Úgy finom, ha a túró belepirul, s egy vékony kéreg jelenik meg rajta. A kaprot előtte kell rászórni, nem a legvégén, ahogy a Klaj szokta, úgy nem lesz jó. Hallani kell, ahogy a szalonna olvadás közben pattog, érezni kell, ahogy a fakanál mentén összekeveredik a langyos zsír a túróval, majd bele a kapor és a lecsöpögtetett házi tészta, és akkor jön a legfontosabb rész, hagyni kell, hogy egyenletesen piruljon, hogy a zöld szálacskák az érett túróba simulva ropogós páncélt növesszenek a tészta köré.
Ez a kéreg, ezért érdemes...
Ha fához hasonlítanám, azt mondanám, hogy a bükk, vagy egy fiatal diófa törzsét idézi. Ehhez persze állandóan forgatni kell, máskülönben égni fog, nem pirulni. Férfi ember pedig tudja jól, mi az egyik, s mi a másik.
Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!
A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.
A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet
Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.
Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?
Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.