Szilasi Katalin: Apa [Képalá]

Képalá |

Apámat mentő vitte a sürgősségire. Megműtötték. Az orvos szerint rendbe fog jönni, ám ezentúl katéterrel kell élnie. 

   Anyámat erős asszonynak ismertem, de tudtam, hogy haza kell utaznom hozzá. Vele maradok, amíg apám a kórházban van.

   Egyik éjjel égett a villany a szobájában.

   − Csak nincs rosszul? – ijedtem meg, és benyitottam hozzá. Egy ládikából fényképeket rakosgatott az asztalra. Régi, amatőr felvételek voltak és néhány műtermi, agyonretusált fotó.

   − Ez itt apád legénykorában a barátaival. Imádott úszni.

   Vidám fiatalemberek a „fecske” nevű, borzalmas fürdőnadrágban. Apám köztük a legjobb képű srác. Alig mosolyog, s ami később is szokásává vált, valahová a távolba néz, mintha nem is ehhez a világhoz tartozna. Örök álmodozó volt, nekem is tengerekről, távoli szigetekről mesélt gyerekkoromban.

   − Ez meg itt az esküvőnk után készült.

   − Anya, ezeket a képeket miért nem mutattad meg eddig?

   Kicsit röstelkedve válaszolt:

   − Apádhoz képest én csúnyácska lány voltam, sokan nem is értették, miért engem vett el.

   Ránéztem. Nekem anyám nem volt se szép, se csúnya. Ezek a tulajdonságok nem voltak rávonatkoztathatóak. Ő az anyám volt, aki szeretett, és akit szerettem. 

   − Nézd csak ezt a vesszőfotelt!  Apád a nagyapádtól örökölte. Az öregnek szokása volt kiülni benne a tópartra, de úgy, hogy a lába a vízbe ért. Így hűsölt mindig a nagy melegben. Ha valaki beleült ebbe a fotelba, kegyetlenül recsegett minden mozdulatra. 

   − Ez már csak tehetetlen vénembereknek való – mondta apád, és felvitte a padlásra.

   Apa egy hét múlva hazajött a kórházból. Őszes haja, kis bajuszkája frissen nyírva, csak a szeme lett valahogy fátyolosabb. 

   − Ebben a hőségben legjobb lenne egy nagyot úszni. Hozzátok csak le a padlásról apám fotelját! Legalább a lábam hadd lögyböljem egy kicsit a vízben.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hepp Tünde: A nagy utazás [Képalá]

...

Gecsei Ádám: Apa [Képalá]

...

Kartali Zsuzsanna: Sztóma-sztoa [Képalá]

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Olvass!
...

A történelem kísért a Nobel-díjas Han Kang új regényében – részlet

Olvass bele a Nem válunk szét című regénybe. 

...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.