Darvasi László: Szeretek úgy írni, hogy sokszor nyitva marad az ajtó, az ablak

Darvasi László: Szeretek úgy írni, hogy sokszor nyitva marad az ajtó, az ablak

Darvasi László Magyar sellő című művében egy kis falu hányattatásait meséli el. A közösség tagjainak történeteiből szőtt romantikus horror a hatalom mindent megrontó ereje mellett a nyomással dacoló szembenállást is megmutatja.

Az idén Libri irodalmi díjra jelölt regényről a 2019-es őszi Margó Fesztiválon Gács Annának mesélt a szerző. 

A Margó Spotify-csatornáján a teljes beszélgetés meghallgatható. 

Fehér Adrienn | 2020. április 29. |

  • A regény műfaja nehezen behatárolható, leginkább magas irodalmi kosztümös horrorként írható le. Történései a romantika idejére, az 1800-as évek környékére tehetők, de művet átható társadalmi, politikai, közéleti és emberi történések időtlenek. Horrorként ölt testet a “véres valóság”.
  • A regény több szempontból is kilóg az író korábbi munkái közül. Az eddigi művek hossz tekintetében végletesek: nagyon rövidek írások vagy éppenséggel nagyregények jellemezték az eddigi életművet. A tematika és a főhős személye is jól meghatározható, a nézőpont azonban folyamatosan változik, akárcsak egy sokszereplős egyenletben.
Darvasi László
Magyar sellő
Magvető Könyvkiadó, 2019, 198 oldal
-
  • Darvasi László történetéhez Kleist egykori tudósítása adta az ötletet, amelyben egy mocsárban élő elvadult emberről, az úgynevezett magyar sellőről vagy magyar maugliról ír, akit megtalálása után sikertelenül próbálták civilizálni. A mű öt korábbi, hasonló alakokkal, tematikával operáló novellájának összefésülésével jött létre.
  • A regény egyrészt a hatalom mindent átható befolyásáról, visszaéléseiről szól. Ez az  elemi erő nem csak a teljesen hétköznapi értékeket rontja meg, hanem még a szépséget is. A szereplők egy-két kivételtől eltekintve hétköznapi figurák, ők a véres események tanúi, elszenvedői.
  • A mű másik témája egy felnövekedés-történet, amely apa és fiú, Jonas és Jakab viszonyát mutatja be. A szerzőt mindig is érdekelték az apa-fiú kapcsolatok, saját drámai tapasztalatai több novellájában visszaköszönnek. Az események itt az árulás motívuma köré szerveződnek, amely az író szerint minden szülő-gyerek kapcsolat sajátja: 

A fiatalság lázadás, a fiatalság mást akarás, a fiatalság elmenés, a fiatalság a szálaknak a feltépése.

Egy diktatúrában azonban még ez a árulás is átértelmeződik, a hatalom eszközévé válik.

  • A regény végén ott marad a kimondatlan kérdés: Vajon mi lesz Jakab sorsa? Olyanná válik ő is mint az apja? A lezáratlanság ebben az esetben írói szándék, amely nem csak a jövőt, hanem még az állandó motívum, a sellő létezését is kérdésessé teszi.
Kapcsolódó cikkek
...
Promóció

A 70 éves Móra ezekkel a könyvekkel készült a virtuális könyvfesztiválra

Hetvenéves idén a Móra Kiadó, amely rengeteg kiadvánnyal és programmal készült az évfordulóra és a könyvfesztiválra, a járvány és a karantén miatt viszont újra kellett tervezniük mindent. Az olvasók viszont így sem maradnak könyvek nélkül, a kiadó most pedig elárulja, mire számíthatunk.

...
Összekötve

A magyar sellő nyomát kutatják a diktatórikus Tesz-Vesz városban - Összekötve Darvasi Lászlóval

Darvasi Lászlóval a Libri irodalmi díjra jelölt, Magyar sellő című regénye kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és a karanténban töltött mindennapokról beszélgettünk.

...
Beleolvasó

Magyarországon még sellőnek lenni sem olyan egyszerű