Áldozatul tettem arra Én is egy-két virágot címmel készül Fazekas Mihály, a Ludas Matyi szerzőjének életéből ismeretterjesztő film – írja az MTI. A produkció forgatókönyvírója és rendezője Széles Tamás, színész, színházi rendező, aki korábban a Vígszínház, a Nemzeti Színház és a Radnóti Miklós Színház társulatában játszott. A filmet 23 millió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet.
Fazekas Mihály 1766 és 1828 között élt, legismertebb műve a Ludas Matyi. de emellett sok más területen is kiemelkedő volt, közeli barátja volt Csokonai Vitéz Mihálynak, és a toll mellett a kardot is jól forgatta, értette a növényekhez is. Összeségében mégis keveset tudunk az egyik alapvető magyar mese írójáról, így a film egy szükséges űrt tölthet be.
De emellett mi is elhoztunk nektek 5 érdekességet Fazekasról és a Ludas Matyiról.
Nemcsak irodalmár, hanem botanikus és katona is volt
Fazekas Mihály egy kevésbé tehetős családba született egy gyógykovács gyerekeként (a gyógykovács egyszerre húzott fogat és dolgozott fémekkel), jó tanuló volt, hamar a komoly tanulmányok felé fordult és teológiát tanult. De 1782-ben annyira összeveszett a tanáraival, hogy beállt az I. Császárhuszár-ezredbe. Szolgált a Rajna-vidéken, Galíciában, és küzdött a török ellen is. Viszont a francia forradalom csapataival szemben már kevésbé érzett együtt a hatalommal, így leszerelt.
Visszavonulása után sokat foglalkozott írással és kertészkedéssel.
Ebből született 1807-ben a Magyar Füvészkönyv, ami ma is a magyar botanika egyik mérföldkövének tekintendő.
Már a korban is nagy szakmai elismerést kapott, bár az alsóbb rétegek megvetették az ötletet, hogy ne gyakorlatból, hanem tudásból vessenek.
A Ludas Matyi úgy jelent meg, hogy Fazekas nem is tudott róla
A mesét Fazekas 1804-ben írta és már a rákövetkező évben publikálni szerette volna, de Kazinczy Ferenc kritikái miatt elállt ettől és a fiókba száműzte a művet.
Ennek ellenére a kézirat még is valahogy napvilágot látott.
Egy egyetemi professzor, Kerekes Ferenc 1815-ben Bécsben kiadta a szöveget. Természetesen a kiadás ellen a szerző tiltakozott, majd két évre rá, 1817-ben átdolgozva saját néven adta ki.
Kazinczy ihlette Döbrögi karakterét?
A 1817-es megjelenés azonban nem volt teljes. Ezen a kiadáson is csak az F.M. monogram szerepelt, az író teljes neve nem. Így az irodalmi körök találgatni kezdet, hogy ki is írhatta a mesét. Sokan úgy vélték, hogy a név elhallgatása arra utal, hogy a történetet metaforikusan kell érteni, és az egyes szereplők helyére az írót és ellenségét kell belelátni.
Ebből származott az, hogy Kazinczy arra a megállapításra jutott: a szöveget egy ellenséges újságíró írta, aki valójában meg akarja verni őt.
Tehát Kazinczy Döbrögivel azonosította magát, az újságíróból (aki állítólag Pethe Ferenc lenne) meg Ludas Matyi lett.
Természetesen, az egész csak pletyka és félreértés volt.
Az egyik legsikeresebb magyar rajzfilm alapja
A történet az alapot szolgáltatta az egyik legsikeresebb magyar rajzfilmnek. A Dargay Attila által forgatott, azonos című animációt még 1977-ben mutatták be, és csak a mozikban több mint két és fél millió nézője volt már az elmúlt 50 évben. Ez volt Dargay második egészestés filmje, négy évvel ezt megelőzően a János Vitézt dolgozta fel.
A produkción egyébként olyan alkotók dolgoztak, mint Jankovics Marcell, és az Oscar-díjas Rófusz Ferenc.
A legendás Pannónia Filmstúdióban készült, amit akkoriban egy lapon említettek a Disney, a Hanna-Barbara és a Szojuzmultfilm animációs filmgyártókkal.
Részt vett a debreceni Nagytemplom építésében
Az irodalom, katonaság és botanika mellett azért Fazekas a polgári feladatait sem hanyagolta el, aktívan részt vett a debreceni közéletben. Ő szervezte meg a debreceni „polgárkatonaság” (mai rendőrség) csoportját, aminek vezetője is volt. Illetve az 1802-ben leégett gótikus templom helyérő épülő Nagytemplom építkezési munkálatait is megszervezte és levezényelte.
Fotó: Explore Debrecen
