Nádas Péter 80 percben a 30 éves Emlékiratok könyvéről

Nádas Péter 80 percben a 30 éves Emlékiratok könyvéről

Valuska László | 2016. december 31. |

Fotó: Valuska Gábor

Harminc évvel ezlőtt, 1986-ban jelent meg Nádas Péter zseniális regénye, ay Emlékiratok könyve. Az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron önálló esten foglalkoztunk a könyvvel: Forgách András kérdezte Nádas Pétert. A beszélgetést felvettük, most megmutatjuk. Nyolcvan perc Nádas Péterrel és az Emlékiratokkal. (A beszélgetésről bővebben itt írtunk.)

Pár infó a beszélgetésről: 

  1. Heiligendammban Nádas még nem tudta, hogy az Emlékiratok monstrummá dagad, ő mindig filigrán könyveket akart írni, amiket az ember magával vihet az ágyba. 
  2. Nádas nem akart monstrumokat írni, harcolt is mesterével, Mészöllyel a terjedelmet illetően, párharcuk speciális és korszakos volt. Mészöly (és Pilinszky és Vajda Lajos és Kurtág és Camus) szerint egy olyan világkatasztrófa után, mint a II. világháború, semmi fölösleg nem megengedett, minden fölösleget ki kell húzni, el kell távolítani, tanúként és túlélőként a sűrítményét kell adni a történteknek. Nádas ezzel nem értett egyet, nem befolyásolta a katasztrófa utáni modernitás kényszere, ráadásul az egyszerű magyarázatoktól is irtózik. 
  3. Forgách felidézi a regény megjelenése körüli kaján felhangokat, amelyek szerint jó, hogy Németországban ilyen sikere lett, mert németül van ez, még ha magyarul is. Arra is emlékszik, hogy Nádas egyszer Nyugat-Berlinből küldött neki levelet, hogy lehúzza Vitellius című drámáját, levélpapírul pedig a kézirat egyik sikertelen fénymásolatát használta. 
  4. Nádas szerint még mindig nemzeti irodalomban gondolkodunk, nemzeti irodalmat írunk, pedig ezen már rég túl van a világ. Minden könyvének pontos európai tipográfiája van, a kulturális áthallások rendszere működik, Magyarország logikai és gondolkodásrendszere a német nyelvterülethez kötődik, csak sokan nem veszik észre az átfedéseket: nem saját itt semmi, se a szociális, se az iskolarendszer, de még az antiszemitizmus sem.
  5. Nádas úgy döntött, hogy az Emlékiratokban nem használ idegen szavakat, mert az értelmiségi nyelvvel senkit nem akart kirekeszteni.
  6. Minden könyvének pontos európai tipográfiája van, a kulturális áthallások rendszere működik, Magyarország logikai és gondolkodásrendszere a német nyelvterülethez kötődik, csak sokan nem veszik észre az átfedéseket: nem saját itt semmi, se a szociális, se az iskolarendszer, de még az antiszemitizmus sem.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!