Molnár Sára: Fűzfavessző [Képalá]

Képalá |

Nagyapám naphosszat a tornácon üldögél, és az utat kémleli. Az arca csupa várakozás. A tyúkjai körégyűlnek, a térdére telepednek. Ahogy leparkolunk a kerítésnél, már jön is a botjával, és nyitja a kaput. Mintha csak minket várt volna egész nap azon a fonott nádszéken. A haja szürke, borzas, az arca sötétbarna a naptól. A szeme melegkéken világít ki az arcából, és kicsit könnybe lábad, amikor meglát. Nem változott semmit. Úgy tud figyelni, hogy el is felejtjük, milyen rosszul hall. Aztán ha kérdezünk tőle valamit, zavartan köhint és visszakérdez. A beszédére is hosszabb ideig kell várni, mert reszket a szája széle, és sokáig tart, amíg előjönnek belőle a szavak. Mintha valami nagy messzeségből jönne vissza.

Most megkér, hogy vágjuk le a kukoricakórót a kertben. Ő addig lemegy a patakhoz, és vág néhány fűzfavesszőt, hogy legyen mivel összekötni őket. Télen jó lesz tüzelni, tudjuk, mindig is így csinálta az öreg. Nekiállunk hát vágni a kórót, anya, apa, meg én, sarlóval, késsel, baltával, ki mivel éri. Egy óra múlva készen is vagyunk. Kötegekbe hordjuk, és büszkén állunk fölötte. Már csak össze kell kötözni, és mehetünk ebédelni. 
- De hol van papó? – nézünk egymásra hirtelen. 
- Nem ért még vissza. Eridj fiam, nézd meg! – utasít anyám aggódva. 
Leszaladok az ösvényen a patakhoz. Sűrű sövénybe ütközöm, megbotlok egy gyökérben, elvágódom. Hasonfekve félrehajtom a burjánt, és akkor megpillantom nagyapámat. A patakban fekszik tehetetlenül, de azért rámmosolyog:
- Ne ijedj meg, fiú! Élek még, nagy baj nincsen! 
Próbálom felsegíteni, de nem megy. Hozom a fonott nádszéket a tornácról, és beállítom mellé a patakba. Felhúzza magát, beleül. Leveszem róla az átázott inget, nadrágot, és döbbenten látom, hogy tele van ragtapasszal a hasa. 
- Papó, hát veled mi történt?
- Semmi! Csak az alsónadrágot ragasztottam fel. Kitágult a gumi, tudod.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tóth Terézia: Nyáron történt [Képalá]

...

Horváth-Szepesi Eszter: Apa [Képalá]

...

Ruder Jana: Égig szálló sóhajtás... [Képalá]

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Olvass!
...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

...

Zilahi Anna és a Gyengédség: „hogyan legyen nő az, / aki nem lehet férfi?”

Mit jelent az érzékenység és az intimitás a mai világban? Olvass bele!

...

A szerelem és a hit, ami erősebb nálunk: Olvass bele Szabó T. Anna új novelláskötetébe!

A főszereplők a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyek.