Szlovák-magyar iszony

Könyves Magazin | 2010. május 10. |

Volt egyszer, hol nem volt két szomszédos királyság. A két királyság élhetett volna békében és barátságban, de ők csak acsarkodtak egymással, pörlekedtek, utálkoztak. Aztán jött egy hírmondó, aki mind a két királyságot szerette, és furfangosan kiötölte, hogy mond egy mesét az egyik királyságnak a másikról. Vagy nem is egyet, harminchármat. Závada Pál olvasott föl a II. Pécsi Irodalmi Fesztiválon nemrég megjelent kötetéből, a Harminchárom szlovák népmeséből.

Závada Pál ősei 250 éve még a Felvidéken éltek, az írót pedig a szlovák-magyar feszültség miatt állandóan keresték a különböző médiumok, hogy mondja el véleményét, foglaljon állást a kérdésben, szerinte pedig mi magyarok is rengeteg hibát követtünk el ebben a történetben. A Harminchárom szlovák népmese ebben a környezetben született, azzal a szándékkal, hogy megismertesse a magyar közönséggel a szlovák nemzeti irodalom kincseit, amelyek világukban nagyon közel állnak a magyar népmesékhez, hiszem a talajuk közös. Závada a neten talált rá a szlovák „arany alapra”, ahol XIX. századi eredeti népmesegyűjtések is olvashatóak. –Nem fordítottam, szabadon garázdálkodtam- mondta el a szerző, aki saját képére formálta a meséket. Harminchárom történetet írt Illyés hetvenhét meséje után szabadon, a magyar irodalmi hagyomány szerves része a "csinált népmese", mint forma. Závada Pál nem zárta ki, hogy egyszer folytatni fogja a mesélést, és ő is eléri a bűvös 77-est. Munkájában segítségére volt Deák Renáta, a Závada-könyvek szlovák fordítója, aki a Jadviga párnája átültetéséért rögtön el is nyerte a legrangosabb szlovák irodalmi díjat. Závada beszélt a fordítói bravúrról, ahogy az interkulturalitást megjeleníti Deák Renáta (http://zavada.irolap.hu/hu/bereck-annamaria-jadviga-sa-smeje-a-smeje1), az eredetiben a szlovák pap próbálja meggyőzni a magyarokat, hogy ne szlovákosodjanak el, a szlovák fordításban pedig a cseh karlici nyelven beszélő pap próbálja a szlovák tótokat rábírni, hogy el ne magyarosodjanak. Bonyolult mesék ezek, de jó lenne megértenünk őket.

(Apró Annamária beszámolója a Pécsi Irodalmi Fesztiválról.)