A kamaszkor kaotikus labirintusrendszerében segít eligazodni Szél Dávid új könyve

A kamaszkor kaotikus labirintusrendszerében segít eligazodni Szél Dávid új könyve

Szél Dávid új kötete (Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében 9-18 éves korig – Az identitáskereséstől az önállóságig) abban próbál segíteni, hogyan értsük meg, tereljük, kísérjük a kis- és nagykamasz gyerekeket. Ez az időszak a szerző szerint „összetett, ellentmondásokkal teli, szép és borzasztó, könnyű és végtelenül nehéz, megható és idegesítő, minden és még annál is több egyszerre.” A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet ideje, de nem egyszeri beavatási rítus, hanem éveken át elhúzódó, sokszor fájdalmas (szülőnek és gyereknek egyaránt), változásokkal teli korszak. Kezdete és vége is homályba vész, egyénenként is változó intenzitású, jóval több kérdés övezi, mint ahány válaszunk van rá ‒ ebben a sokszor kiúttalannak tetsző bizonytalanságban nem árt, ha segít valaki, és Szél könyve éppen ezt teszi, méghozzá egész meggyőzően.  

Fotó: Reviczky Zsolt

Kolozsi Orsolya | 2023. június 27. |
Szél dávid
Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében
HVG Könyvek, 2023, 456 oldal
Szél Dávid: Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében könyv

A Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben – Az altatástól a szexedukációig szerzője első kötetében a 0-9 éves gyerekek nevelésére fókuszált, most pedig megjelent a gyerekkor második felét, a 9-18 éves korig tartó szakaszt felölelő könyve, melyben a kamaszoké lesz a főszerep. A könyvpiacot megfigyelve jól látható, hogy míg a csecsemő-, a kisgyerek-, az óvodás- és még a kisiskoláskor is viszonylag feltérképezett terület, addig a serdülőkről, kis- és nagykamaszokról valamennyivel kevesebb írás és könyv szól. Ennek egyik oka az lehet, hogy ez már a majdnem felnőtt állapot, a másik pedig az, hogy

kamaszt nevelni iszonyatosan nehéz. 

Szél Dávid gyakorló pszichológus (olyan sikeres kötetek szerzője, mint az Apapara vagy a Túl a parán) legújabb kötetében szembenéz a kamasz nevelésének nehézségeivel, és épp erre az időszakra vonatkozóan próbál meg iránymutatást adni, sok tabut, tévhitet és közvélekedést megkérdőjelezve és ledöntve. Kezdi mindjárt azzal, hogy a kamaszkor alsó korhatárát 9 éves korra szállítja le, mert szerinte ilyenkor minőségi változás történik a korábbi időszakokhoz képest, sok olyan mintázat jelenik meg kicsiben, ami később nagyban is meg fog. Tudva és tudatva persze azt is, hogy az egyes fejlődési korszakhatárok meglehetősen képlékenyek, nincsenek mindenkire érvényes szabályok és intervallumok. 

A kőbe vésett szabályok hiányát erősíti egyébként a Hajós András által írt egyszerre sziporkázó és rendkívül bölcs előszó is, melyben a szerző az emberi lelket, így a gyereknevelést is sokkal érzékenyebb dolognak tekinti, mint egyszerű adathalmazok és tények elemzésének, konzekvenciák levonásának és szigorú szabályok követésének. „De hogy a másik emberhez való viszonyunkban, ebben a titokzatos társastáncban nagybetűs Tények lennének, azt kétlem. Megmásíthatatlan vakhittel, irányváltás nélküli kegyetlen meneteléssel az Északi-sarkot lehet felfedezni, nem egy emberi lény lelkét” – állítja Hajós, és Szél Dávid is egyetérthet vele, mert könyve (bár összegyűjti a tényeket és a neveléssel kapcsolatos szakirodalmat, a tudomány mai álláspontját) mégis inkább arra buzdít, hogy szülőként ne féljünk változtatni, ritmust váltani, és ha úgy adódik, újra felépíteni az egész addigi stratégiánkat. Hajós előszavában még egy fontos dolog jelenik meg, méghozzá az, hogy szerinte

a „Gyerek Nem Birtokos Eset”, azaz nem nekünk vannak gyermekeink, hanem mi lettünk az ő szüleik.

Ezzel az elgondolással valószínűleg egyetért a könyv szerzője is, és ezt már a kötet elejére helyezett egyik mottó is bizonyítja. A György Pétertől vett idézet a következő: „Ha valakit meg kell nevelnünk, akkor mi magunk vagyunk azok. S a gyerekkor védelméért sem tehetünk többet, minthogy a felnőttkort elviselhetően éljük le.” Ez is azt húzza alá, hogy a gyerek nevelése egyben önmagunk nevelése is, és bár szó szerint nem mondja ki, de ezzel a példamutatással való nevelés fontosságát is kiemeli.

Már Hajós előszava és a mottók kiválasztása közel hozza a könyvet az olvasóhoz, és mindezt erősíti a szerzői nyitás, melyben Szél Dávid végig azt hangsúlyozza, hogy bár egyáltalán nem könnyű feladat, a kamaszt mégis kísérni kell, támogatni, elfogadni, megérteni – mélyen, legbelül megérteni, mert erre van a leginkább szüksége. Azt a tapasztalatot, hogy néha nagyot kell nyelni, és félre kell tenni az egónkat, megerősíti a szöveg, ahogy arra is felhívja a figyelmet, hogy az érthetetlen és kiszámíthatatlan gyerek voltaképpen nem más, mint akit évek óta nevelünk, aki először aranyos kisbaba, majd ovis kisgyerek volt. Aki velünk szemben áll, ugyanaz, csak megváltozott formában. Könyvét Szél nem gyereknevelési, hanem szülőnevelői könyvnek tartja, és bár hisz a bizalomban, azért kiemeli, hogy muszáj nyitva tartani a szemünket, ha 9-18 éves korú gyermeket próbálunk átjuttatni ezen a kaotikus labirintusrendszeren, ami a kamaszkor. Azt is kimondja, hogy nem idilli időszak ez, a cél

annak elfogadása, hogy a problémák a kamaszokat nevelő családok életének szerves részei. 

A bevezetőt követő fejezet az Elmélet címet viseli, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy „miért tűnhetnek mindenbe beleszarónak a kamaszok”, egyáltalán mit jelent kamasznak lenni, hol tart most a tudomány, mit gondol erről az időszakról. Itt történeti kitekintés, definíciós kísérlet is történik, illetve a kezdő- és végpont megadása körüli kérdések kerülnek terítékre. A kamaszkor szakaszolása, a testi és biológiai háttér, a kognitív és erkölcsi fejlődés szakaszai kerülnek elő, és olyan jól- és kevésbé ismert nevek röpködnek itt, mint Freud, Piaget, Kohlberg vagy Erikson. A következő rész (Dackorszak 2.0) párhuzamot von a dackorszak és a kamaszkor között, majd a negyedik fejezetben a szerző a kamaszt körülvevő társadalmi térrel foglalkozik, a családdal, barátokkal és kortársakkal, azaz a szocializációs folyamatok felől vizsgálja az életszakaszt. Itt az egyes családtípusokat a család klímája, rugalmassága, a nevelés erőfaktora és gyerekhez való viszonya szerint különbözteti meg. A család mellett kiemeli a kortárs közösség fontosságát, a barátságot és a bullying jelenségére is kitér. Minden esetben ismeretterjesztő nyelven, közérthetően fogalmaz és nagyon sok példával, sokszor saját praxisából származó, kézzelfogható információval egészíti ki mondandóját, valamint jólismert filmekből és regényekből is idéz, hogy egy-egy problémát megvilágíthasson. Később a normális kamaszt próbálja körülírni (már ha egyáltalán létezik ilyen) és azokra a jelekre figyelmeztet, amelyek már nem férnek bele az egyébként igen nagy tűréshatárba – az önsértés, az öngyilkossági gondolatok például már egészen biztosan ilyenek.

A könyvben Szél Dávid foglalkozik még a tanulással, a felső tagozat, a középiskolai évek problémáival, illetve a továbbtanulással is (például hosszan elmélkedik arról, milyen iskolatípusba érdemes íratni a gyerekeket). Van külön fejezete a kütyüknek, hiszen a képernyők és kijelzők elé láncolt gyerek hatalmas dilemma a mai szülők számára. Ugyanígy külön fejezete van a szexualitásnak, a testékszereknek, hajviseletnek, a divatnak és a zsebpénz megosztó kérdésével is foglalkozik egy külön rész. De tabutémáktól sem zárkózik el a kötet, hiszen a korosztályt veszélyeztető drogokról vagy a pornófogyasztásról is őszintén, külön fejezetben beszél, de még olyan témát is elővesz (mely talán a szülők egy részében fel sem merül az ezernyi más mellett),

mint a tinédzserek klíma-, háború- és általános jövőszorongása. 

A Drogok című fejezetben nem a szokásos leckét mondja fel, hanem (egyébként Máté Gábor függőségről vallott nézeteire támaszkodva, bár azokon némiképp finomítva) elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, miért válik valaki szerhasználóvá. Milyen traumák, bizonytalanságérzés, túl sok vagy túl kevés kontroll vezethet el idáig. A fejezet elején egy hetedikeseknek szóló tankönyvből idéz, és arra mutat rá, mennyire leegyszerűsítve nyúlunk ehhez a nagyon is jelenlevő és fenyegető problémához. Nyilvánvalóvá teszi, hogy a tankönyvben leírtak („Ha valakinek tartalmas az élete, bizalommal van a szülei, barátai iránt, a tanulás mellett sportol, zenél, vagy valamilyen hobbija van, annak nincs szüksége arra, hogy egy ideig-óráig feledést nyújtó virtuális világba meneküljön.”) mennyire nem elegendőek ennek a problémának a kezeléséhez. A megelőzésre, a bizalommal teli kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, és úgy gondolja, nem a hibáztatás vagy a harag, hanem a drogok hatása alá kerülő ember szenvedése felől kell megfogni a problémát, azaz ahhoz, hogy a gyerekeket megóvhassuk tőle, sokkal mélyebben meg kell értenünk a függőség jelentését, mint naponta elpuffogtatni az ezzel kapcsolatos közhelyeket.

A droghoz hasonlóan meredek téma a pornó (melyet nem véletlenül tárgyal a szexualitástól külön fejezetben), mely nyilvánvalóan jelen van a kamaszok életében, ugyanakkor sok szülő a homokba dugja a fejét ezzel kapcsolatban. Szél elképzelése szerint fontos, hogy a kamaszok ne keverjék össze a pornót a szexualitással, el tudják azt határolni a valóságtól. Kiemeli azt az ellentmondást, hogy a pornóipar legnagyobb fogyasztói a 12-17 év közötti fiúk, azaz gyerekek.

A kötet zárásában egy Bob Dylan-dalból (The Times They Are A-Changin’) és annak magyar fordításából idéz: 

„És anyák és apák is,

siessetek,

és ne bíráljátok,

amit nem értetek,

Már úgyse fogad szót a gyermeketek

A pályátok senkit se csábít.

Hát félre az útból,

vagy segítsetek,

Mert új idők váltják a régit.” 

(Barna Imre ford.)

Ennek értelmében szülőként, különösen felnőtté váló gyerekek szüleiként azt kell elfogadnunk, hogy az új idők leváltják a régit, meg kell értenünk, hogy hogyan és mire van szükség belőlünk. Mert bár Szél Dávid nem mondja ki, de a könyvből egyértelművé válik, hogy a kamaszodás szülőként nemcsak azért nehéz, mert a fiatal szemtelen, kiszámíthatatlan és dühös, hanem azért is, mert el kell engedni, és ezzel együtt bele kell törődni az idő múlásába, ráadásul nemcsak az övébe, hanem a saját időnk fogyatkozásába is. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szél Dávid: Egy apa nem csak akkor tud bánni a gyerekkel, ha az már tud focizni

...
Gyerekirodalom

Nagy Ervin és Péterfy Gergely könyve segíthet a kiskamaszoknak eligazodni a digitális mocsárban

Nem mindennapi szerzőpáros jegyzi a Robotmesét: a könyv történetét Nagy Ervin az Álarcos énekesben alakított robotfigura alapján, Péterfy Gergely íróval közösen dolgozta ki.

...
Nagy

Háy János: A kamasz hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát

Háy János Völgyhíd című regénye pár napja jelent meg és három kamasz, Zsófi, Péter és Deda történetét állítja a középpontba, a Felnőttek ellen alcím pedig arra a tipikus kamaszközérzetre utal, mely az egyik kulcsmotívum. A könyv bemutatóján Orvos-Tóth Noémi beszélgetett a szerzővel. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

...
Podcast

Gyurkó Szilvia: Csak ha rendben vagy, akkor tudsz segíteni a családodnak és más gyerekeknek

Az Ezt senki nem mondta! podcastban ezúttal Gyurkó Szilvia mesélt munkafüggőségről, hivatástudat és gyerekvállalás viszonyáról, és a jó jelenlétről is.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Gőgös idealista vagy játszmák áldozata volt a Habsburg főherceg, akit Mexikó császáraként végeztek ki?

...
Kiss Imola

A politikai sárm jobban számít a szavazónak, mint a tények

...
Kolozsi Orsolya

Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

Kiemeltek
...
Nagy

A politikai sárm jobban számít a szavazónak, mint a tények

Régen a karizmatikus jelzőt használtuk politikusokra. Sonnevend Júlia azt állítja könyvében, hogy ma a karizmával ellentétben a közelségre építő sármnak sokkal nagyobb szerepe van az emberek megnyerésében, mint valaha.

...
Kritika

Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

Max Porter regényének hőse egy zűrös kamasz. Az ő fájdalommal teli életébe nyerhetünk betekintést a Shy lapjain, mely rázós, hullámhegyekkel és -völgyekkel teli érzelmi utazás az olvasónak is. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Szűcs Ádám: Ha megvan bennem az elhatározás, a nehezén már túlvagyok

2023-ban Szűcs Ádám lett a Margó x Erste #higgymagadban különdíjasa. Egy évvel az elismerés átvétele után arról kérdeztük, mit jelentett neki, hogy a Margó és az Erste hitt benne, de szóba került a hamarosan megjelenő új kötete is.