bemutatójáról itt írtunk, itt pedig bele is olvashatsz.
AZ MTA-n mutatták be Karikó Katalin Áttörések című önéletrajzi könyvét. Az immár Nobel-díjas Karikó mesélt a családjáról és a tanárairól, a nehézségekkel való megküzdésről, szóba került Zorán, Columbo és egy bizonyos probléma is. 
Hargittai István, Hargittai Balázs: Brilliance in Exile - The Diaspora of Hungarian Scientists from John von Neumann to Katalin Karikó
A Brillance in Exile a magyar emigráns tudósok kivételes sikereinek rejtélyével foglalkozik, az élettörténeteket ötvözi a tudományos elemzésekkel. Hargittai István és Balázs a tudósok öt különböző kivándorlási hullámához vezető körülményeket tárgyalja a huszadik század elejétől napjainkig. Bár az ország elhagyását sok esetben a személyes motivációk széles skálája vezérelte, mégis fontos volt a nyitott társadalom vonzereje, amely befogadóképességgel, toleranciával és jobb munka- és életkörülményekkel vonzotta a tudósokat külföldre. Míg a keletről nyugatra való kivándorlás általános jelenség, ez a könyv elmagyarázza, miben különleges a magyar tudósok emigrációja.
Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni
Karikó Katalin nevét megismerte a nagyvilág, amikor az emberiség felvette a harcot a Covid-19 járvánnyal. 2021-ben a kisújszállási kutató lett az év hőse, a világ 100 legbefolyásosabb embere közé került, számos rangos díjat nyert, vezető szerepet játszott a legsikeresebb vakcina, a Pfizer vállalat mRNS alapú oltásának kifejlesztésében. Ki ez a lány, aki egyszerre ilyen magasra repült, de közben mindvégig maradt, aki volt: elhivatott kutató, örökké elkötelezett tudós, ugyanakkor egyszerű és őszinte mindennapi ember? Katalin általános iskolásként szeretett bele a biológiába, és egymás után leküzdve az akadályokat, töretlen hittel ment előre mindvégig.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter
(MTI)