Radnótinénak pusztító véleménye volt Aczél Györgyről

Radnótinénak pusztító véleménye volt Aczél Györgyről

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata - írtuk nem olyan rég Bíró-Balogh Tamás kötetéről. Ebbe a kapcsolati körbe tartozott annak idején Aczél György is, akiről a költő felesége kimondóan lesújtó véleményt fogalmazott meg a naplójában.

Ruff Orsolya | 2020. augusztus 19. |

Bíró-Balogh Tamás újra könyvbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat; a szerzői kiadásban megjelent kötetről néhány hete interjúztunk a szerzővel, aki elmondta, hogy a Radnóti Miklós újabb dedikációi és levelei című könyvbe kilencven eddig ismeretlen Radnóti-dedikáció és négy Radnóti-levél került, de beszéltünk a költő kapcsolati hálójáról, a dedikációk értékéről és az esetleges hamisítványokról is. Bíró-Balogh Tamás a napokban interjút adott a szeged.hu-nak, amelyben szó esett azokról a dedikációkról, melyeket a költő Aczél Györgynek címzett. 

Aczél a negyvenes években Radnóti tágabb baráti-ismeretségi körébe tartozott, és bár a Radnóti-házaspár eleinte nem igazán kedvelte (ez kiderül Gyarmati Fanni naplójából), a kapcsolat később szorosabbá vált, olyannyira, hogy a későbbi kultúrpotentátnak a költő lett a keresztapja. 

Az Aczél-kapcsolat evolúciójához érdemes felütni Radnótiné 2014-ben megjelent naplóját, amelyből kiderült, hogy Gyarmati Fanni finoman szólva sem rajongott túlságosan az akkor még színészként aktív Aczélért, aki rendezvényeken gyakran szavalta Radnóti Miklós verseit is. 1940 január 13-én például ezt írta: 

„Este az Aczél Györgyéknél vagyunk meghíva,

ez egy igen striciszerű jelenség,

aki elvette az elkényeztetett gazdag kisasszonykát tizenhét éves korában, aki nem is járta végig a nyolc osztályt, az volt a megokolás, hogy együtt kivándorolnak, de hát itt maradtak, és most bent él az erősen ripacsos fiú a lipótvárosi család szép lakásában, és költi a nagy pénzeket előadóestekre. Elmond egy-két verset a programból, de nagyon nem tetszik, amit csinál. Nagyokat szuszog hozzá, és nem elég jó.”

Majd rá egy héttel: 

„Este Aczél György-est az Akadémián. Szabályos kövér strici ez a fiú. Alig van publikum, de hát a gazdag feleség és családja fedezi a költségeket. Miklósét eléggé elrontja, mert nem tudja a verset. Általában csak azok a darabjai jók, amelyeket már többször előadott, és régóta nem tanul lelkiismeretesen.” 

Az összejöveteleken, vendégségben is gyakran találkozott a két házaspár, a Gyarmati-napló szerint az ő részükről nem mindig önszántukból. Egy 1941. május 24-i bejegyzés: 

„Az Aczél házaspár nálunk, unalmas. Primitívek.

Érdek-dolog ez, de hát mit tegyünk.

Most, könyvek megjelenése előtt tűrni kell az ilyesmit.”

Az mindenesetre kiderül a naplóból, hogy Aczélék keresték a találkozás lehetőségét Radnótiékkal, még ha a barátkozás sokszor egyoldalúra sikeredett (1941. június 25. „Aztán az Aczél Gyuri van még itt, nagyon jóindulatú, de erősen gusztustalan hólyag.”). De beszédes az az 1944. február 6-i bejegyzés is, amikor Radnóti és Gyarmati Fanni Aczéléknál vendégeskedtek („sonkával, tojással, mindenféle jóval traktáltak”), cserébe végig kellett hallgatniuk Aczél szavalását, ami Gyarmati Fanni szerint nagyon rossz volt („Miklós mondatról mondatra javítja és tanítja”). A későbbi kádári kultúrpolitika fényében viszont kimondottan kiugrik a következő mondat a szövegből: 

„Nem tudom, hogy lesz-e valaha is valaki belőle, pedig olyan jó, szíves gyerek.” 

A „szíves” Aczélból Gyarmati Fanni félelmeire rácáfolva aztán lett „valaki”, ahogy korábbi cikkünkben írtuk róla: a Kádár-kor meghatározó politikusa, a kultúra irányítója és megmondó embere, egy olyan egyszemélyes politikai szűrő, amely az akkori művészeti életben lényegében ki- és megkerülhetetlen volt. Ez azonban 1944-ben még nem látszott, az viszont a naplóból is kiderül, hogy azokban a hónapokban, amikor egyre rosszabb, kilátástalanabb lett a helyzetük, Aczél megpróbált segíteni a költőnek: „Délben Aczél jön fantasztikus (svájci?) útlevéltervvel.” (1944. március 21.)

Ezekben a hónapokban mintha szorosabbá vált volna köztük a kapcsolat, Radnótiné legalábbis 1944. május 13-án azt írja, hogy Aczél „a mindennapi körhöz tartozik”. Ezekben a napokban többet is emlegeti őket Gyarmati Fanni, bár inkább csak említés szintjén (barátokkal találkoztak, vacsoráztak stb.), május 20-án pedig ezt jegyzi fel: „Aczél Gyuri jön elbúcsúzni: Jászberénybe megy sajnos. Erős és ügyes, segített volna Miknek, nagyon sajnálom, hogy nem vele együtt vonult be. Lefekszem az erkélyre és előveszem az Ikrek havát. Régen olvastam, és most megint magával ragad és zokogok közben.”

Négy nap múlva Gyarmati Fanni azt írja, hogy Aczél visszatért Jászberényből és „mindenféle nehéz tanáccsal” látja el a költőt. Felveti például, hogy megint jelentkezzen orvosi vizsgálatra, és mondja azt, hogy epilepsziás. „Tudom, hogy ő ilyet nem tud tenni.

Ehhez kell az a gyakorló szélhámosság, ami belőle hiányzik”.

Azokban a napokban a baráti társaság tagjai – köztük Aczél is – a legkülönbözőbb úton-módon próbálnak segíteni Radnótinak, hogy ne kelljen munkaszolgálatra vonulnia, és még a menetszázadból is megpróbálják kiemelni (május 28-i bejegyzés). A Radnóti megmentésére tett kísérletek ugyanakkor mind kudarcba fulladtak, és a költőt 1944. november 9-én megölték Abda határában.

Aczél neve néhányszor még előkerül a naplóban (egy bejegyzés arról tanúskodik, hogy másoknak is próbált segíteni a háború alatt), az 1945 márciusi bejegyzésből pedig már az derül ki, hogy Aczél erősen pártvonalon mozog. Ezzel együtt nagyon megváltozott az is, ahogyan Gyarmati Fanni ír róla: „Vázlatszavakban említette, mi mindent csinált, mint „Gestapo-ügynök”, és a legváltozatosabb bujdosási álarcban hozott ki embereket a gettókból, veszedelmekből (…) Nagyon-nagyon megérlelődött ő is.” (1945. március 9.) Az utolsó említés Aczélról 1945. május 5-én került a naplóba, amelyben Gyarmati Fanni egy vurstlielőadást idéz fel, amelyben Aczél is fellépett, Radnótiné ismerősei szerint viszont a próbákon nagyon rossz volt: 

„Hát persze, nem tanul az a fiú semmit,

csak eldumálja, ellógja az életét a pártban,

és a pártmunkák jutalmaképp kap aztán ilyen szerepet külvárosban eldugva és május elsejei vurstliprogram-rendezést, meg hasonlókat. Sajnos nincs idő most a magába mélyedt érlelődésre, tanulásra, ez a szomorú, és ezért látni annyi dilettantizmust.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

...
Nagy

Radnótiné: Nyomorult kis úszó ökörnyál a nagy világűrben, aki vagyok

...
Nagy

Aczélt írók hízelegték körül, ő a pápától akart dedikációt

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.