A múminok véletlenül születtek, miközben Tove festett

A múminok véletlenül születtek, miközben Tove festett

A Tove című életrajzi filmmel nyílt meg szerda este a Finn Filmnapok, a vetítésen pedig részt vett a címszereplőt játszó Alma Pöysti finn-svéd színésznő is, akinek több köze van a világ egyik leghíresebb illusztrátorához, mint azt elsőre gondolná az ember. Maga a film a negyvenes évektől kíséri végig a fiatal művész szárnybontogatását, szerelmeit és kudarcait, nem mellesleg pedig a valaha volt egyik legnépszerűbb meseuniverzum keletkezését.

Ruff Orsolya |

Nehéz fába vágja a fejszéjét, aki egy nemzeti ikonról akar filmet forgatni. Pedig pontosan ez történt a Tove című finn életrajzi film esetében, amely a Múminok írójának és illusztrátorának korai alkotói éveit mutatja be. Aki nem ismerné, annak egy gyorstalpaló: a múminok bájosan bumfordi vízilószerű lények, valójában trollok, de egyáltalán nem ijesztőek, hanem nagyon kedvesek – a hetvenes években alkotójuk, Tove Jansson azt írta, nevükben és megjelenésükben is a puhaságot akarta hangsúlyozni. A múminok a Múmin-völgyben élnek, de laktak már világítótoronyban és színházban is. A társaságukban más, extravagáns külsejű vagy különleges nevű lények is felbukkannak, kalandoznak. Az első múmin rajzok már a negyvenes évek közepén megjelentek, de jó tíz évet még várni kellett, hogy igazán nagyot robbanjon a sztori: azóta a könyvek mellett készült film és tévésorozat is a múmin kalandokból, Finnországban pedig már tematikus park is várja a látogatókat. Egy 2017-es adat szerint maga a múmin brand évi kiskereskedelmi értéke 700 millió euró körül mozog.

-

Ez a mérhetetlen siker ugyanakkor még csírájában sem látszott a negyvenes évek közepén, amikor a Tove című film indul. Hiszen éppenhogy véget ért a második világháború, és a fiatal festőnő, Tove Jansson egy kitört ablakú, fűtetlen, félig romos stúdiólakásban próbál boldogulni. Nehezen szabadul a konvencionális művészként ismert, és szobrászként elismert apja, Viktor Jansson kreatív árnyékából. Festeni akar, és csak mellékesen, kikapcsolódásként firkálgatja azokat a kerekded kis lényeket, amikre apja megfellebbezhetetlenül kijelenti, hogy az bizony nem művészet. A fordulópont akkor jön el, amikor megismerkedik a gazdag családból származó színházi rendezőnővel, Vivica Bandlerrel. Szenvedélyes viszony alakul ki kettejük között, de hamar kiderül, hogy ez a kapcsolat sosem lehet igazán boldog. Vivica ugyanis hosszú távon nem tudja elkötelezni magát senki mellett, így a szerelmi háromszögben vergődő Tove végül igent mond az akkortájt parlamenti képviselőként aktív Atos Wirtanen házassági ajánlatára. (Életét aztán nem vele, hanem Tuulikki Pietilä grafikussal kötötte végül össze.)

-

A szerelmi szál mellett viszont legalább ilyen hangsúlyos – ha nem hangsúlyosabb – Jansson művészi kibontakozása, ami egyáltalán nem magától értetődő. Hiszen hiába érkezik művész családból (édesanyja, Signe Hammarsten-Jansson is kreatív alkotó, illusztrátorként dolgozott), hiába bizonyul tehetségesnek, az elismerések, a megrendelések, az ösztöndíjak és a díjak rendre elkerülik. Lényegében nyomorog, az albérleti díjat is festményekben törleszti. Elsősorban festőnek tekinti magát, a gömbölyű lények irkafirkáit csak kedvtelésből veti papírra. A Tove szerint az első biztatásokat viszont épp Vivica Bandlertől kapja, és ő veti fel azt is, hogy rendezzenek gyerekszínházi előadást a Múminokból. A bemutató nagy siker lesz, de az anyagi elismerést az hozza meg, amikor Tove Jansson leszerződik a British Associated Newspapers kiadóvállalattal: egy több évig tartó együttműködés és sikerszéria veszi ezzel kezdetét. A csúcsok csúcsán a múmin képregények több mint 40 ország 120 lapjában jelentek meg, és napi szinten 20 millió olvasót értek el. Finn képregény-rajzoló ezt a sikert azóta sem tudta utánacsinálni.

-

A film abba is betekintést enged, hogyan állt össze ez az egészen különleges hangulatú birodalom, amelynek egyes lakóit Jansson ismerősei ihlették. A két kis manó, a mások által nem értett, egyedi nyelvet beszélő Tofslan és Vifslan egyértelműen Tove és Vivica mesebeli megtestesülése – a nevük is erre utal, ez a jelentésréteg viszont a fordításokban végleg elveszett, így sem az angol Thingumy és Bob, sem a magyar Nyiff és Nyaff nem utal már erre az életrajzi elemre.

-

Az utókor vizuális emlékezetében Tove Jansson mindenesetre leginkább egy elvarázsolt nénikeként él tovább, holott – ahogy erre a vetítés után Alma Pöysti is utalt – egy élettel teli, a társadalmi korlátokat bátran átugró, a zenét, a táncot imádó nő volt, csordultig szeretettel. A színésznő ráadásul családilag is kötődik Janssonhoz, a nagyszülei ugyanis szintén színészek voltak, akik egy társaságba jártak a művésszel, sőt, Pöysti nagyanyja, Birgitta Ulfsson még a filmben is látható 1949-es múmin színdarabban is fellépett.

A fentiekből is látszik, hogy a Tove sokat markol – de sokat is fog. Az Eeva Putro által írt, Zaida Bergroth rendezte film nem negédeskedik, nem épít a múminok cukiságára. Egy alkotó, a szerelmet és ezzel a saját helyét kereső nőt állít a középpontba, akit Alma Pöysti minden rezdülésével, érzékenységével, ellentmondásosságával, kételyeivel, visszafogottságával és kirobbanó életkedvével emlékezetesen alakít, ezzel pedig teljesen átalakítja a fejünkben élő Tove-képet – de ez így van jól.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Múminok írójáról szóló filmmel indít a Finn Filmnapok

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg Budapesten Finn Filmnapokat. Míg tavaly a járvány miatt csak online tarthatták meg a vetítéseket, idén a budapesti Toldi Moziban várják az érdeklődőket.

...
Gyerekirodalom

A Múminok és titokzatos olasz polipcsápok is érkeznek képregényben

A Nimue kiadó első két kiadványa: a legismertebb kortárs olasz képregényalkotó, Zerocalcare Torokszorítósdi című graphic novelje, illetve Tove Jansson Múmin a Riviérán című képregénye.

...
Hírek

Bizarr olvasói levelekből írt novellát a Muminok szerzője

Tove Jansson a neki címzett rajongói és becsmérlő levelek részleteiből állította össze Üzenetek című novelláját.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

„Még élhet valódi életet az ember, még mindig csinálhat valódi dolgokat!” – mondogatja magának mantraként Patricia Lockwood rendhagyó regényének elbeszélője, aki – csakúgy, mint mindannyian – az internet foglya lett. Az Erről nem beszélünk az elvesztegetett időről, a testnélküliségről, a hírfolyamban töltött, mémekké redukálódott életről és egy újfajta zsarnokságról szól.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét