Október 6-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be a Könyvhét legújabb számát, amely az e-könyvek és az internetes irodalom jelenlegi helyzetével foglalkozik. A bemutatóval egybekötött beszélgetésen a könyvszakma képviselői vitatkoztak volna fontos és aktuális problémákról.
A PIM-ben összegyűlt szakértők Kőrössi P. József kérdéseire válaszoltak, de talán pont ezek miatt a kérdések miatt fulladt egy idő után érdektelenségbe a beszélgetés. Ugyanis az utóbbi másfél évben örvendetes módon megszaporodtak a hasonló szakmai ankétok, amelyek keretében a témát firtató alapvető kérdéseket már többször is, többféle szemszögből megválaszolták. Hiszen mára a technikai fejlődés olyannyira előrehaladt, hogy okafogyottá válik magának az e-könyvnek és digitális irodalom létének a megkérdőjelezése.
A beszélgetésen részt vett Farkas András a Fapadoskönyv.hu képviselője, Elek Tibor, a Bárka Folyóirat és a Bárkaonline főszerkesztője, Starcz Ákos, a Bookline vezérigazgatója, Németh Kinga, a Typotex Kiadó munkatársa, Horváth Iván, irodalomtörténész és Földes László, a Kossuth Kiadó és Multimédia Pláza képviselője. Ők mindannyian jártasak az e-könyvek piacán, de mégis igen kevés új információval szolgáltak, hiszen egy ilyen percről-percre változó üzletágban nem azt kell firtatni, hogy jó-e vagy rossz-e az e-könyv és, hogy egyáltalán mi is az, hanem gyakorlati, konkrét aktualitásokra kell rákérdezni.
Például érdemes lenne adekvát adatokat hallani arról, hogy hogy állnak a különböző magyar e-könyves platformok eladásai, mekkora ma a kereslet az e-könyvek iránt és, hogy a magyar sajtó hol tart a mobil eszközökön megjelenő tartalmak fejlesztésében. Starcz Ákos ugyan kitért arra, hogy az e-könyvek iránti kereslet valahol egy generált igény következménye - példaként az Amazon e-könyv olvasója, a Kindle felfutását említette, ami sokkal inkább köszönhető egy jól sikerült reklámkampánynak, mintsem az olvasási szokások megváltozásának, de annak ellenére is siker, hogy az eszközt kizárólag az Amazon tartalmaival lehet feltölteni.
Érdemes lett volna megkérdezni nemcsak a beszélgetésen megjelenektől, hanem az összes, nagy magyar könyvkiadótól is, hogy hol tartanak az e-könyvek kiadásában, milyen stratégiát követnek, mik azok a szerzők és címek, amelyeket e-könyves sikerként is el tudnak képzelni, vagy amelyeket már eleve e-könyves kiadásra terveznének. Nem került kimondásra az sem, hogy az e-könyvek elterjedését körüllengő, sokak által kulturális forradalomnak tartott folyamat egyelőre csak vízió és a kiadók itthon és külföldön egyaránt az igény elültetésén és az ebből várható profit kalkulálásán fáradoznak.
A résztvevő felek csak egy-két szóval érintették a Google térnyerését és azt, hogy a technikai fejlődés valójában a kulturális javak szabad és egyenlő megosztására és védelmére ad lehetőséget és szólít fel. Egyedül Horváth Iván volt az, aki kimondta a “nonprofit” szót és példaként említette az ELTE Irodalom Tanszékének kezdeményezését, a Gépeskönyv elnevezésű oldalt, ahol ingyen juthat hozzá bárki néhány kortárs magyar irodalmi alkotáson kívül klasszikus szerzők műveinek kritikai kiadásaihoz és egyéb tanulmányokhoz, tankönyvekhez.
Németh Kinga elmondta, hogy a főleg szak- és tudományos könyveket kiadó Typotex nevében immár húsz éve benne van az elektronikus jelző, de csak 2003 óta foglalkoznak digitális könyvterjesztéssel. Egyelőre kizárólag a saját könyveiket árusítják ebben a formátumban és hozzátette, hogy az olvasóik igényei miatt a szövegek egyes részeit másolhatóvá és nyomtathatóvá tették. Hangsúlyozta a kiadók létének fontosságát, hiszen hihetetlen mennyiségű szöveg, digitális tartalom található a neten, ám ezek nagy része nem gondozott szöveg, sok esetben hiányzik belőle az a szakértelem, ami könyvvé teszi ezeket a tartalmakat. Ezzel a jelenlévők mindegyike egyetértett, Starcz Ákos úgy fogalmazott: “a kiadó egy márka”, azaz a jó szerkesztők éles szemére, stílusérzékére, ízlésére mindig szükség lesz.
Többször felmerült az az aggodalom is, hogy a könyvpiac akár a zeneipar sorsára is juthat, a megszólalók többsége egyetértett abban, hogy az elektronikus szövegek titkosítása, védelme nélkülözhetetlen. Németh Kinga a szakkönyveket és tananyagokat hozta fel példaként, mint amiket a legérzékenyebben érint a hamisítás, Starcz Ákos pedig egyszerű gazdasági szempontokkal magyarázta a védelem nélkülözhetetlenségét, azaz, hogy titkosítás nélkül nem lehetne egy e-könyvet sem eladni. Hozzátette, felnőtt egy olyan generáció, akinek természetes, hogy az intertneten minden ingyen van, ez is nehezíti az e-könyvek piaci sikerét. Horváth Iván volt az egyetlen aki megjegyezte, hogy a kulturális örökséget féltő ember szemével a titkosítás ellentmond a szabad felhasználás minden elvének.
Az e-könyvekben rejlő megannyi lehetőség kiaknázását az is nehezíti, hogy az e-könyvek nem a papír alapú könyvekre kiszabott kedvezményes 5%-os áfakulcs alá tartoznak, hanem 25%-os adóteher sújtja őket, pedig egyértelműen könyveknek minősülnek. Starcz Ákos szerint nem várhatunk áttörő sikert, amíg a szabályozás nem változik.
Nincs azzal baj, ha a könyvszakma képviselői nyilvános beszélgetéseket folytatnak az e-könyvek piacra lépéséről, de a közeljövőben jó lenne egy olyan vitán is részt venni, ahol valódi kérdésekre valódi válaszokat kapunk, konkrét számok, címek és tervek hangzanak el, nem pedig sokszor hallott teoretikus gondolatmeneteket próbálnak meg újra és újra kifejteni.
.:Benedek.: - .:Wendy:.
