Major Ilona : Apa [Képalá]

Képalá |

Furcsa az élet. Olykor igazságtalan. Van ebben valami meglepő? Nem hiszem.
Mikor 10 éves voltam apukám meghalt, egyik napról a másikra hagyott itt. Nem tudtam, hogy mekkora űrt fog hagyni. Gyerekként csak azt láttam, értem nem ő jön a suli után. Nem vele megyek le focizni, nem kérdi meg kik udvarolnak már, milyen jegyet hoztam, nem szid le, ha késve jövök, ha tinédzserként buliból haza vánszorogtam. Nem hív fel este, hogy hol vagyok már? Nem kell bemutatnom neki az aktuális szerelmemet. Nem beszélget el vele egy pálinka mellett, és nem fog kezet vele. Nem kísér az oltárhoz, ahogy az amerikai filmekben szokás, nem lesz gondoskodó, vagány nagypapa. Nem mondja, hogy büszke rám, vagy azt, hogy én vagyok a kicsi lánya. Soha többet.
Benne van az emlékeimben, van, hogy egy hasonló korú férfiban őt látom.
Dühös voltam később, hogy nem szólt nekünk, kapott gyógyszereket, amiket kiválthatott volna, de nem tette. Miért nem tett meg mindent az egészségéért? Haragudtam arra, akinek van apja, aki nem érti, milyen az, ha nincs. Nem kell sokáig néznem a képet, mire eszembe jut egy történet. Valakinek az apukája ő, és milyen szerencsés, hogy vannak, akik aggódnak érte. Hogy a műtét jól sikerült, és hogy mennyi év van még előtte. Másfelől pedig akaratlanul is az jut eszembe, mennyire nagydolog, ha van apukád. Soha nem leszel másnak olyan fontos, mint a szüleidnek. Különösen a lányoknak meghatározó az apakép. Főleg, ha olyan az apád, amilyen a „nagykönyvben” van megírva. Nem tökéletes ugyan, de APA. Dolgozik a családjáért, van, hogy hibázik, de sohasem bántaná a családját. Ő az őrszem, a vigyázó. Ő a bástya, a várkapitány. Ő az, aki a családfeje, a család meghatározó motorja. APA.

A képen talán ő is olyan apa, amilyet én kívántam volna magamnak. Valakinek az édesapukája!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Csiszér Gabriella: Apa [Képalá]

...

Tóth Gabriella (Toga): Édes Fiam! [Képalá]

...

Tóth Lászlóné: Testőrök között [Képalá]

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Kiemeltek
...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.