Ha nem jött az ihlet, a dalszerzők is a könyvespolc felé veszik az irányt. Irodalom inspirálta dalok, olyan klasszikusok nélkül, mint The Ghost of Tom Joad vagy a Wuthering Heights.
Thomas Pynchon:Súlyszivárvány VS Devo:Whip It
Jerry Casale, a Devo egyik tagja mindössze egy este alatt írta a dalt, Pynchon paródiáit utánozva. Szerinte Pynchon nagyon viccesen és okosan parodizál limerickeket és verseket, megszállott, összamerikai módon, központba helyezve a személyi kultuszt. ’Azt gondoltuk, mi is csinálunk egy ilyet.’ Összejött.
George Orwell : 1984 VS Radiohead: 2+2 = 5
Ayn Rand: Himnusz VS Rush:2112
A Rush dobosa, Neil Peart hatalmas Ayn Rand-rajongó, ezért a legtöbb dalukban találunk utalást az orosz származású amerikai író-filozófus műveire. (Már a zenekar 1975-ös albumán, a Fly by Night-on helyet kapott egy Himnusz című dal.) Az 1976-os 2112 egy tágra nyílt szemű fiúról szól, aki talál egy mágikus tárgyat (egy gitárt), bemutatja az uralkodó papokat, öngyilkosságot követ el, és forradalmat ösztönöz.
T.S. Eliot: J. Alfred Prufrock szerelmi éneke VS. Crash Test Dummies: Afternoons And Coffeespoons
Afternoons will be measured out, measured out, measured with coffeespoons and T.S. Elliot.- szól a dal refrénje. Hát kell ennél egyértelműbb utalás?
Albert Camus: Közöny VS The Cure: Killing an Arab
A Cure első kislemeze a frontember, Robert Smith szerint egy rövid költői kísérlet arra, hogy összefoglalja a benyomásait Camus Közöny című művéről. A dalszöveg, csak úgy mint a könyv, egy arab lelövéséről szól. A dal ellentmondásos fogadtatása miatt a címét 2005-ben Kissing an Arabra változtatták, a tavalyi Reflections turnén pedig már Killing an Ahabként adták elő. Éljen a Moby Dick!
Patrick Süskind: A parfüm VS Nirvana: Scentless Apprentice
A parfüm (vagyis Süskind története egy különleges szaglással megáldott férfiről, aki a tökéletes illathoz vezető utat női holttestekkel szegélyezte) Kurt Cobain egyik kedvenc könyve volt. A dal születése előtt, 1993 környékén többször is elolvasta. Ilyeneket énekel benne, hogy ’His smell smelled like no other’, vagy ’There are countless formulas for pressing flowers.’
Mary Shelley: Frankenstein VS T’Pau: China in Your Hand
Mary Shelley sikere elégedetlenséget és féltékenységet szült a házasságában, és a baráti körében, ám egy zenekart megihletett . A dal szerzője, Carol Decker látott egy dokumentumfilmet a Shelley-Byron-Keats trióról, ami teljesen lenyűgözte. A T’Pau gitárosának anyukája egy porcelán teáskészletet ajándékozott a bandának, amin, ha fény felé tartották, kirajzolódott egy női arc. A csésze papírvékony volt, és nagyon törékeny, innen a dal címe.
Flannery O’Connor: The River VS PJ Harvey: The River
Állítólag az Is This Desire? című PJ Harvey-album több dalában is akadnak utalások Flannery O’Connor műveire. A The Riverben nincsenek konkrétumok, inkább csak a novella hangulatát próbálja felidézni.
Mikhail Bulgakov: A Mester és Margarita VS The Rolling Stones: Sympathy for the Devil
1968-ban Mick Jagger akkori barátnője, Marianne Faithfull épp Bulgakov kultművét olvasta. Miután az énekes is átrágta magát a könyvön, megírta a dalt, amiben a professzornak álcázott Sátán mutatja be magát pár Jézusról beszélgető embernek. Jagger később bevallotta, hogy a dalszerzésnél Charles Baudelaire is a múzsája volt.
James Joyce: Ulysses VS Jefferson Airplane: Rejoyce
Akár az Alíz Csodaországban pszichedéliájára reflektáló White Rabbitet is iderakhattuk volna, de egy ilyen felsorolásból mégsem maradhat ki az Ulysses.
Dalton Trumbo:Johnny háborúja VS Metallica:One
A popsztárok, és a szomorú szemű énekes-dalszerzők nem merítik ki az irodalmi utalásokat. Gondoljunk csak az Iron Maidenre, akik gyakran inspirálódnak C.S. Lewis, Orson Scott Card vagy Samuel Taylor Coleridge műveiből. A Metallica For Whom the Bell Tolls című dalát Hemingway Akiért a harang szól című regénye, míg a The Thing That Should Not Be-t és a The Call of Ktulut Lovecraft művei ihlették. A One-t videoklipjében pedig Trumbo könyvének 1971-es filmváltozatából villannak fel részletek.
