Ki ne gondolt volna arra, hogy sok évvel később, amikor már mindenről lemondott az ember, egyszer csak valóra váltja a legnagyobb álmát? Sokszor abban hiszünk, hogy csak fiatalon lehet megváltani a világot, és az életünk nagy részét vagy a babéraratással vagy beletörődéssel kell töltenünk. Ez viszont nincs így, ahogy Mrs. Quinn példája is mutatja. Egy lassan hetven éves nő egyik nap úgy dönt, hogy a halálszorongását inkább főzőműsorra cseréli, és mindenkinek megmutatja, hogy képes úgy teljesíteni mint a fiatalok, sőt le is tudja őket körözni.
Olivia Ford derűs, szellemes regénye egyszerre mutatja meg nekünk az öregedés szép és árny oldalait, miközben nem felejt el szórakoztatni. De nem csak a főzésé lesz itt a szerep, Mrs. Quinn hírneve egy olyan útra sodorja őt, ahol függetlensége és boldogsága mellett szembe kell néznie a múltjával. Idővel egyre nagyobb súlyként nehezedik rá a nézők állandó figyelme, a folyamatos kíváncsiság, és hogy a reflektorfényben hirtelen ő is mindent máshogy lát, mint előtte.
Olivia Ford: Mrs. Quinn híres lesz (részlet)
Ford. Szabó Olimpia
– Mindjárt kezdődik a műsorod! – kiáltott ki Bernard a nappaliból, amikor a televízió átmenetileg elvonta figyelmét az újságjáról.
– Jövök! – kiabálta vissza Jenny a sütő melletti fiókban kotorászva.
Ez a fiók tartalmazta a leghasznosabb és a leghaszontalanabb tárgyakat a házban, attól függően, ki nézett bele.
Itt tárolták a hosszú közös életük során felhalmozott holmit: egy 1995-ös karácsonyi zsákbamacskából származó minicsavarhúzó-készletet, egy kagylóhéjat, amelyre Poppy, Bernard unokahúgának kislánya rezgő szemet ragasztott, és legfőképpen a most keresett sütőpapírt. Villámgyorsan kibélelte a tepsit, ráöntötte a keveréket, betette a forró sütőbe, és átment férjéhez a nappaliba.
A férfi bozontos szemöldöke éppen csak látszott a lap fölött, viseltes papucsba bújtatott lábával a Ki mit süt? főcímzenéjének taktusát verte. Váltig állította, hogy nem érdekli a műsor, és az újságját bújta, Jenny azonban gyakran rajtakapta, hogy kiles fölötte,
mert kíváncsi a habcsók összeesése körül kibontakozó drámára.
Ezen a héten a Ki mit süt? karácsonyi különkiadásában a korábbi versenyzőkből összeállított csapat tagjainak ünnepi tortát kellett sütniük. Jenny egy csattal összefogta vékony szálú, ősz haját, és hirtelen kínosan érezte magát, amikor a Graham nevű versenyző,
egy melegszívű, rokonszenves kamionsofőr „a Mikulás a kéményben” fantázianevű tortáját száraznak nevezték.
Ő személy szerint úgy látta, Graham túl sok hozzávalón akart túl sokat változtatni. Általában azok győztek, akik mindössze egy csavart vittek bele, de azt hibátlanul kivitelezték. Az arany habverőt végül egy Laura nevű történelem-tanárnő kapta a klasszikus karácsonyi torta csokoládés-cseresznyés-
Miközben a televízióban a vége főcím ment, Jenny azon tűnődött, hogy lassan megint a végére érnek egy évnek, és közeleg a hetvenhetedik karácsonya.
Nézte az alvó Bernardot, akinek a lélegzését most furcsa sípolás kísérte, szoprán ellenpontot szolgáltatva tenor hangfekvésű horkolásához.
Jennyben komor kérdés fogalmazódott meg: hány karácsonyt ünnepelhetnek még együtt? Gondolni sem akart rá, hogy Bernard egyedül ül ebben a karosszékben, és nincs, aki felébressze, ha eljött a lefekvés ideje. Elképzelte a másik lehetőséget is, hogy ő marad egyedül, és nézi az üres széket, amelynek sötét bársonyhuzata Bernard alakját őrzi, aki nincs már az élők sorában. Elfacsarodott a szíve, amikor tudatosult benne napjaik fogyatkozásának valósága. Szembe kellett néznie a fájdalmas igazsággal, hogy eljutott abba a korba, amikor életének sokkal nagyobb részét tudhatta maga mögött, mint amennyi még előtte állt.
Karosszéke mellől fölvette a távirányítót, és úgy tartotta a tévé felé, mintha a gondolatait is elhallgattathatná vele, de éppen amikor ki akarta kapcsolni a készüléket, a vége főcímet egy bejelentés szakította meg.
– Szeret sütni? Van annyira jó, hogy szerepeljen a következő évadban?
Jelentkezzen a műsorba, kattintson a Ki mit süt? honlapján található linkre.
Jenny egyből magához tért a borongásból, félelmei elszálltak, és már látta maga előtt a helyi lap címoldalát:
EGY 77 ÉVES KITTLESHAMI LAKOS LETT AZ ORSZÁG LEGJOBB CUKRÁSZA: A ZSŰRITAGOK CSODÁJÁRA JÁRNAK JENNY QUINN TEÁS GYÜMÖLCSKENYERÉNEK
– Vége? – riadt fel Bernard.
– Igen, vége… ideje lefeküdni! – válaszolta, és
gondolatait gyorsan eltakarította agya egyik titkos sarkába.
Úgy érezte magát, mintha azon kapták volna, hogy beleolvas valaki naplójába.
Fotó: Olivia Ford / Instagram
