A vezércsel írója éppen olyan kívülálló zseni volt, mint Beth Harmon

A vezércsel írója éppen olyan kívülálló zseni volt, mint Beth Harmon

A tavalyi év egyik legsikeresebb sorozata volt a The Queen’s Gambit, azaz A vezércsel, amely szerte a világon új lendületet adott a sakk iránti rajongásnak: nemcsak rengetegen nézték meg, de nagyon sokan vettek a hatására sakk-készletet és sakkal kapcsolatos könyveket is, az adaptáció főszereplője, Beth Harmon pedig igazi popkulturális ikon lett. De honnan származik A vezércsel alapötlete? Mit kell tudni Walter Tevisről, akinek a 38 éve megjelent regényét most feldolgozták? Ennek jártunk utána.

Forgách Kinga | 2021. február 12. |

A The Queen’s Gambit egy olyan sorozat, amely rengeteg embert mozgatott meg. Alig négy hét alatt a Netflix legnézettebb sorozatává vált, és kapott két Golden Globe-jelölést is. Az adaptációnak köszönhetően nagyon megnőtt a sakk iránti érdeklődés (Beth Harmonnal már játszani is lehet az online térben), szállodai szoba imitálja a 60-as évekbeli hotelvilágot, és rengetegen keresik a sakk témájú könyveket. A minisorozat, amelyet Scott Frank rendezett, eredetileg hat epizódból állt volna, végül azonban hét lett belőle. A történet, a színészi alakítás, és a lenyűgöző díszlet mellett az is különleges benne, hogy a képernyőn mindegyik sakkjátszma valós: több száz játszmát kellett kitalálniuk a szakértőknek a sorozathoz. Szintén érdekes, hogy a két fő tanácsadó, Garri Kaszparov és Bruce Pandolfini volt. Ezzel kapcsolatban csak azt lehet sajnálni, hogy nem Polgár Juditot kérték fel, az ugyanis szimbolikus gesztus lehetett volna, tekintve, hogy a sorozat egy női sakkzseniről szól, aki a férfi sakklegendákat győzi le sorra (Polgár Judit és a főszereplő, Anya Taylor-Joy ITT beszélgettek erről).

WALTER TEVIS
A vezércsel
Ford.: Szabó Luca, Gabo, 2020, 384 oldal
Walter Tevis: A vezércsel

Ami szintén nagyon érdekes, hogy a történet, amelyet adaptáltak, csaknem négy évtizeddel ezelőtt jelent meg. Walter Tevis A vezércsel című regényét 1983-ban adták ki, és azóta a könyv és írója is kissé feledésbe merült. A Netflix sorozata most azonban a szerzőre is felhívta a figyelmet, aki rendkívüli író volt, és akinek valamelyest még hasonlított is az élete Beth Harmonéra. De ki is volt ő, és hogyan született meg ez az izgalmas sakk-regény? A The Ringer nagyon alapos cikke nyomán összeszedtük, mit érdemes tudni A vezércsel írójáról.

Az elhagyott gyerek

Walter Tevis 1928-ban született San Franciscóban. Hétéves korától tanult sakkozni, kilencéves korában azonban reumás szívbetegséggel és Sydenham-choreával diagnosztizálták, és egy otthonba költöztették gyógyulni. Amíg bent kellett laknia, a szülei elhagyták őt és visszaköltöztek eredeti lakhelyükre, Lexingtonba. Ahogy az már ebből is kitűnhet azok számára, akik látták a sorozatot, Beth Harmon kitalált élete sok szempontból tükrözi Tevis életútját. Ő nem otthonban, de árvaházban nő fel. Nyolcévesen tanul meg sakkozni egy gondnoktól. Függő lesz a nyugtatószerektől, amelyeket a gondozók adnak a gyerekeknek, hogy leszedálják őket. Utóbbi sem szimpla kitaláció, a fiatal Tevist szintén naponta háromszor begyógyszerezték az otthonban, ahol lakott. Erről ő maga azt nyilatkozta, imádta ezeket a gyógyszereket, és valószínűleg ezek miatt lett alkoholista később.

Ahogy A vezércselben Beth-t örökbefogadják, úgy végül Tevis is hazajutott. A szülei küldtek egy jegyet neki Kentuckyba, amit egy családi barát fizetett. Az apja és az anyja is nagyon szigorúak voltak vele, kifejezetten nehéz gyerekkora volt. A The San Francisco Examinernek egyszer azt mondta egy interjúban, hogy az élet Kentuckyban azt az érzetet keltette benne, hogy kívülálló, hogy egy másik világból érkezett. Az iskolában is gyakran megverte őt a többi fiú. Ugyanakkor talált valamit Lexingtonban, amihez mégis tudott kapcsolódni. 

Ahogy Beth Harmon a sakkba ásta bele magát egyre jobban, hogy el tudja viselni a kívülállóságát, addig Tevis egy másik játékot talált magának: a biliárdot.

Állandóan a Phoenix Hotelben lógott, és nézte, ahogy nagy pénzekért játszanak a menő játékosok. Aztán összebarátkozott egy fiúval, akinek volt otthon biliárdasztala. Attól kezdve minden nap játszottak, amíg csak bírtak, utána meg sakkra váltottak.

Biliárd és íróvá válás

17 éves korában Tevis bevonult haditengerésznek. Összesen 17 hónapot töltött Okinaván, ahol szintén minden nap biliárdozott – csak itt már anyagi alapon. Közben egyre jobban vonzódni kezdett a szerencsejátékhoz is. Később, amikor visszatért a civil életbe, a Kentucky Egyetemre kezdett el járni.

A biliárdot közben sem hagyta abba, a Gaunce’s Pool Roomba járt el, ahol végleg szerelembe esett a biliárdszobák kultúrájával és hangulatával, lenyűgözték azok a karakterek, akik ott megfordultak.

Az egyetemen íráskurzust is felvett, és az egyik beadandóját éppen ezekről a figurákról írta, The Best in the Country címmel. Pulitzer-díjas tanára, A.B. Guthrie Jr. meglátta benne a lehetőséget, és az írását elküldte egy ügynökségnek, akik aztán 350 dollárért eladták a történetet egy kiadónak.

Miután végzett az egyetemen, Tevis angoltanárként helyezkedett el az Irvine High Schoolban, mellékesnek pedig novellákat írt magazinokba. Egyre nagyobb volt a nyomás rajta, hogy írjon regényt is. 1959-ben azt nyilatkozta egy lapnak, hogy természetesen szívesen írna egy nagy amerikai regényt, ami sokakat megmozgatna, de az komoly munka lenne, és ahhoz fegyelem kéne. Mindebben az is benne lehetett, hogy jellemzően elég küzdelmesen ment neki az írás. Ha volt ötlete, hamar megírta, két sztori közt azonban voltak terméketlen időszakai, ilyenkor teljesen leblokkolt és gyakorlatilag nem írt semmit. Ő erről annak idején azt mondta, túl bohém ahhoz, hogy fegyelmezetten, rutinszerűen dolgozzon, amikor nincs kedve. Közben a tanításban nagyon kiélte magát, és a saját bevallása szerint, imádta a hangját hallatni, és szeretett megmártózni a diákjai és a kollégái csodálatában. A családjától nem kapott túl sok támogatást az íráshoz. Anyósa és apósa nem nagyon volt oda tőle és a céljaitól. Saját apja pedig egyenesen elítélte őt, amiért író akart lenni. 1980-ban Tevis egy interjúban azt mondta, az apja sosem fogadná el, hogy író lett.

-

Jelenet a The Hustler című filmből

Végül az ügynöksége azzal győzte meg, hogy „ő a legjobb az országban”. Arra kérték, hogy hagyja ott a tanári állását és dolgozzon a regényén. Tevis aztán így is tett, otthagyta az iskolát, szerkesztői munkát vállalt, mellette pedig belemerült az első könyvének írásába. A regény főhőse hasonlított Beth Harmonra, hihetetlenül tehetséges volt és a legjobb akart lenni, de aztán nagy kihívásokba ütközött és nem érte el olyan könnyen a célját, mint ahogy azt képzelte. Eredetileg This Lovely Green volt a könyv címe, az ügynökség el is adta a Harpernek, de mivel attól tartottak, hogy az olvasók kertészeti könyvnek hiszik majd, új címet kapott, The Hustler lett. Megjelent, sokan olvasták, a Time pedig egyenesen Hemingwayhez hasonlította Tevist. Egy producer 25 000 dollárért megvette a megfilmesítési jogokat is.

Alkoholfüggőség

Tevis a filmjogokért kapott pénz egy részét arra használta, hogy elvégezze a doktorit, ekkor 31 éves volt. Később a családjával együtt Mexikóba költözött, hogy az új könyvén dolgozhasson, egy sci-fin, amelyben egy földönkívüli bukkan fel Kentuckyban, The Man Who Fell to Earth címmel. Mexikóban azonban elég keményen inni kezdett, bár ő ezt akkoriban ünneplésnek hívta. A The Louisville Courier-Journalnak azt nyilatkozta, fogta a filmért járó pénzt és elment Mexikóba, ahol rájött, hogy 80 centért adnak egy liter gint. Nyolc hónapig részeg volt. Közben arra is rá kellett ébrednie, hogy ivás közben nem tud írni. Végül megpróbált tiszta maradni, és befejezte a könyvét, amit szintén sikeresen eladott Hollywoodnak. Ezzel már az irodalmi élet üdvöskéje lett, mindenki várni kezdte tőle az új könyvét. Arra azonban elég sokat kellett várni.

A vezércselben Beth Harmont szintén nagyon legyűri az alkoholfüggőség és egy ponton emiatt komoly vereséget is szenved egy nagyon fontos játszmában. A könyvben Beth fel is teszi magának a kérdést: mi van, ha elitta az agyát, a tehetségét? Végül azonban képes visszatérni a normális vágányra, és aztán felkészülten érkezik a következő versenyére. Tevis is ezt próbálta meg, bár eleinte ez nem ment túl jól. A két nagy siker után visszament tanítani az ohiói egyetemre. Napközben angolt tanított, az estéket azonban ivással töltötte. 

Az egyetlen dolog, ami kirántotta őt az ivászatból, a biliárd volt.

Abban az időben sokat sakkozott és biliárdozott Daniel Keyes-szel, a Virágot Algernonnak szerzőjével. Esténként otthon azonban így is ivással töltötte az idejét. Elmondása szerint sosem alkoholizált napközben és sosem tanított részegen, éjszakánként viszont éjféltől hajnalig csak ivott és ivott.

Sakk-matt Vegasban

Walter Tevis közel két évtizedig nem írt könyvet, csak ivott és sakkozott. Ha mégis publikált bármit ezekben az években, akkor az ezekről a témákról szólt. Közben viszont a sakk tanulmányozásának szentelte magát, felfalta a Modern sakkmegnyitások című könyvet (ami A vezércselben is előkerül, Beth Harmon ezt olvassa az árvaházban), és elkezdett helyi versenyeken is indulni. 1974-ben az Atlantic Monthly felkérte, hogy tudósítson Las Vegasban a National Openről. Ő azonban nemcsak írt róla, hanem be is nevezett, bár aztán minden játékot elveszített. „Két nap alatt elveszítettem négy játékot és 50 dollárt – írta – Megvert egy fiú Kaliforniából, egy blackjack-dealer a hotelből, és egy pengeajkú, csinos lány, Mary Leshner, aki 11 mozdulat után arra kényszerített, hogy feladjam.” Ez volt a nagy sakk-matt Vegasban, ami a vereségek ellenére mégis döntő jelentőségű volt. Az ugyanis, hogy megírta a cikket a versenyről, arra inspirálta, hogy belefogjon egy új könyvbe. 

Mindaz, amit átélt, alapja lett A vezércsel című regénynek. 

-

1983-ban Tevis azt mondta a Book Beatnek, hogy egy ilyen sakkversenyen több versengés, izgalom és agresszivitás van egy gimnáziumi teremben vagy egy harmadrangú hotel nagytermében, mint bármilyen más tevékenység esetében, hozzátéve, hogy a biliárdtermekben, ahol sokszor nagy pénzek forognak kockán, látott már ezt-azt, de ami egy sakkjátszma közben történik, az valami egészen más. Az Egyesült Államokban a sakk egyébként 1974-ben a népszerűsége csúcsán járt, annak köszönhetően, hogy két évvel korábban Bobby Fischer megnyerte a sakk világbajnokságot. A győzelem Tevisre is nagy hatással volt, akit a sakk mindig is érdekelt, mint intellektuális kihívás, de aki nem igazán volt oda a játék kompetitív, feltűnősködő oldalért. Az Atlantic Monthlyba azt írta Fischerről, korábban még sosem látott ilyen gyilkos ösztönt fiatalember tekintetében.

1978-ra Tevis már elvált és két éve tiszta volt. A sakkban is sokat fejlődött, egész elismert játékos lett. Közben két öngyilkossági kísérletet is túlélt. A The San Francisco Examinernek azt mondta erről később, hogy kétszer is megpróbált véget vetni az életének, aztán rájött, hogy az emberek ezt csak azért próbálják meg, mert félnek felmondani a munkahelyükön és elválni a feleségüktől. A változás ugyanis sokkal nehezebbnek tűnik sok ember számára, mint a halál, ami pedig butaság, ha az ember belegondol. Tevis végül így is cselekedett, sok mindenen változtatott. New Yorkba költözött, és újra elkezdett azon dolgozni, hogy visszatérhessen az írói pályára. Két évvel később megjelent egy tudományos-fantasztikus regénye az alkoholizmusról, Mockingbird címmel. Három évvel később pedig megjelent A vezércsel.

Beth Harmon születése

1983-ban már nem tűnt olyan aktuálisnak egy sakkról szóló regény, hiszen a 70-es években már nagyrészt lecsengett a sakk-láz Amerikában. Ugyanakkor Beth Harmon története jól passzolt Tevis életművébe, érezte, hogy ez fontos könyv lesz. A Chess Life magazinnak azt mondta, a legtöbb játékos (legyen az sakkozó vagy biliárdos) magányos ember, aki a személyes problémái elől próbál menekülni. Azt is hozzátette, hogy szeret olyan figurákról írni, akik valamiért nem illenek be a társadalomba, egyszerűen érdeklik az olyan magas intelligenciával bíró emberek, akik mindenhonnan kilógnak kicsit. A vezércsel Beth Harmonja éppen ilyen karakter lett, aki nem illik sehova, akit megtört az élet, és aki számára a sakk az egyetlen megtartó erő. Tevis erről azt nyilatkozta a Book Beatnek, hogy

a sakk komoly menekülőút azok számára, akiknek súlyos személyes gondjaik vannak.

Szerinte ugyanis a szorongástól meg lehet szabadulni, ha áthelyezzük egy másik pályára, ami valamelyest biztonságos. A sakk pedig erre kiválóan alkalmas.

-

Tevis számára New York városa meghozta a kedvet az íráshoz, tele lett ötletekkel. A vezércsel után megírta első könyvének, a The Hustlernek a folytatását is, The Color of Money címmel. A megfilmesítési jogokat ebben az esetben is szinte rögtön megvették, és bár a film végül nem lett túl hű a könyvhöz, Paul Newman ezzel nyerte meg első Oscar-díját. A regény megjelenése után pár nappal azonban az író rákban meghalt, mindössze 56 évesen.

Walter Tevis neve most A vezércselből készült sorozat miatt, jó pár évtized után ismét a középpontba került. Az őszi bemutató óta sokan megírták már, hogy mennyire jól mutatja be a történet a sakk világát. Az érdem az íróé: Tevis szeretett annyira sakkozni, hogy elég pontosan le tudja írni a sakkjátszmákat, bár a könyv legtöbb olvasója számára valószínűleg elsősorban a Beth-szel való azonosulás volt fontos, nem a sakkjelenetek valódisága. A Netflix sorozata mindenesetre megőrizte ezt az elemét a könyvnek: minden játszma, amit látunk, valódi, és ettől igaznak érződik Beth Harmon sorsa is, aki okos, ambiciózus, erős és zseniálisan tehetséges, miközben mindig megmarad egy kicsit kívülállónak is, akárcsak az őt megálmodó Walter Tevis.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Polgár Juditot faggatta a The Queen's Gambit főszereplője

Hetek óta egy női sakkozóról szóló sorozat az egyik legnépszerűbb a Netflixen, így szinte elkerülhetetlen volt, hogy a The Queen’s Gambit főszereplője, Anya Taylor-Joy végre – ha csak virtuálisan is – egy igazi sakklegendát, Polgár Juditot kérdezzen a sakkról.

...
Hírek

Sakkoznál A vezércsel Beth Harmonjával?

Ha A vezércsel nyomán kedvet kaptatok egy kis sakkozáshoz, egy honlapon most különböző nehézségi fokozatoknak megfelelően állhattok ki a zseniális Beth Harmon ellen.

...
Nagy

5 könyv a sakkról, ha tetszett a The Queen’s Gambit

Pillanatok alatt az év egyik legnépszerűbb sorozata lett a The Queen’s Gambit, amely egy nehézsorsú, árva kislány elképesztő tehetségéről és sakk-karrierjéről szól. Mutatunk öt könyvet, amit érdemes elolvasni, ha nektek is tetszett. Beth Harmon története. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve.