A magyar foci halott, könyvekben él tovább

vl | 2007. május 23. |

Mi köze egymáshoz a focinak és az irodalomnak? Lakat T. Károlynál, a Tatabánya legendás edzőjének fiánál járt Esterházy Péter a Harmonia Caelestis megjelenésekor, amikor Lakat arról kérdezte, hányat tud dekázni dióval az író, majd felvázolta a legendás támadójátékok közötti különbségeket.

EP vallomása: „Előbb voltam futballista, mint író.” A foci és az irodalom elválaszthatatlan egymástól, mi ebben nőttünk fel, apám Moldovát és Végh Antalt olvasott fel éjszaka.  Minden megeshet, csak gondoljunk a futball-világbajnokságra: Henry fejéről megállapították, hogy nem alkalmas fejelésre, Zeffirelli, olasz filmrendező huligánokat hergelt, Pelé a brazilok kiesése után a szamba haláláról beszélt, illetve edzők vitatkoztak arról, szabad-e vagy sem szeretkezni a játékosnak meccsek előtt. A világbajnokság legizgalmasabb témája eleinte az volt, hogy Ronaldo fogyott négy kilót, majd az, hogy a nemzeti ikon, Zidane lefejelte Materazzit, aki könyvet is írt ebből.

A focit, a szurkolást nem lehet elmagyarázni, így leírni sem, világos, hogy más fociról írt Mándy Iván novelláiban, mint az Arsenal-fanatikus Nick Hornby: a futball a világ egyetlen olyan nyelve, amin megértenék egymást, mivel egy szép csel mindenhol szép csel, csak valahol kevésbé értik (mint fent északon).

A foci rendszerező elv, hétköznapok nincsenek, csak edzések és meccsek. A szurkolás létkérdés: meghatározza a szerelmet, a lakásvásárlást és a szabadságokat is, hiszen nem a Gergely-naptár a meghatározó, hanem a kedvenc csapat (itt: Arsenal) meccsei a bajnokságban, a Ligakupában, az FA kupában vagy a BL-ben.

Persze van olyan, mint az osztrák Nobel-díjas írónő, Elfride Jelinek, aki nem akarja megérteni a futballt, szerinte a modern háború él tovább a gyepen, amit megerősít John King Chealse szurkolókról írt véres-verekedős Futball faktora. Jegyezzük meg, a védekezésre épülő bunkófutball legnagyobbjai a Kékek

A számokból létrehozott focitörténelem semmiről nem beszél, bezzeg egy csel, egy kapufa, egy kihagyott tizenegyes mindent elmond: egy jó focista egy cselbe és egy könnycseppbe beleírja azt, amit futballról tudni kell. Hatalmas győzelmeket, könnyes vereségeket, elázott tizenhatos vonalat, eltörött szögletzászlót. 

A magyar foci halott, könyvekben él tovább: a cselek sikeresek, fejjátékban jók vagyunk, a cseréink magabiztosak. 

Ha valamit kihagytunk, írjanak róla és küldjék el nekünk. Külön nyereményt sorsolunk ki azok között, akik Lakat T. Károly opuszáról mértéktartóan és ízlésesesen bszámolnak.

Kapcsolódó anyagok

King: A futball faktor
Jelinek: Egy sportdarab

Moldova: Magyar atom

Cserna-Szabó: 7/4

A Nagyvilág folyóirat futball-különszáma

Darvasi: A titokzatos világválogatott

Fociblokk a Literán

Varró Dani a fociról a Literán

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.