B- 
(Elfriede Jelinek: Egy sportdarab, fordította: Tandori Dezső, Ab Ovo, Budapest, 2006, 146 oldal. 2200 Ft.)
Az Egy sportdarabot olvasni olyan, mint Lazio szurkolóként Tottit szidni az AS Roma rajongói előtt a derby napján. Sportolóként a sportról mint a háború (és így a halál) modern formájáról olvasni nagyon nehéz.. Mindkettőt a felkészülés, a taktika, a másik legyőzése jellemzi, a szembenálló felek csak önmagukban hisznek, mivel „A sport az emberi serdületlenség szerveződése, mely hatvanezer emberben inkarnálódik, további pár milliónyi tévénéző öntetéül.”
Darvasi László és Esterházy Péter a fociról, mint az élet, a megismerés metaforájáról beszéltek. Jelinek az ellenkezőjéről: nézőpontjában a sport felszámolja az egyént, az életet, és a másik legyőzése helyett annak elpusztítását tartja a fontosabbnak.
Jelinek a görög tragédiák (szöveg)környezetébe helyezi a sportháborúk világát, egy színdarab látszatát kelti a nyitány is: a színpadot két részre osztja a stadion rácsa, ami a szurkoló feleket is elválasztja. Az Egy sportdarabban csak részcselekmények vannak, pedig a sport lényege a cselekmény, amit sokszor hasonlítanak a szurkolók és újságírók görög tragédiába illőnek, hiszen a páratlan hős könnyen eleshet, mint Zidane, korunk Akhilleusza, akinek gyenge pontja éppen a varázslatos feje volt, amivel 1998-ban két gólt stukkolt a braziloknak. Az istenek nem segítenek, hatalmas győzelmek (ZTE-Manchester United 1:0) és még nagyobb bukások következhetnek be, miközben a görög tragédiában, mint a sportban, sors- és erkölcsi kérdések merülnek fel.
(Elfriede Jelinek: Egy sportdarab, fordította: Tandori Dezső, Ab Ovo, Budapest, 2006, 146 oldal. 2200 Ft.)
Az Egy sportdarabot olvasni olyan, mint Lazio szurkolóként Tottit szidni az AS Roma rajongói előtt a derby napján. Sportolóként a sportról mint a háború (és így a halál) modern formájáról olvasni nagyon nehéz.. Mindkettőt a felkészülés, a taktika, a másik legyőzése jellemzi, a szembenálló felek csak önmagukban hisznek, mivel „A sport az emberi serdületlenség szerveződése, mely hatvanezer emberben inkarnálódik, további pár milliónyi tévénéző öntetéül.”
Darvasi László és Esterházy Péter a fociról, mint az élet, a megismerés metaforájáról beszéltek. Jelinek az ellenkezőjéről: nézőpontjában a sport felszámolja az egyént, az életet, és a másik legyőzése helyett annak elpusztítását tartja a fontosabbnak.
Jelinek a görög tragédiák (szöveg)környezetébe helyezi a sportháborúk világát, egy színdarab látszatát kelti a nyitány is: a színpadot két részre osztja a stadion rácsa, ami a szurkoló feleket is elválasztja. Az Egy sportdarabban csak részcselekmények vannak, pedig a sport lényege a cselekmény, amit sokszor hasonlítanak a szurkolók és újságírók görög tragédiába illőnek, hiszen a páratlan hős könnyen eleshet, mint Zidane, korunk Akhilleusza, akinek gyenge pontja éppen a varázslatos feje volt, amivel 1998-ban két gólt stukkolt a braziloknak. Az istenek nem segítenek, hatalmas győzelmek (ZTE-Manchester United 1:0) és még nagyobb bukások következhetnek be, miközben a görög tragédiában, mint a sportban, sors- és erkölcsi kérdések merülnek fel.
