Nádas Péter 80 percben a 30 éves Emlékiratok könyvéről

Nádas Péter 80 percben a 30 éves Emlékiratok könyvéről

Valuska László | 2016. december 31. |

Fotó: Valuska Gábor

Harminc évvel ezlőtt, 1986-ban jelent meg Nádas Péter zseniális regénye, ay Emlékiratok könyve. Az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron önálló esten foglalkoztunk a könyvvel: Forgách András kérdezte Nádas Pétert. A beszélgetést felvettük, most megmutatjuk. Nyolcvan perc Nádas Péterrel és az Emlékiratokkal. (A beszélgetésről bővebben itt írtunk.)

Pár infó a beszélgetésről: 

  1. Heiligendammban Nádas még nem tudta, hogy az Emlékiratok monstrummá dagad, ő mindig filigrán könyveket akart írni, amiket az ember magával vihet az ágyba. 
  2. Nádas nem akart monstrumokat írni, harcolt is mesterével, Mészöllyel a terjedelmet illetően, párharcuk speciális és korszakos volt. Mészöly (és Pilinszky és Vajda Lajos és Kurtág és Camus) szerint egy olyan világkatasztrófa után, mint a II. világháború, semmi fölösleg nem megengedett, minden fölösleget ki kell húzni, el kell távolítani, tanúként és túlélőként a sűrítményét kell adni a történteknek. Nádas ezzel nem értett egyet, nem befolyásolta a katasztrófa utáni modernitás kényszere, ráadásul az egyszerű magyarázatoktól is irtózik. 
  3. Forgách felidézi a regény megjelenése körüli kaján felhangokat, amelyek szerint jó, hogy Németországban ilyen sikere lett, mert németül van ez, még ha magyarul is. Arra is emlékszik, hogy Nádas egyszer Nyugat-Berlinből küldött neki levelet, hogy lehúzza Vitellius című drámáját, levélpapírul pedig a kézirat egyik sikertelen fénymásolatát használta. 
  4. Nádas szerint még mindig nemzeti irodalomban gondolkodunk, nemzeti irodalmat írunk, pedig ezen már rég túl van a világ. Minden könyvének pontos európai tipográfiája van, a kulturális áthallások rendszere működik, Magyarország logikai és gondolkodásrendszere a német nyelvterülethez kötődik, csak sokan nem veszik észre az átfedéseket: nem saját itt semmi, se a szociális, se az iskolarendszer, de még az antiszemitizmus sem.
  5. Nádas úgy döntött, hogy az Emlékiratokban nem használ idegen szavakat, mert az értelmiségi nyelvvel senkit nem akart kirekeszteni.
  6. Minden könyvének pontos európai tipográfiája van, a kulturális áthallások rendszere működik, Magyarország logikai és gondolkodásrendszere a német nyelvterülethez kötődik, csak sokan nem veszik észre az átfedéseket: nem saját itt semmi, se a szociális, se az iskolarendszer, de még az antiszemitizmus sem.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.