Philippe Sands: A vírusok nem sokat törődnek a nemzethatárokkal

Philippe Sands nemzetközi jogász életében sorsfordítónak bizonyult egy tíz évvel ezelőtti lvivi út, hiszen nemcsak a nagyapja történetét kutathatta, hanem ez alapján megírhatta Kelet-nyugati utca című könyvét, aztán pedig egy másikat (The Ratline), amely azt vizsgálta, hogy egy náci tiszt a felesége segítségével hogyan úszhatta meg a felelősségrevonást a világháború után.

Könyves Magazin | 2020. április 27. |

Philippe Sands nemzetközi jogász (a Bős-Nagymaros-perben például a Magyarországot képviselő nemzetközi jogászok egyike volt, legutóbb pedig Hágában a rohingya népirtás ügyében képviselte a vádhatóságot), magyarul február végén jelent meg Kelet-nyugati utca című könyve, amelyben személyes témát érintett:

a családja történetét.

A kötet előtörténetéhez tartozik, hogy Sands tíz éve Lviv városában tartott előadást, ami azért is fontos volt neki, mert a nagyapja az akkor még Lembergnek nevezett városban született. "Sok éven át ismertem anyám apját – 1997-ben halt meg Párizsban, a városban, amelyet szeretett és az otthonának tartott –, de az 1945 előtti évekről keveset tudtam, mert a nagyapám nem kívánt beszélni róluk. Végigélte az egész huszadik századot, és mire én megismertem, a családja már megfogyatkozott. Ezt megértettem, de sem e fogyatkozás mértékét, sem a körülményeit nem ismertem. A Lvivbe tett utazás lehetőséget kínált, hogy többet tudjak meg azokról a fájdalmas évekről" - írta a kötet előszavában Sands (ITT tudjátok elolvasni a teljes szöveget). A kötetnek ugyanakkor a nagypapa, Leon Buchholz mellett még három másik főszereplője is van, mindhárman jogászok: Raphael Lemkin a népirtás, Hersch Lauterpacht az emberiesség elleni bűntett fogalmának megalkotója, akik különböző időben ugyan, de mindketten a Lvivi Egyetemen folytattak jogi tanulmányokat, valamint Hans Frank, Adolf Hitler jogtanácsosa, aki a második világháború idején a megszállt lengyel területek főkormányzója volt.

Philippe Sands
Kelet-nyugati utca
Fordította: Farkas Krisztina, Park Kiadó, 2020, 582 oldal

Philip Sands a kutatásai alatt megismerkedett és összebarátkozott Hans Frank fiával, Niklasszal - ő mutatta be aztán Otto von Wächter fiának, Horstnak. Otto von Wächter 1942 és 1944 között Lviv náci kormányzója és Hans Frank helyettese volt. "Niklas gyűlöli az apját, Horst nem" - mesélte a Guardiannek Sands, hozzátéve, hogy dokumentumfilmet forgatott a férfiakról, Ottóról egy podcastot is készített, majd pedig könyvet írt, amely angolul The Ratline címmel jelent meg. Sands elmondta, hogy bár kedveli Horstot, egyúttal őt magát fel is zaklatja, amikor a férfi az apját védelmezi. Otto von Wächter történetének ráadásul van egy másik főszereplője is, a felesége, Charlotte, akivel szemben szintén kettős érzései vannak a szerzőnek. Hiszen igaz, hogy egy náci asszonyról van szó, egyúttal viszont egy olyan feleségről, aki mindent megtett a férje védelmében: míg 1945 májusáig Otto von Wächter mozgatta a szálakat, akkor felborult az erőegyensúly, és a férfinak hatalmas szüksége lett Charlotte-ra, teljesen a nőre volt utalva.

A nürnbergi per történetét kutató jogász családi titkok nyomába...

Philippe Sands nemzetközi jogász (a Bős-Nagymaros-perben például a Magyarországot képviselő nemzetközi jogászok egyike volt), számos, joggal kapcsolatos könyvet írt, de a Kelet-nyugati utca az első könyv, amelyben személyes témát érint: a családja történetét. Elismert szakemberként ugyanis rengeteg helyen tart előadást a világban, így kapott meghívást Lvivbe, a helyi egyetem jogi karára, hogy beszéljen a népirtás és az emberiesség elleni bűntett témaköréről.

Sands elmesélte, hogy Otto von Wächter fia még nem olvasta a könyvet, de arra számít, hogy fel fogja dúlni, a család más tagjai viszont már jelentkeztek nála: volt, aki azért könyörgött, ne jelentesse meg a könyvet, más arra kérte, bocsásson meg Ottónak. Sands szerint a rokonokat a család jó híre aggasztja, különösen Ausztriában, amely nem nézett szembe olyan mértékben a háborús bűnökkel, mint Németország.

"Szerintük vannak dolgok, amelyekről jobb nem beszélni"

- vélte Sands.

A jogász amúgy igyekezett kerülni az egysíkú bemutatást, és azt mondja, semmi értelme szörnyekként ábrázolni ezeket az embereket - habár Otto von Wächter szörnyű dolgokat követett el, de közben apa volt, szerető, férj, egy művelt ember. Egy 1942-es jelenet különösen erősen megragadt Sandsben: azon a hétvégén, amikor a legbrutálisabb gyilkosságok történtek, Otto von Wächter fogta magát és elment csónakázni. Sandsnek egyszerűen nem fért a fejébe, hogyan lehetséges ez, hogyan fordulhat elő, hogy valakinek a parancsára embereket terelnek össze, lemészárolják őket, majd ugyanez az ember hazamegy, és meghallgat mondjuk egy operát. A kérdésre valójában Sandsnek sincs igazi válasza.

Az interjúban szóba kerültek aktuális ügyek is (az író-jogász szerint például van kockázata annak, hogy Európában a koronavírus-válság elmúltával felerősödhet a nacionalizmus), és Sands ezzel összefüggésben élesen bírálta magyar kormányt is - Orbán Viktor felhatalmazási törvénye szerinte példátlan Európában, hiszen a magyar miniszterelnök időkorlátozás nélkül kormányozhat rendeletekkel. Ellenpéldaként az angliai rendkívüli törvényhozást említette, náluk ugyanis a parlamentnek hat hónapon belül felül kell vizsgálnia az így hozott jogszabályokat.

Philippe Sands amúgy április végén találkozott volna Budapesten a magyar olvasókkal, ám a bemutató a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A jogász viszont most videóüzenetben üdvözölte a magyar olvasókat, amely a Nyugati tér blogon jelent meg. Ebben mesélt a Kelet-nyugati utca című könyvéről, és arról, hogy neki milyen szerepe volt a bős-nagymarosi perben, valamint hogy milyen tapasztalatokat szerzett, amikor 1994-ben először Magyarországra utazott. A videóban beszél a jelenlegi járványhelyzetről is: szerinte nehéz időszak elé nézünk, ami hosszabbra nyúlhat, mint szeretnénk, ezért is fontos a nemzetközi összefogás.

„Többféle út áll előttünk: az egyik a nacionalizmus és populizmus felé visz,

és amellett érvel, hogy zárjuk le a határainkat, zárjuk le az országainkat. Természetesen a vírusok nem sokat törődnek a nemzethatárokkal – egyszerűen átlépik őket” – fejtegette, hozzátéve, hogy a koronavírus mindenkit érint, ezért szükséges a nemzetközi szabályok betartása és az együttműködés.

A Guardiannek nyilatkozva Sands beszélt még az új könyvéről is: már a The Ratline-ban is felbukkant egy náci, aki először Szíriába, majd Chilébe menekült, ott pedig később Pinochet tábornok alatt részt vett a kihallgatásokban. Sands új könyve azt vizsgálja, hogyan kötődött ez az ember azokhoz az eseményekhez, amelyek Pinochet londoni letartóztatásához vezettek, egy olyan esethez, melyhez Sandsnek jogászként is köze volt.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A nürnbergi per történetét kutató jogász családi titkok nyomába ered

Philippe Sands könyve egyszerre személyes, kollektív és szakmai: elmeséli saját, titkokkal terhes családjának történetét, egyben a 20. század legsötétebb időszakának eseményeit, valamint a nürnbergi perről szólva ízelítőt kapunk a nemzetközi jog fejlődéséről is.

...
Kritika

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét

...
Beleolvasó

A második világháború alatt volt, amit még Winston Churchill sem láthatott előre

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.