Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal három olyan friss könyvet választottunk, amelyben meghatározó az idegenség-élmény, valamint a kulturális különbségek témája. A Gyermekvonatok Angliába olyan gyerekek sorsáról mesél, akiket az első világháború után a vesztes országokból nyugati nevelőszülőkhöz költöztettek. A Persepolis, amely az utóbbi idők egyik leghíresebb felnőtt képregénye, a tízéves Mardzsi sorsán keresztül mutatja be Kelet és Nyugat különbségét. Gáspár-Singer Anna novelláiban pedig pesti, valamint izraeli és egyiptomi utcák, otthonok elevenednek meg, és mesélnek a kulturális ütközőpontokról.
Petrich Kató, Petneki Katalin: Gyermekvonat Angliába
Petrich Kató, Petneki Katalin: Gyermekvonat Angliába
Európa Könyvkiadó, 2019, 282 oldal, 3999 HUF
Az első világháború után a vesztes országokban elképzelhetetlenül nagy lett a szegénység. Sokan a saját gyerekeiről sem tudnak gondoskodni, és sok volt a hadiárva is. Ezen a helyzeten próbált enyhíteni a gyermekvonatok néven ismertté vált akcióval a háborúban semleges Hollandia és Svájc, majd a győztes országok közül Anglia és Belgium. 1920 és 1930 között tömegesen vitték külföldre a nyomorban élő gyerekeket, hogy ott hosszabb-rövidebb ideig nevelőszülők etessék, taníttassák őket. Ezekről a gyerekekről szól Petrich Kató és Petneki Katalin könyve, amely egy budai kislány levelei alapján rekonstruálta ezeket az eseményeket, és azoknak a gyerekeknek a sorsát, akik a program keretében külföldre kerültek.
Marjane Satrapi: Perespolis
Marjane Satrapi: Perespolis
Fordította: Rády Krisztina Libri Könyvkiadó, 2019, 351 oldal, 4499 HUF
Az utóbbi idők egyik legsikerebb felnőtt képregénye a Persepolis, amelynek most a teljes kiadása jelenik meg a Libri gondozásában. Marjane Satrapi kultikus története a tízéves Mardzsi szemszögéből meséli el, mit él át, amikor a nőket kendőviselésre kötelezik, bezárják a kétnyelvű „világi iskolákat", majd Irak ledobja az első bombát Teheránra. A szabadelvű családban nevelkedő kislány próféta akar lenni, tüntetésekre jár, és hősnek tekinti börtönviselt bácsikáját. A szülők látják, hogy ebben a nyomasztó légkörben az ő szabad szellemű lányuk nem tud kiteljesedni, ezért Ausztriába küldik tanulni, ott azonban beilleszkedési nehézségei támadnak, így végül visszatér Iránba.
Gáspár-Singer Anna: Valami kék
Gáspár-Singer Anna: Valami kék
PESTI KALLIGRAM KFT., 2019, 205 oldal, 2990 HUF
Gáspár-Singer Anna első novelláskötetében nem a nagy drámák és a látványos tragédiák hatáozzák meg a szereplők életét, hanem a hiányok, illetve a teljesség iránti vágy. „Aztán felbukkan a változás lehetősége, az inga rövid időre kileng – majd visszatér eredeti állapotába. Látszólag nem változik semmi, de az elvetélt lehetőség sebhelye ott marad”– írja Turbuly Lilla a kötet fülszövegében a történetekről. A Valami kékben a pesti belvárosi, valamint izraeli és egyiptomi utcák, otthonok elevenednek meg filmszerűen. Megjelenik a hagyományok és a hétköznapok közti szakadék, ahogy a kulturális különbségek és ütközőpontok is, miközben működésképtelenné vált családokkal, nehéz emberi kapcsolatokkal és a mindent átjáró idegenség-élménnyel találkozunk.
