Versterápia: „Ágyon ülök/ s nincs egy szemernyi/ kedvem kikelni”

Versterápia: „Ágyon ülök/ s nincs egy szemernyi/ kedvem kikelni”

A mai Versterápiában Babits Mihály Ádventi köd című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2021. november 24. |

A hétvégén belépünk az adventi időszakba, bár ahogyan tavaly, úgy idén sem teljesen felhőtlen az ünnepvárás a járvány miatt. Ehhez a felemás érzéshez illeszkedik Babits Mihály Ádventi köd című verse, amely szomorkás, szorongással teli képeivel ragadja meg a téli sötétség hangulatát.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a járvány első hulláma alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A korábban megosztott verseket ITT találjátok. 

A vers alaphelyzete, hogy megint tél van, reggelenként sötét és köd uralkodik, alig-alig bújik elő a Nap. A fő kérdés, hogy lesz-e vajon még tavasz, lesz-e megújulás, fény és meleg valaha. Babits gyönyörű hasonlatokkal és metaforákkal beszél a téli reménytelenség-érzésről és borúlátásról, ami úgy maga alá tudja gyűrni az embert olykor, hogy még az ágyból is alig bír kikelni. Vigaszt csak a versektől, az alkotástól, a könnyű rímektől remél.

Babits Mihály: Ádventi köd

Tél van megint!
Reggel amint
fölébredek,
még betekint
az utcalámpa
sötét szobámba,
mert odakint
köd van megint.
 

Elbuvik a
nap-paripa
az ég dugottabb
aklaiba,
hova a csillag-
állatok bujnak
nappalira:
Kos, Bak, Bika...
 

Tán a ravasz
égi lovas
"sötéten tartja",
míg egy kamasz
s vig turf-inas
a forró pálya
gyepét kitárja:
az uj tavasz.
 

S én mint kinek
nagy versenyek
tétén végső
reménye remeg,
szorongva kérdem,
mit rejtenek
e függönyök
s az istenek?
 

És lesz-e még
hogy fölfakad
a borulat,
s küld-e a nap
egy sugarat,
mint vért a seb,
vagy megfuladt
a köd alatt?
 

És lesz-e még
lángja elég
hevítni, mint
valaha rég
e földi lét
fagyát s az ember
vak életét
valaha még?
 

Ágyon ülök
s nincs egy szemernyi
kedvem kikelni.
Talán örök
marad a köd
amely beföd
s kásásan ing a
tetők fölött.
 

Óh könnyü rímek,
friss zengzetek,
csengessetek!
Végem, ha vígaszt
nem lelhetek
tibennetek...

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Versterápia: „Nem tudom, mihez tartsam magam ebben az életben”

A mai Versterápiában Fernando Pessoa Ez az ősi szorongás című versét ajánljuk. 

...

Versterápia: „egy formátlan szomorúságon/ cseppet sem segít a valóság”

A mai Versterápiában Parti Nagy Lajos Csigabú című versét ajánljuk.

 

...

Versterápia: „ki emel fel az őszi sárból, / ti szegény három falevél?”

A mai Versterápiában Weöres Sándor Ballada három falevélről című versét ajánljuk.

Kiemeltek
...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

Már nem kell sokat várni Ken Follett új regényére

Mutatjuk, hogy néz ki a borító!

...

Hazug holokausztkönyv és életveszélyes gyógymódok – szélhámos szerzők, akiket máig emlegetünk

Hangzatos történetek, csak kár, hogy mindegyik hazugság. 

SZÓRAKOZÁS
...

Szörnyű év és a „kertész típusú író”: ezzel magyarázza George R. R. Martin, hogy nem halad az írással

Összeszedtük, George R. R. Martin mivel indokolta az évek folyamán, hogy késik A tűz és jég dala következő része.

...

A Sárkányok háza 3. évada „totális háborút” ígér

A kiszivárgott fotók alapján nem lesz hiány akciójelenetekből.

...

A 21. századi Jane Austen szerelmi háromszögbe keveredik

Agatha mindent megtenne, hogy Austenhez hasonló író váljon belőle, de mikor sikerülne neki, egy szerelmi háromszög hirtelen az útját állja. 

Gyerekirodalom
...

Így érheted el, hogy a gyerek nyáron is sokat olvasson

Használjátok ki a nyarat és olvassatok együtt a gyerekkel.

...

9 nyári gyerekkönyv vakációzóknak

Gyerekkönyvek nyári témákkal.

...

A biológus és a vadmalac kalandjai a lengyel rengetegben: videojáték készült a Cser Kiadó új mesekönyvéhez

 A kötetet  a közép-európai „Jane Goodallként” is emlegetetett biológus, Simona Kossak ihlette.