Megérkezett a Borzalmak városa előzetese. A film alapját Stephen King 1975-ös, azonos című horrorja képezi, melyet ugyan hamarabb írt a Carrie-nél, de csak egy évvel azután jelent meg. A regényből korábban több sorozat is készült.
Stephen King is várja
A történet szerint Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, ahol öt- és kilencéves kora között élt.
Azzal a céllal érkezik, hogy kiírja magából ott szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a kisváros fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap – látszólag minden indok nélkül – agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben egyszer beszökött oda, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak, ezt pedig azóta sem tudta kiverni a fejéből.
Ben azonban nem tud nyugodtan írni, a kisvárost ugyanis megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába, miután egyre furcsább dolgok történnek. Az író segítségére lesz Mark, egy talpraesett kisfiú és még néhány, mindenre elszánt helybéli, hogy
felvegyék a harcot a Marsten-ház titokzatos lakói ellen.
A forgatókönyvíró-rendező Gary Dauberman egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, az a célja a filmmel, hogy a vámpírokat újra ijesztővé tegye. Az előzetest maga King is megosztotta X-en, és azt írta, jó lesz. Pedig az író híres arról, hogy nem rajong a könyveiből készült adaptációkért. A film október 3-án debütál a Maxon.
Mi ihlette a Borzalmak városát?
King 1971-től irodalmat tanított a Maine államban található Hampden egyik középiskolájában.
Egy fantasyről és science fictionről szóló kurzuson a Drakulát is vette a diákokkal, és ez adta a szikrát a regényhez.
Vacsora közben a feleségével arról beszélgettek, hogy mi történne, ha a vámpír gróf egyszer csak lepottyanna a 20. században, New Yorkban. Arra jutottak, hogy valószínűleg elütné egy sárga taxi.
Másnap azonban King tovább gondolkodott: mi lenne, ha Drakula nem New Yorkban, hanem egy álmos kisvárosban éledne fel? Így hát elkezdte megírni a történetet. Az akasztott ember képe pedig nyolcéves korából, egy rémálmából ragadt meg benne.
A '80-as években az író többször is azt nyilatkozta, hogy a Borzalmak városa a kedvence a könyvei közül. „Leginkább amiatt, amit a kisvárosokról elmond. Ezek eléggé haldokolnak manapság. Van számukra egy külön hideg hely a szívemben” – fogalmazott 1987-ben.
Fotó: Max
