Az év végi összegzésekben mindig azzal foglalkozunk, mi volt jó az adott évben, pedig voltak rossz dolgok is. Például sok kedves írónk elhunyt, köztük volt olyan, aki a könyvbemutatója előtti hetekben. A két Nobel-díjas mellett (Szolzsenyicin és Pinter) a scifi atyja Clarke is elhunyt, vagy a 90-es évek legsikeresebb bestsellerírója, Chrichton is.
Február 18-án nyolcvanöt éves korában korházban elhunyt a francia „új regény” (nouveau roman) pápájának tartott Alain Robbe-Grillet író, forgatókönyvíró, filmrendező. A francia új regény egyik legfőbb teoretikusaként és képviselőjeként az írás hagyományos elbeszélésmódját vitatta. Az ötvenes és hatvanas években a párizsi Editions de Minuit kiadó egyik legfőbb szerzője volt, 1972 és 1997 között az Egyesült Államok több egyetemén tanított. Legutolsó műve tavaly jelent meg, Szentimentális regény címmel (egy interjú vele).
Március 19-én hetvennyolc éves korában elhunyt Hugo Claus, a kortárs flamand irodalom legnevesebb alakja. Dorothea van Male álnéven 1971-ben jelentette meg Schola Nostra című regényét. De használta még a Jan Hyoens és a Thea Streiner álnevet is. Claus több ezer oldal verset, 35 saját színművet és több mint húsz regényt, számos esszét, filmszöveget, librettót írt, 31 művet fordított le idegen nyelvről. Magyarul Mendemondák című kötete 2000-ben az Európa Kiadó gondozásában, kisebb írásai pedig a Nagyvilág című folyóiratban jelentek meg. Többször jelölték irodalmi Nobel-díjra, de soha nem kapta meg a kitüntetést.
Ugyanezen a napon kilencvenéves korában választott hazájában, Srí Lankán elhunyt Arthur C. Clarke brit sci-fi-író, a nagy sikerrel megfilmesített 2001: Űrodüsszeia című regény szerzője, aki látta a jövőt.
Április 23-án 95 éves korában, Prágában elhunyt Zádor András a cseh irodalom egyik legnagyobb magyar műfordítója volt. Feleségével, Zádor Margittal hosszú életük folyamán több tucat könyvet tolmácsoltak a cseh és magyar közönségnek. Zádor András többek között Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc költészetét ültette át cseh nyelvre. Ő tolmácsolta magyar nyelvre a többi között Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok, Ivan Olbracht Átok völgye, Vladislav Vančura Szökés Budára, Karel Čapek Betörők, bírák, bűvészek és társaik és Josef Škvorecký Gyávák című regényét.
Május 30-án életének 78. évében elhunyt Mezei András József Attila-díjas író, költő. Egyebek mellett a Szerelmes Icarus, a Szerencsés Dániel, az Éva és sok-sok Ádám című regények írója. Az Ilyen gazdagok vagyunk?, a Magyar kocka és a Ki beszél itt már Mexikóról? című esettanulmányai az 1970-es és 1980-as évek magyar valóságának kényes, föltáratlan területeire irányították a figyelmet. 2004-ben Holokauszt! emlékezz! címmel jelent meg kötete. Munkásságát 1964-ben József Attila-díjjal, 1997-ben Arany János-díjjal ismerték el. 2000-ben a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját kapta.
Június 2-án elhunyt Fejtő Ferenc magyar történész, újságíró Kelet-Európa szakértő, közölte a családja. 98 éves volt, választott otthonában, Párizsban érte a halál. „Ott vagy a magyar irodalomban, ott voltál hetven éven át és vagy ma is franciául írott és számos nyelvre lefordított történeti monográfiáiddal, visszaemlékezéseiddel, esszéköteteiddel és persze öt nyelven írt számtalan cikkeddel a szellem eleven európai áramában, ott a nyugati magyar emigráció és ott az európai és a jobb sorsra érdemes magyar szociáldemokrácia emlékezetében.” (a teljes szöveg a literán olvasható).
Június 6-án életének 81. évében elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író. A legismertebb művei a Húsz óra és Az ötödik pecsét című regények, amelyek 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.). József Attila-díjat 1956-ban és 1963-ban, Kossuth-díjat 1973-ban kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1991-ben tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért Díjat és Hazám-díjat kapott.
Június 10-én hetvenkilenc éves korában egy nürnbergi klinikán kedden elhunyt Csingiz Ajtmatov kirgiz író. Csingiz Ajtmatov 1928. december 12-én a kirgizisztáni Sekerben született sokgyermekes családban. Édesapját 1937-ben letartóztatták és kivégezték, így édesanyja és testvérei taníttatták. Kirgiz nyelven írt első elbeszélései 1952-ben jelentek meg.Egyike volt a világ legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek, számos művét színpadra alkalmazták (A versenyló halála, Az évszázadnál hosszabb ez a nap), illetve megfilmesítették (Az első tanító, Fehér hajó, Korai darvak), s ő is több forgatókönyvet írt. Ajtmatovot a kirgiz nemzeti irodalom megteremtőjeként, világirodalmi rangra emelőjeként ünnepelték.
Június 22-én életének 61. évében elhunyt Osztojkán Béla író, költő, újságíró. Első generációs roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alakjaként is számon tartott költő verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. A Halak a fekete citerában című önálló kötete 1981-ben jelent meg, amelyet a Hóesés hűségben (1983), a Nincs itthon az Isten (elbeszélések 1985), az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997; idén augusztusban megjelenik franciául is) és a Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998) követte.
Augusztus 3-án életének kilencvenedik évében Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin. Szolzsenyicin saját gulagbeli élményeiből merítve írta meg igazán jelentős műveit. Első volt ezek sorában az Ivan Gyenyiszovics egy napja. Az 1973-ban írt A Gulag szigetcsoport című regénye miatt a Legfelsőbb Tanács megfosztotta szovjet állampolgárságától és kiutasította az országból. 1973-tól 1994-ig élt az Egyesült Államokban. 1990-ben kapta vissza állampolgárságát, 1994-ben tért vissza Oroszországba.
Október 3-án elhunyt Csiki László költő, író. Az 1984 óta Magyarországon élő, erdélyi származású szerző a kortárs magyar irodalom jelentős alakja volt. Funkciókat vállalt a Magyar Írószövetség, a Magyar Alkotók Országos Szövetsége, a Magyar Pen Club és az Erdélyi Szövetség szervezeteknél. Első, Esőt kaszáló című verseskötete 1968-ban jelent meg a Kritérion Kiadónál. Több mint 25 önálló kötete és számos műfordítása látott napvilágot. Megjelentek verses-, esszé-, dráma- és elbeszéléskötetei, regényei és meséi. Legismertebbek talán a Magánháború (elbeszélések, Szépirodalmi), Kísértethajók (versek, Magvető), Idegen tollaim (esszék, Szépirodalmi), Lépések, kopogások (versek, Jelenkor), A pusztulás gyönyöre (elbeszélések, Jelenkor), A jóslat (Történetek, Kortárs, 2005). Új regénye (Ajakír) egy illatszerügynök történetét beszéli el a „forradalom színjátékában”.
Október 6-án elhunyt Paavo Haavikko finn költő, író. A könyvkiadóként is dolgozó Haavikko a Finn Akadémia tagja volt, 77 éves korában érte a halál. Több sikeres színdarab szerzője volt, emellett írt rádiójátékokat, televíziós sorozatokat, és három opera librettóját is ő jegyzi. A finn televízió egyik legnagyobb vállalkozása, a Kalevala 1982-es tévéadaptációjának szerzője is ő volt.
Október 7-én hatvanhat éves korában elhunyt Fodor Géza vezető dramaturg, a fővárosi Katona József Színház alapító tagja, aki a színház szellemiségének egyik meghatározója volt. Az Erkel-díjas színház-és zeneesztétát kedden délután érte a halál.
Október 24-én 86 éves korában elhunyt Bálint Ágnes, József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg, számos közkedvelt mesesorozat, rádiós hangjáték, meseregény írója. A József Attila díjas író-szerkesztő-dramaturg nevéhez fűzõdik többek között Böbe baba és Cicamica alakja, a tévémaci, A szeleburdi család, Kukori és Kotkoda és a Frakk is.
Október 27-én nyolcvannyolc éves korában elhunyt Ezekiel Mphahlele dél-afrikai író, akinek nevét elsősorban az apartheid rendszer viszontagságait is bemutató, színes önéletrajzi írásából ismerhette meg a világ. Ezekiel Mphahlele egyik legismertebb írása az 1959-ben kiadott Down Second Avenue című önéletrajzi könyv, amely magyarul Feketék utcája címmel jelent meg. Ebben bemutatja a Dél-Afrikában eltöltött fiatal éveit, leírja a nyüzsgő Pretoria fekete negyedét, és az apartheid rendszer miatti, 1957-es önkéntes száműzetését.
Október 29-én nyolcvankét éves korában elhunyt William Wharton amerikai író, festő, a Birdy (Madárka) című regény szerzője. Wharton az ötvenes években Párizsban élt, ahol festőként dolgozott. Madárka című regénye 1979-ben jelent meg. A könyv világsikerét a belőle készült film hozta meg 1984-ben.
November 4-én hatvanhat évesen Los Angelesben elhunyt Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró és filmrendező, olyan megfilmesített sikerkönyvek szerzője, mint Az Androméda-törzs vagy a Jurassic Parc. Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik.
November 8-án elhunyt Czigány Lóránt író, irodalomtörténész.Számos fontos magyar és angol nyelvű kötet szerzője. Kimagasló jelentőségű műve (The Oxford History of Hungarian Literture. From the Earliest Times to the Present) 1984-ben jelent meg. Az angliai magyar emigráció intellektuális fórumának, a londoni Szepsi Csombor Körnek (1964–1989) is az elnöke volt. Írok, tehát vagyok - emigráns napjaim múlása, 1971-1981 című önéletrajzi írása 2005-ben a Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg.
November 16-án elhunyt Gyurkovics Tibor. A József Attila- és Kossuth-díjas író, publicista 1956-ban egy forradalmi bizottság elnöke volt, majd hosszú időn keresztül az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dolgozott pszichológusként. Az ottani élmények komoly hatással voltak pályájára.
November 20-án életének 98. évében elhunyt Takáts Gyula költő, műfordító, kritikus. A Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolt költő élete nagy részét a Dél-Dunántúlon töltötte, versei, regényei, esszéi e tájhoz, Kaposvárhoz és környékéhez kapcsolódnak. Irodalmi munkásságát 1941-ben Baumgarten-díjjal, 1960-ban és 1971-ben József Attila-díjjal, 1983-ban a Művészeti Alap nagydíjával jutalmazták. 1985-ben Déry Tibor-jutalomban, 1991-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjban részesült. Még ebben az évben megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést.
December 13-án elhunyt Láng István erdélyi származású író, aki életének utolsó három évtizedében Hollandiában alkotott és Stephan Lang néven vált közismertté. Az Erdélyi menyegző és A vakondvadász című regények Hágában letelepedett szerzőjét 63 esztendős korában érte a halál.
December 24-én 78 éves korában elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas drámaíró, rendező. Pinter a II. világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben kapta meg.
