A 2012-es Ünnepi Könyvhét számokban: ez a 83. könyves ünnep, amely nemcsak Budapesten, hanem most már több vidéki városban is felmérhetjük az év könyvtermését. A Könyvhetet idén Ferdinandy György író nyitotta meg a Vörösmarty téren. A József Attila-díjas alkotó beszédében a nyugati emigráns irodalom nagyjait méltatta és arra biztatta a fiatal irodalmárokat, hogy foglalkozzanak ezzel a feldolgozatlan területtel.
98 kiadó (melyből 84 hazai), 333 könyvújdonság, rengeteg dedikáció és könyvbemutató, buli és vígasság vár minket. Ha az összes Könyvhétre megjelenő könyvet meg akarjuk venni, akkor 990 ezer forintra lesz szükségünk.
Az alábbiakban bemutatjuk azokat a köteteket, amelyeket szerintünk nem szabad kihagyni.
POLITIKA
Nem lehet meglepődni azon, hogy mára a közéleti, politikai irodalom újra fontos szerephez jutott. Az idei Könyhétre több olyan kötet is megjelent, amely így- vagy úgy politikai, közéleti vagy társadalmi kérdéseket feszeget.
Édes hazám - Kortárs, közéleti versek, Magvető, Szerkesztő: Bárány Tibor
Itt van mindjárt egy egész antológia, amelyet a Magvető ad ki és az elmúlt húsz év közéleti lírájáról kíván teljes körképet adni. A kötet szerkesztője, Bárány Tibor szerint „A rendszerváltást követő néhány év bőséges verstermése után fokozatosan mind kevesebb olvasói és kritikai figyelem övezte a politikai (sőt, helyenként aktuálpolitizáló), közéleti témájú verseket”. Ezen kíván most változtatni ez a kötet, és arra vállalkozik, hogy bemutassa, hogyan folytatnak párbeszédet az elmúlt egy-két évben született költemények egymással és a korábbi alkotásokkal. - A kötetben többek között Erdős Virág, Ferencz Győző, Sajó László, Márton László, Nádasdy Ádám, Takács Zsuzsa, Kemény István versei olvashatóak.
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke, Magvető
Parti Nagy Lajost mindig is foglalkoztatták a közéleti kérdések, jelent már meg politikáról és társadalomról regénye (Hősöm tere), és rendszeresen ír tárcákat a rendszerváltás utáni Magyarországról is (Se dobok, se trombiták). A 2010-es választások (vö. fülkeforradalom) utáni történések írásra ösztönözték a szerzőt, heti rendszerességgel jelentek meg álmeséi Magyar mesék címmel az Élet és Irodalomban. A történetek főszereplője egy király, I. Fülkefor, aki boldogan uralkodik egy országon, mi magunk pedig ennek az országnak vagyunk mélabús lakói. Parti Nagy célja megmutatni a király mezítelenségét, leleplezni a rendszer hazugságait és pökhendiségét.
Szálinger Balázs: Köztársaság, Magvető
Szálinger Balázs egyaránt ír verset, eposzi hosszúságú drámai költeményt, politikai verset és drámát. Klasszikus formákat felhasználva beszél fontos mai, közéleti kérdésekről. Írt már drámát felkérésre, dolgozott át klasszikus színpadi műveket (pl. Kalevala, Philemon és Baucis), írt librettót Márta István Csodálatos mobilvilág című operájához, de kabarét is a Kolozsvári Magyar Állami Operának - Odaadnám magáért a vesémet címmel. Legújabb kötete a Köztársaság különleges költői körutazás, amely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza . Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. Hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül?
KRIMI
A hazai krimiszerzők egyik legjelesebb kiadója az Agavé két sikerszerzőjétől is kihoz új kötetet:
Kondor Vilmos: Budapest novemberben, Agavé
Amilyen későn, olyan erősen robbant be a köztudatba Kondor és főhőse, Gordon Zsigmond, a Budapest-sorozat nemcsak a magyar olvasókat ragadta magával, hanem szép sikereket ért el külföldön is. Az első Kondor-regényt, a Budapest noirt például már megjelenése után egy évvel, 2009-ben lefordították lengyelre, majd olaszra, németre és franciára, Amerikában pedig idén jelent meg a kötet a neves HarperCollins kiadó gondozásában. Kondor regényeit mostanra azon között a sikeres kelet-európiai krimik között tartják számon, amelyek több kritikus szerint olyan forradalmat indíthatnak el a krimi világában, mint azt korábban a skandinávok tették. A Budapest noir, Bűnös Budapest, A budapesti kém, és a Budapest romokban után itt a befejező Kondor-kötet, amelyben Gordon 1956-ban egy olyan gyilkos után nyomoz, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt.
Baráth Katalin: A borostyán hárfa, Agavé
Dávid Veron, a 20. századeleji polgárság és parasztság határán mozgó, emancipálódó, irodalomrajongó kisasszony a magyar krimi hiánypótló hőse, kitalálója Baráth Katalin története pedig igazi 21. századi sikersztori. A szerző megunva a visszautasítások sorát, úgy döntött, könyvét nem kiadóhoz viszi, hanem blogján teszi közzé, majd benevezte a Goldenblogba is, a közönség pedig imádta. Így aztán a száz példányban, magánkiadásban fizikailag is megjelenő kötet szinte kézről-kézre járt a bloggerközössében, majd pedig a kiadók is felfigyeltek rá. Baráth Katalint szerződtette az Agavé, az idei könyvhétre pedig már a harmadik Dávid Veron-történettel lehetünk gazdagabbak.
VERS
Kántor Péter: Köztünk maradjon, Magvető
Kántor Péter új verseskötete megrendítően személyes könyv. Ez a megmentett személyesség mindig is jellemezte Kántor költészetét, a Köztünk maradjon nagy verseiben pedig intenzívebb mint valaha. A Köztünk maradjon gyászmunka és lírai napló. A könyv legerősebb ciklusát azok a gyászversek alkotják, melyeket édesanyja halála után írt Kántor Péter.
PRÓZA
Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek, Magvető
Mit mondanak a képek, és mit mondhatunk a képek helyett? Hány képünk van saját magunkról és saját kultúránkról? Bán Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a kérdéseket. Elbeszéléseiben az ember legintellektuálisabb személyiségjegyei közvetlenül találkoznak a benne, bennünk élő animálissal, a mélyben lakozó érzéki-zsigeri teremtménnyel. A különleges történeteket összefogó fonalak mentén pedig kirajzolódik előttünk az egész huszadik század és egy közép-európai család traumákkal terhes sorsa.
Bozsik Péter: A pálinka dicsérete és más történetek, zEtna
A kötet története a szerző bemutatásában: "Egy barátom kért föl, hogy írnék-e internetes irodalmi magazinjába a barackpálinkáról. Mivel igazságtalannak találtam, hogy csak egy pálinkáról írjak, ezért előszedtem akkori tudásom az élet vizéről, ahogy a franciák nevezik, és megírtam ennek a beláthatatlan, bejárhatatlan és végtelen mitológiának egy picinyke töredékét. Nagyképűen a Pálinka-enciklopédia címet adtam annak az írásnak, amelynek most ez lett a következő, valószínűleg nem végállomása: A pálinka dicsérete, amely – tudomásom szerint – a téma eddigi legbővebb irodalmi lenyomata. Főként szülőfalum, Csantavér a kályha, ahonnét elindítom e hallott, tapasztalt vagy épp kitalált meséket. A világ folyton változik, csak a pálinka örök – és a róla szóló végeláthatatlan regék." (
A hónap könyve) Bozsik Pétertől többek között egy igen részletes sörszótárat is megoszt vekünk a
Literán, a kötetéből megjelent részletben.
Darvasi László: Vándorló sírok, Magvető
Darvasi László nem tétlenkedett az utóbbi időben: a Könyvfesztiválra megjelent Pálcika című gyerekkönyve után a Könyvhétre most egy teljesen új novelláskötettel jelentkezik. A Vándroló sírok történeteiben misztikus dolgok eshetnek meg, ahogy azt már Darvasi korábbi műveiben is megszokhattuk: a halottak feltámadnak, kísértetek járnak mindenfelé, akár földrészeken átívelve is utazgatnak. Ráadásul a kötet főszereplője Jézus, aki valójában meg sem jelenik a novellákban. A Darvasi-rajongók örülhetnek, szerzőnk visszatér ahhoz, amelyért a legjobban szeretjük: mindegyik novellája egy-egy külön világot teremt.
Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach, Libri
Balbec Beach nem egy hely, és nem egy tánc. Talán csak egy tengeri fuvallat, egy különös fénytörés, egy távoli dallam. De ott van Budapest utcáin, amikor egy sápadt énekesnő az apja után kutat az éjszakában, és ott van Velence tengerpartján is, mikor az érzelmes utazónak választania kell két szerelem között. A berlini metró járataiban, ahol kísérteteket sodor magával az alagútszél, névtelen fennsíkok pszichiátriáin és a Józsefvárosban is, mikor egy huszonéves műfordító egy negyvenéves nővel beszélget a pornográfia természetéről. Vagy a párizsi Ritz különtermében, Marcel Proust és Sigmund Freud sosemvolt találkozásakor.
Dunajcsik Mátyás tizenhárom története ezekbe a pillanatokba viszi magával az olvasót, hogy aztán annak rendje és módja szerint el is veszítse a vágyak és emlékek tükörlabirintusában.
Horváth Viktor: A kis Reccs, Jelenkor
Horváth Viktor Török tükör című nagyszerű regénye, amely a török hódoltság korába vezetett minket, most egy olyan világba kalauzol, amelyre egyrészt sokan emlékezhetünk, másrészt sosem létezett. A Kis Reccs különleges utópia: nem a jövőben játszódik, hanem a múltunkból, a hatvanas évek szocialista Magyarországából gyökereztet egy elképesztő, de néhol ismerős párhuzamos jelent.
A Kis Reccs mindent megígér: a boldog jövőt, sőt, már a boldog jelent is; az utópiák kalandos útjain, hadjáratok, szerelmek, titkos küldetések, cselszövések, hajmeresztő tudományos áttörések fordulatain vezet végig egy olyan földi világban, ahol a kontinensek egy része a tökéletesített kapitalista, fogyasztói társadalmat választotta, más kontinenseken viszont megszűntek az országok, a nemzetek, az intézmények, a jogszolgáltatás, talán maga a civilizáció is;
Inkei Bence: Mirelit, L'Harmattan
Nem kis vállalkozásra adta a fejét Inkei Bence, hiszen ismert újságíróként (az Origó szerkesztőjeként és a Quart vezető szerkesztőjeként) merte kipróbálni magát egy teljesen más terepen. (Amely egyébként nem ismeretlen számára; a szemfüles olvasók már találkozhattak a nevével: a 2003-as Körképbe például bekerült egy novellája, de azóta nem publikált.) A Mirelit egy szakítás története, egy olyan szakításé, amelyben a főhős kétségbeesett küzdene elvesztett szerelméért, de újra és újra szembesülnie kell azzal, hogy élete nem más, mint szerencsétlenségek sorozata. És ez egészen addig úgy is lesz, míg minden gondolatát az elhagyott barátnő szinte már torzzá szépített emlékképe tölti ki.
Miklya Anna: Eső, Jelenkor
Az egyik legtermékenyebb fiatal szerzőink között tudhatjuk Miklya Annát, akinek sorban a harmadik regénye jelenik meg az idei könyvhétre. Az Eső (az Eloldozás és a Hivatásos után) újra egy feszes, viszonylag rövid történet, amelynek a korábbi könyvekhez hasonlóan újra női főhőse van: Diána héthónapos terhes, amikor egy Békés megyei kisvárosban élő anyja megkéri, hogy mérje fel a helyi önkormányzat alapítványának kezelésében lévő műemlék majorok állapotát. Az épületeket ugyanis megrongálták a hónapok óta tartó esőzések. A főhős él az alkalommal, hogy visszatérhet a helyre, ahol gyermekkorát töltötte, és Budapest helyett ebben a csöndes és békés kisvárosban hordhatja ki és szülheti meg gyermekét. A békés kisvárosról azonban kiderül, hogy életét rejtett hatalmi és anyagi érdekek irányítják, és a műemlékek ügye kibogozhatatlanul régesrégi rokoni sérelmekkel és családi konfliktusokkal szövődik össze. (Miklya Anna a Könyvesblog egyik szerzője.)
Temesi Ferenc: Bartók, Alexandra
Temesi Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja Bartók Béla, a világhírű magyar komponista és zongoraművész regényét. Többéves kutatás, felkészülés után 2012-re született meg a nagyregény. Temesi műve a totális 20. század, de belelóg a 21.-be is. Életrajzi regény abban az értelemben, hogy az író feldolgozta a könyvtári, levéltári forrásokat, az elemzéseket, a visszaemlékezéseket és leveleket - és a műben végigkövethetjük Bartók Béla életútját. Mégsem tekinthető hagyományos életrajzi regénynek. A szerző ugyanis a kronológiából kilépve, nem-lineárisan építi fel Bartók Béla „életjárását”.
DRÁMA
Agota Kristof: Tegnap / A Szörny, Cartaphilus
Agota Kristof e kötetében egy rövidsége ellenére is igencsak megrázó regény és négy - a magyar közönség számára eddig ismeretlen - dráma kapott helyet. Agota Kristof még pályája elején foglalkozott drámaírással, elmondása szerint ez volt az a forma, amelyben a legkönnyebben tudta használni a csak felnőttként elsajátított francia nyelvet.
A világhírű írónő több mint 40 nyelvre lefordított Trilógiája előtt született, önéletrajzi elemekkel átszőtt kisregénye a Tegnap pedig az igazság és a hazugság szétválasztásának nehézségeivel szembesíti az olvasót.
