Érezted már azt, hogy egy hőhullám érkeztével a körülötted élők elviselhetetlenné váltak? Hogy bárhogy is igyekeztél, az agyad egyszerűen nem akart működni? Ez nem a képzelet játéka, hanem tudományosan bebizonyított tény: az extrém hőség a testünk mellett az agyunkat is kikezdi, ingerlékenyebbé, lobbanékonyabbá és tompábbá tesz minket.
A cikkben bemutatjuk a jelenségről készült kutatásokat, a felmerülő magyarázatokat, és három könyvet is ajánlunk a klímaválság témájában – hiszen amiatt sűrűsodnek és súlyosbodnak a hőhullámok.
Kísérleti nyulak a Harvardon
2016 nyarán hőhullám érkezett Bostonba. A városban maradt egyetemi hallgatók közül egyesek szerencsésnek bizonyultak, ugyanis a hálótermeik rendelkeztek központi légkondíciónálással, a többieknek azonban enélkül kellett átvészelnie a forró napokat.
Jose Guillermo Cedeño Laurent, a Harvard kutatója úgy döntött, a tudomány hasznára fordítja az így kialakult helyzetet, és felméréseket végez arról,
milyen hatással van a hőség a hallgatók mentális képességeire.
A kísérletben 44 diák vett részt, akik különböző matematikai és önuralommal kapcsolatos feladatokat kellett elvégezniük a hőhullámot megelőző öt napban, a hőhullám alatt, majd a vége után még két napig.
„Sokan szeretjük azt hinni, hogy a hőség nincs ránk hatással.
Szerettem volna kipróbálni, hogy ez valóban így van-e” – magyarázza Cedeño, aki azóta a Rutgers Egyetem professzora.
2,5 fok
Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy még a fiatal, egészséges hallgatók sem immunisak a hőhullámokkal szemben. Azok a diákok, akik légkondíciónáló nélküli szobákban szálltak meg, a legmelegebb napokon jelentősen rosszabbul teljesítettek társaikhoz képest.
Cedeño eredményeit több, laboratóriumi környezetben készült kísérlet is megerősíti. Az egyik felmérés szerint
kevesebb mint 2,5 Celsius-foknyi emelkedés 10 százalékos esést eredményez a résztvevők teljesítményében
az emlékezőképesség, a reakcióidő és a végrehajtó funkciók terén.
Mi a helyzet az agresszióval?
Ez azonban nem minden. Tudósok bebizonyították, hogy a hőhullám az agresszivitásra is hatással van is: forró napokon kimutathatóan több erőszakos bűncselekményt követnek el. De
megnő az online gyűlöletbeszéd kockázata is,
és az emberek többet dudálnak az utakon.
Egy 2019-es kísérletben a résztvevők az erre a célra tervezett videójátékban rosszindulatúbbnak bizonyultak, ha egy meleg szobában kellett játszaniuk a hűvös helyett.
A hőség legfőképpen az úgynevezett reaktív agresszióra van hatással. Emögött valószínűleg az áll, hogy forró napokon
az emberek hajlamosak mások cselekedeteit ellenségesebbnek látni,
ami a válaszukat is agresszívabbá teszi.
Mi áll a jelenség mögött?
Bár nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért hat így a hőség az emberekre, a tudósok előálltak néhány elmélettel.
Ezek közül az egyik az, hogy az agyat lefoglalja a hűtés feladata, és így kevesebb energia jut másra.
„Mikor a vér és a glükóz az agy hőszabályozásért felelős részeiben összpontosul, elképzelhető, hogy nem marad belőlük elég a magasabb szintű kognitív feladatok elvégzésére” – magyarázza Kimberly Meidenbauer a Washington-i Állami Egyetem professzora.
Az is lehetséges, hogy az agyunk szándékosan felfokozza a hőségből fakadó rossz érzést, ezzel védekezve a hőhullám nagyon is valós veszélye ellen. „Ha nem tudsz lehűlni, az agyad megpróbálja még kellemetlenebbé tenni a helyzetet.
Így vesz rá arra, hogy komolyan vedd a túlélést”
– mutat rá Shaun Morrison, az Oregoni Egészségügyi Tudományegyetem professzora.
És jól tesszük, ha komolyan vesszük a figyelmeztetést. Hőség esetén létfontosságú, hogy megpróbáljunk lehűlni, és elég folyadékot fogyasszunk, lehetőleg vizet. Az agyunk számára ugyanis a legfontosabb kérdés nem az, hogy mit mutat a hőmérő, hanem hogy mennyire forrósodik fel a testünk.
Mivel az egyre súlyosbodó és egyre gyakrabban előforduló hőhullámokért a klímaválság felelős, ezt a három könyvet ajánljuk a témában:
Jordán Ferenc: Az ember vége a természet esélye
A tét az emberiség túlélése. Mi a teendő azonban akkor, amikor az ember által felépített globális rendszer fenyegeti saját túlélését és a természet egyensúlyának fennmaradását? Hogy ezen változtassunk, több tudományterületet is mozgósítani kell, éspedig sürgősen.
Az ember vége a természet esélyében Jordán Ferenc felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. A könyv összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait.
A helyzet reális értékelése után teljes mértékben indokoltak a merésznek hangzó megállapítások: ma már nem az a kérdés, hogy csökken-e a népességnövekedés üteme, hanem hogy hogyan lehetnénk sokkal kevesebben; a nemnövekedés mint gazdasági modell szükségszerű és sürgős; a természet antropocentrikus uralása a vesztünket okozza. (A könyvbe itt tudsz beleolvasni.)
Jem Bendell, Rupert Read: Mélyalkalmazkodás
2018-ban megjelent és nagy vihart kavart tanulmányában Jem Bendell professzor rámutatott arra, hogy természeti és humán rendszereink összeomlása egy valós lehetőség, már a mi életünk folyamán. A magyar nyelven is elérhető tanulmány a „mélyalkalmazkodás” fogalmának megalkotásával azokat a személyes és közösségi vonásokat tárja fel, amelyek segítenek az esetleges társadalmi zavarokra és összeomlásra való felkészülésben, és a folyamattal való együttélésben.
Ennek a tanulmánynak a folytatása és kiteljesedése ez a Jem Bendell és Rupert Read által szerkesztett könyv, amely megismerteti az olvasót a mélyalkalmazkodás filozófiájával. Ez az út egy lehetséges módja annak, hogy megértsük a minket körülvevő világ rendkívül összetett helyzetét, valamint segíthet abban, hogy az emberek újraértékeljék és megtalálják, ami valóban fontos az életükben, miközben az őket körülvevő társadalom szétesik saját katasztrófáinak súlya alatt.
Greta Thunberg: Klímakönyv
Több mint száz szakértő, köztük geofizikusok, oceanográfusok, meteorológusok, mérnökök, közgazdászok, matematikusok, történészek, filozófusok és őslakos vezetők osztják meg velünk tudásukat és tapasztalataikat a Klímakönyvben, hogy felkészítsenek bennünket az éghajlati katasztrófa elleni harcra.
A tanulmányokat Greta Thunberg történetei egészítik ki tüntetésekről és a világszerte elterjedt „greenwashingról”, amivel rámutat korunk egyik legjelentősebb problémájára: a tömegek rutinszerű félrevezetésére. Azonban bármily lesújtóak is a tények, a fiatal kora ellenére rendkívüli ismertségnek és befolyásnak örvendő aktivista szerint azokból meríthetjük a legtöbb reményt. Az igazság ismeretében ugyanis többé nem maradhatunk tétlenek. Ha egy diák iskolai tüntetése világméretű tiltakozóhullámot indított el, akkor vajon a globális összefogás és rendszerszintű változás milyen eredménnyel járhat? (A könyvbe itt tudsz beleolvasni.)
Nyitókép: Andrey Grinkevich / Unsplash