A
Kovács András Ferenc: Hajnali Csillag Peremén, Magvető, 2007, Budapest, 150 oldal, 2690 Ft
B+
Tóth Krisztina, Állatságok, Magvető, 2007, Budapes, 35 oldal, 1990
A Magvető két gyermekeknek szóló verseskötettel is előrukkolt hirtelen karácsony előtt. Tóth Krisztina Állatságok című kötetecskéjét vennénk szemügyre először. A kötetecske jóindulatú kifejezés, alig több harmincegynéhány oldalnál a kiadvány, persze nem kilóra mérjük, meg aztán a célközönség sem feltétlenül igényel eposzi terjedelmeket. Kötetében a költőnő harminc kevéssé ismert és leginkább agyalágyult nevű állatfajta ismertetésére tesz kísérletet, köztük olyan meglepő élőlények is szerepelnek, melyek puszta létezése is zavarba hozott minket, például a Babirussza, vagy a Szurikáta, a Sisakos Kazuárról és a Gyönyörű Kvezálról nem is beszélve. Nem jelenthető ki, hogy tudományos igényű szövegekről lenne szó, de Tóth Kriszta cinkosan összekacsint a gyerekekkel, nem nézi hülyének őket, szövegei jópofák és viccesek, s közben hordoznak hasznosítható információkat is egy-egy állatfajtáról. E kötet versei –ellentétben a lejjebb „elemzett” Kovács András Ferenc írásaival- nem a Weöres-féle gyermekvers hagyományra épülnek. Meg-meglepnek minket ugyan frappáns (kancsal)rímek, de nincs mindent átható ritmikai világuk a verseknek. Töredezettebb, darabosabb, kedvesebb szóval élve: köznyelvi stílusú szövegek ezek, tehát nem abból a formabravúros típusból valók, amit még gimnáziumban is úgy szavalnak, hogy őőőőszi ééééjjel izzikagalagonya. Az mindenesetre könnyen megeshet, hogy a témára kicsit is fogékony, vagy ahhoz esetleg tudományos érdeklődéssel közelítő kisgyermekünk jó időre letudja majd a pályaválasztás problémáját e kötet hatására, de a kukás és a traktorista álomállások legalábbis hátrébb kerülnek majd a ranglistán a biológus-zoológus-környzetmérnök irányvonal javára. A kötetet Baranyai András illusztrálta.
Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén című kötete nagyobb lélegzetvételű kiadványnak tűnik már első ránézésre is. Vaskos kötet, harminc év szövegeit fogja össze és a klasszikus gyermekvers-világot képviseli. Az írások egy része még olyan időkben született, amikor a gyermekvers volt a költői önkifejezés legszabadabb formája. A kötet hangvételén ezt olykor érezni is lehet, a kedves témákon itt-ott átütnek súlyosabb, "felnőtt" érzelmek. Szövegei sokszor veretesebb, nehezebb darabok, főleg a gyermekversek azon fajtájából valók, melyek hallatán a fiatal befogadó szája tátva marad, és csendes áhítattal, hosszan töprengve emészti a hallottakat. Kovács András Ferenc versei (a célközönséghez képest) zártabbak, elvontabbak és a maguk módján meglepően komolyak. Befogadásuk igényli, de meg is teremti ezt az áhítatot. Általában formaközpontú szövegekről van szó. Rímbravúrok, a legkülönfélébb -népdalénekekben, mondókákban, rigmusokból ismert- ritmikai, verstani formák bukkanak fel a kötet oldalain. Ahogy a fülszöveg is fogalmaz, nem a gyermekek világlátásából indul ki ez a költészet. Igéző, bensőséges szövegvilágán, szóhasználatán és a szövegek tónusán túl, a zeneiség határozza meg, teszi megfoghatóvá a Hajnali csillag peremén írásait. A kötet hét ciklusában a népdalok, az ünnepekről, természeti jelenségekről szóló versek mellett epikus darabok, szórakoztató történetek, verses mesék, tájleírások is előfordulnak, hosszabb, rövidebb kivitelben egyaránt. Persze itt sem maradnak el a slágergyanús állatságok, mi több, Tóth Krisztina mellett Kovács András Ferenc is megénekli a Babirussza nevű állatfajtát. Kovács András Ferencnek ez a kilencedik gyermekvers kötete, és az első, ami Budapesten jelent meg. A kötetet Takács Mari illusztrálta.
