Szlovák-magyar iszony

Könyves Magazin | 2010. május 10. |

Volt egyszer, hol nem volt két szomszédos királyság. A két királyság élhetett volna békében és barátságban, de ők csak acsarkodtak egymással, pörlekedtek, utálkoztak. Aztán jött egy hírmondó, aki mind a két királyságot szerette, és furfangosan kiötölte, hogy mond egy mesét az egyik királyságnak a másikról. Vagy nem is egyet, harminchármat. Závada Pál olvasott föl a II. Pécsi Irodalmi Fesztiválon nemrég megjelent kötetéből, a Harminchárom szlovák népmeséből.

Závada Pál ősei 250 éve még a Felvidéken éltek, az írót pedig a szlovák-magyar feszültség miatt állandóan keresték a különböző médiumok, hogy mondja el véleményét, foglaljon állást a kérdésben, szerinte pedig mi magyarok is rengeteg hibát követtünk el ebben a történetben. A Harminchárom szlovák népmese ebben a környezetben született, azzal a szándékkal, hogy megismertesse a magyar közönséggel a szlovák nemzeti irodalom kincseit, amelyek világukban nagyon közel állnak a magyar népmesékhez, hiszem a talajuk közös. Závada a neten talált rá a szlovák „arany alapra”, ahol XIX. századi eredeti népmesegyűjtések is olvashatóak. –Nem fordítottam, szabadon garázdálkodtam- mondta el a szerző, aki saját képére formálta a meséket. Harminchárom történetet írt Illyés hetvenhét meséje után szabadon, a magyar irodalmi hagyomány szerves része a "csinált népmese", mint forma. Závada Pál nem zárta ki, hogy egyszer folytatni fogja a mesélést, és ő is eléri a bűvös 77-est. Munkájában segítségére volt Deák Renáta, a Závada-könyvek szlovák fordítója, aki a Jadviga párnája átültetéséért rögtön el is nyerte a legrangosabb szlovák irodalmi díjat. Závada beszélt a fordítói bravúrról, ahogy az interkulturalitást megjeleníti Deák Renáta (http://zavada.irolap.hu/hu/bereck-annamaria-jadviga-sa-smeje-a-smeje1), az eredetiben a szlovák pap próbálja meggyőzni a magyarokat, hogy ne szlovákosodjanak el, a szlovák fordításban pedig a cseh karlici nyelven beszélő pap próbálja a szlovák tótokat rábírni, hogy el ne magyarosodjanak. Bonyolult mesék ezek, de jó lenne megértenünk őket.

(Apró Annamária beszámolója a Pécsi Irodalmi Fesztiválról.)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók