Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

Amikor Dózsa László 1956-os vagy macsó történetein nevetgélünk, vagy amikor elfogadjuk, hogy a politikai család elfoglalja a Balatont, vagy azon vihogunk, hogy valaki egy kis prizniceléstől bebuzul, akkor a Pintér Béla Társulata elérte célját: a hétköznapi valóságunk találkozott a színház valóságával, ami kint van, az bent is van: nincs különbség. Mi tapsolunk, de amikor a Marshal Fifty-Six előadása után elhagyjuk az Újpesti Rendezvényteret, akkor valójában mi állunk az ún. színpadon, ami egyáltalán nem vicces. 

Valuska László | 2021. december 06. |

A pici Szkéné intim teréből eljutni a 450 fős Újpesti Rendezvénytérig siker, márkaépítés vagy jegybevétel szempontjából óriási dolog, de ennek a szabadságnak és függetlenségnek megvan az ára: a színpad mérete egyszerűen más színházi előadást kíván. Az új Pintér Béla-darabban nem szerepel Pintér Béla, viszont olyan szereposztás jött létre Szabó Kimmel Tamás, Rezes Judit és Gálvölgyi János vendégjátékával, hogy egy alternatív világban ilyen is lehetne a Madách Színház. Mármint nagy, zenés és népszínházi, mert a színészek jók, Kéménczy Antal zongorista hiába van elrejtve a díszletben, nagyon fontos munkát végez, a jelmezek és díszletek alapvető minimalizmusukkal együtt ötletesek (Khell Zsolt, Benedek Mari). 

-

Az új előadásban a Szentivánéji álom adja azt az alapot, kvázi alapmítoszt vagy ősnarratívát, amivel a társulat dolgozni kezd: a dramaturgiát egy helyszínre, a Marshal Fifty-Six nevű kocsmába helyezik, ahol az események egy éjszaka leforgása alatt történnek meg. Ebbe keveredik bele Bulgakov A Mester és Margaritája.

Erőszak, szexualitás, drogok, álomjelenetek, állatalakok, istenek, transznemű Puch és a homoszexualitás is felbukkannak az előadásban.

Plusz Szabó Zoltán alakításában megismerhetünk egy nagyszerű gengszterrappert, aki hajlandó bármibe belemenni, hogy kiszolgálja a hatalmat, majd a darab legvadabb és legviccesebb részében bernűáthegyiként tér vissza.

Az évtized színházi embere: Pintér Béla
Az évtized színházi embere: Pintér Béla

Pintér Béla munkája hatásában és népszerűségében is kőszínházakkal vetekszik, a 2010-es évtizedben ért a csúcsra, bemutatjuk.

Tovább olvasok

A nyitójelenetben Gyöngyi (Fodor Annamária) és Kristóf (Szabó Kimmel Tamás) az esküvőjüket próbálják, Sickratman Evvel a dalban című opus magnumát éneklik, amikor kapnak egy telefont, hogy barátaik, Ricsi (Fáncsik Roland) és Bori (Messaudi Emina) kapcsolata megreccsent. Kristóf elindul Ricsihez, ezzel indul be a történet. A két páros abba a politikai családba tartozik, amit látszólag a kereszténység és a konzervatív értékek tartanak össze, valójában kizárólag a pénz és a hatalom irányítja a tetteiket. Térey János már boncolgatta ezt a világot a Káli holtakban, mert nemcsak rengeteg pénz és fejlesztés érkezik ezzel a régióba, hanem új kultúra és agresszív dzsentrifikáció is, ami eltünteti a korábbit, hogy a helyébe valami újat és idegent állítson. 

-

Szabó Kimmel Tamás kölcsönkérte Szájer József hipszterszakállát, hogy beházasodjon a rendszerbe, mert egyesíteni kell a földterületeket. Színpadi párja Fodor Annamária, aki titkon még mindig bízik a szerelemben, majd egy ponton magából kikelve üvölti, hogy buzi-e vagy. 

Mindketten ennek a hazug rendszernek az áldozatai, amely a kereszténységet politikai üzenetté rohasztja, amely már abból sem csinál titkot, hogy az egész kizárólag a gazdasági növekedésről és a tulajdonkoncentrálásról szól.

Nincsenek jók és rosszak, csak mi vagyunk - állítja a politikai család, mert ez minden részletében egy családtörténet, ami toxikus működésével belülről bontja le magát. 

-

Ezzel párhuzamosan megérkezik csillogó gurulós bőröndjével Apollónia (Rezes Judit), hogy elhívja a két barátot, Kristófot és Ricsit egy italra a Marshal Fifty-Sixbe. Apollónia démoni istenasszony, akinek az a célja, hogy a patriarchális, macsó uralkodó férfiassággal leszámoljon. Az ő párja és ellentéte Magnus (Takács Géza), aki sokáig egy karikaturisztikus vikingnek tűnik, mégis ő az uralkodó, a rend maga. Ennek a hatalomnak a szimbolikus eszköze a pénisz, vagyis a nemzés képessége. Segédei a Sophia Loren- és néptánc-rajongó Giuliana Bergemotti (Egyedi Éva) és a nemváltoztató műtéten átesett férje, Frau Puch (Jankovics Péter).

Identitásharcok indulnak, aminek először Kristóf és Ricsi, majd szép lassan mindenki áldozatul esik, amiből egy őrült, karneváli hangulat alakul ki, amikor minden megtörténhet.

Az is, hogy Kristófból és Ricsiből előjön az egymás iránti homoerotikus vágy. 

Apollónia műfűvel és fákkal átrendezi a kocsmát erre az éjszakára, mert a shakespeare-i erdő titkot rejt el és vágyakat szabadíthat fel. Az esemény díszvendége a maszkulin világ szimbolikus alakja, a szupermacsó 56-os hős, a mindent túlélő, több nővel egyszerre szexelő Dózsa László az utóbbi évek legkellemetlenebb alakja a nyilvánosságnak, maga is fikció, hiszen újra és újra elmesélt éntörténetei legendákká duzzadnak. A nevetés akkor válik tragédiává, amikor a hivatalos politika- vagy történelemértelmezés kanonizálni igyekszik Dózsát. Pintér Bélát valószínűleg pont ezért izgatta ez a téma.

-

A Stefánka Lászlót alakító Gálvölgyi János banánköztársaságokra jellemző tábornoki egyenruhában nemcsak megidézi mondataival Dózsa László alakját, hanem finoman annak törékenységét és összeomlását is megmutatja. A színész ügyesen hozza a hazugságaival felépített hőskaraktert, aki a magabiztosság rétegeit lebontva mégiscsak sérülékeny és nevetséges. 

Csak egy részt idéznék Dózsáról Herczeg Márk 444-en megjelent cikkéből: “Nem elég, hogy Dózsát, ahogy azt mesélte, 14 éves korában, 1956-ban – amikor Csepelt egyébként repülőgépek bombázták – lefotózták fegyverrel, sapkában, majd – miután felgyújtott egy orosz tankot, és megölt két oroszt (akik aztán hasonlítottak a később megszületett gyerekeire) – elfogták, falhoz állították, légvédelmi ágyúval „széttrancsírozták”, átlőtték a nyakát, a holttestére tojásgránátot dobtak, de túlélte, napokig kórházban volt, majd az ÁVH elvitte, úgy fejbe rugdosták, hogy mindkét hallócsontja eltört, csontszilánkok mentek az agyába, és a klinikai halál állapotába került, tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó meglátta, hogy mozog az ujja, majd ”Kárpáti professzor” 10 órás műtéttel megmentette”. 

Dózsa karaktere a darab központi eleme, ami minden más történetelemre kihat, viszont őszintén nem tudom, mit lehet kezdeni ezzel. Hiszen a fent idézett cikkrészletből is kiderül, hogy ezek önmagában reflektálatlan vadbaromságok, amiken csak szörnyülködve nevetgélhetünk. Viszont Pintér Béla a darabjához is csak húzni tud a sok őrült túlzásból. Ha valaki bizonyíthatóan ennyi marhaságot állít, és a média- vagy politikai nyilvánosság egy jelentős része nemcsak kiáll mellette, hanem hőst farag belőle, akkor 

milyen lehetőségei vannak a színháznak, hogy ezt a karaktert vagy a mögötte álló politikai családot leleplezze vagy érthetőbbé tegye. 

-

És itt jön az a probléma, hogy nézőként mit lehet ezzel kezdeni: Dózsa története természetesen felmutatható szimbolikusan, mert elárulja a rendszert, viszont mivel az ún. valóságban a politikai család ezt is megerősítette, szinte a hivatalos kánon részévé vált. 1956 annyira nem volt fontos, hogy még ezt is beáldozták. 

Dózsa története azt ábrázolja a darabban, hogy az uralkodó osztály hogyan viszonyul a nemzet kiemelt történelmi eseményéhez, és azt hogyan áldozza be a napi politikai szándék érdekében.

Pintér Béla a Victor Pelevin-i útra lépett: az orosz író bátor és felforgató erejű elbeszélője az orosz társadalomnak és hatalomgyakorlásnak, és miközben leleplezi annak hazugságait vagy kegyetlenségeit, folyamatosan újratermeli a mítoszt is. A színháznak dolga van a valósággal, még akkor is, amikor a valóság maga fikció, és ebben a feszültségben a színházi csapat tényleg lubickol. A problémát abban érzékeltem, hogy a korábbi előadásokban a közéleti kérdéseket olyan személyes történeteken keresztül ábrázolták, amelyek lehetővé tették a rétegzettséget, a Marshal Fifty-Sixben viszont a főszereplők is csak a rendszer felől értelmezhetők. Azt érzem, hogy ez, a rendszer működése foglalkoztatta az alkotókat a kevésbé sikerült Vérvörös Törtfehér Méregzöld című előadásban is, tehát simán lehet, hogy ez egy új szakasz a Pintér-életműben. A rendező színházi nyelve zárt és öntörvényű, viszont nem alakul ehhez az új nézőponthoz, a sok ismerős helyzet azt erősíti, hogy színháznyelvi kérdés is, hogyan lehet elbeszélni ennek a rendszernek a történeteit, és ez egyáltalán nem egyszerű.

-

A magyar kulturális életben Pintér Béla és Bödőcs Tibor érte el ezt a fajta szabadságot, amit azzal teremthetnek meg, hogy a nézők megvásárolják a jegyeket, mert igénylik, hogy értelmesen, szórakoztatóan, akár a karakterek vagy helyzetek drámaiságát is feldolgozó történeteken keresztül kapjanak reflexiókat arról, amiben élünk. Pintér minden előadása érintett közéleti kérdéseket, de azokat az utóbbi években, a Titkaink után, A bajnok óta direktebben emeli be munkáiba. És ez nem baj, de érdemes rögzíteni.  

Az előadás végi tapsrendnél Enyedi Éva jön a többiek elé, viccesen elnézést kérve azoktól, akiknek ez sok volt, de ezzel is csak azt az előfeltevést erősíti meg, hogy a színháznézők is megosztottak politikailag: ha valaki Pintér Béla-előadásra vált jegyet, attól nem szabad elnézést kérni. Hiába lepnek meg az alkotók, hiába tetszenek a színpadi megoldások és hiába tudom elemekre bontva kedvelni az előadást, ha a végén csalódottan állok Újpesten, mert ami a színpadon látszik, az tartalmában tényleg semmiben nem különbözik a médianyilvánosságtól, a közbeszédtől vagy egy átlagos kommentfolyamtól. Pintér Béla érezhetően keresi a fogást a körülöttünk lévő világon, és ezt az alkotói szándékot nagyon sokra becsülöm, őszintén szurkolok neki, hogy jusson valamire, mert nézőként kiváltságos helyzetben vagyunk akkor, amikor ezt a fogáskeresést történés közben figyelhetjük.  

Fotó: Mészáros Csaba / Pintér Béla Társulata

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Pintér Béla: Vitatkozunk, de a végső döntés az enyém

...
Nagy

Az évtized színházi embere: Pintér Béla

Pintér Béla munkája hatásában és népszerűségében is kőszínházakkal vetekszik, a 2010-es évtizedben ért a csúcsra, bemutatjuk.

...
Szórakozás

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

Pintér Béla darabjaihoz hozzányúlni egyrészről tuti siker, másrészről viszont kifejezetten vékony jég. A tatabányai Szutyok viszont egy jó példa arra, hogyan kell elkerülni az utánzást.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Hírek
...
Hírek

Cormac McCarthy 16 éves lánnyal folytatott viszonyt

...
Hírek

Ezeket tudni a Da Vinci-kód írójának új könyvéről

...
Hírek

Láttad már Radnóti vagy Rodolfo ex librisét a Széchényi Könyvtárban?

...
Hírek

Rakovszky Zsuzsa és Pál Sándor Attila költészeti díjat kap

...
Hírek

A „manifesztálás” lett az év szava 2024-ben

...
Hírek

Netflixen lesz látható az Igazából szerelem rendezőjének új karácsonyi filmje

...
Nagy

Grecsó Krisztián: Nem az igazságot, hanem a megértést keresem

Az Apám üzent egyszerre identitás-, család- és aparegény. Grecsó Krisztián kötetbemutatóján jártunk.

Szerzőink

...
Szabolcsi Alexander

A magyar állam adta el Radnóti Miklóst - 10 alig ismert részlet a költő halálához

...
Könyves Magazin

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

...
Szabolcsi Alexander

Edith Eva Eger a testen keresztül meséli el a holokauszt borzalmait