Január 22-én, a magyar kultúra napján megnyitotta kapuit az Esterházy Péter egykori otthonaként szolgáló villa, amely a továbbiakban alkotóházként működik tovább, megőrizve a 2016-ban elhunyt író emlékét. Az ünnepélyes megnyitón Vámos Miklós, a ház egyik megmentője és az azt fenntartó Magyar Irodalom Barátainak Alkotóháza (MIBA) alapítvány egyik alapítója, Kiss László III. kerületi polgármester, Szabó Levente építész és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója mondott pár szót a ház felújításáról és várható jövőjéről.
Az Esterházy-villa sorsa 2024 elején még bizonytalan volt, ugyanis a család el akarta adni. A helyi önkormányzat közbelépésével és a Magyar Irodalom Barátainak Alkotóháza alapítvány (Vámos Miklós, Dragomán György, Daniel Kehlmann) létrejöttével azonban a ház megmenekült. Elindult egy hosszas felújítási folyamat, rengetegen ajánlottak fel önként segítséget, majd tavaly júniusban betekintést kaphattunk a ház jövőjébe.
Megújult terek, időtálló emlékek
Esterházy Péter egykori otthona még leharcolt állapotában is magával ragadó volt, de nehéz volt elképzelni, hogy a felújítás gyorsan megtörténhet. Ám a lelkesedésnek és a rengeteg közös munkának köszönhetően a ház teljesen újjászületett. Felújították a tetőt és még egy külön, Esterházy emlékét őrző dolgozószobát is kialakítottak. Mindez körülbelül 120 millió forintba került, amit a kivitelező, a Market Építő Zrt. fedezett.
Az ünnepi átadón elsőként Vámos Miklós, a projekt megálmodója és az alkotóház létrejöttének egyik fő mozgatórugója szólalt fel. Arról beszélt, hogy egy évvel ezelőtt még ő sem képzelte volna, hogy ma itt fog állni:
Én teljesen el vagyok képedve. Tulajdonképpen nem értem, hogyan lehet, hogy egy csomó vállalat és vállalkozó összefogva csinált egy palotaszerű házat.
Én csak arra gondoltam, hogy ki kéne festeni, egy kicsit rendbe hozni a tetőt, megigazítani a dolgokat, aztán lesz, ami lesz.”
Kiss László polgármester kiemelte, hogy a kerületben rendszeres az ehhez hasonló összefogás, de ez a ház kiemelt jelentőségű. Ezért a továbbiakban az önkormányzat segíti majd a fenntartást, és támogatja az alapítvány működését. Úgy fogalmazott:
Példátlan, hogy ilyen összefogás meg tud valósulni a magyar kultúra kapcsán, hogy ennyire gördülékeny és jó dolog tud létrejönni.”
Az ötlettől a megvalósulásig
Szabó Levente, Ybl Miklós-díjas építész az ingatlan múltját idézte fel az Esterházy-család 1957-es beköltözésétől kezdve a jelenlegi felújításig. Kiemelte, hogy bár a ház építészeti szempontból nem jelentős és nem esik műemlékvédelem alá, az eszmei értéke felbecsülhetetlen:
Az egyik legfontosabb hely ma Magyarországon, mert elválaszthatatlanul forrt össze azzal a szeretettel, amelyet az újabb és újabb olvasógenerációk éreznek Esterházy Péter és írásai iránt.”
Szabó emellett kiemelte, hogy a munkálatok során kifejezetten figyeltek arra, hogy a ház sajátosságaira minél nagyobb hangsúlyt fektessenek, ezzel is megőrizve annak eszenciáját.
A hivatalos megnyitó után személyesen is megkérdeztük az építészt, hogy mit jelentett ez a gyakorlatban: „A legnagyobb kihívás az, hogy a ház lényegében üres, az a kevés dolog, ami megmaradt az eredeti állapotból, azok a kopásnyomok, a használat nyomai és az építészeti részletek. Különösen a dolgozószobában volt ez fontos, ott nyúltunk bele a legkevésbé – ezek azok a részletek, amelyek talán képesek valamiképp az időt érzékelhetővé tenni az építészeten keresztül.”
Olyan részleteket is kiemelt, mint például a hall-ból a kisebb szobába vezető árkád téglafelülete, amelyet Esterházyék korábban diszperzittel lefestettek, de a felújítás során az építészek találtak egy régi képet, ahol látszott az eredeti tégla, így lekaparták a festéket róla, hogy visszakapja egykori, autentikus karakterét.
Az eseményen felszólalt még Scheer Sándor, a ház felújítását kivitelező Market Építő Zrt. vezérigazgatója, aki néhány hónappal ezelőtt kereste fel Vámos Miklóst, hogy felajánlja a segítségét. A „kis festésből” végül egy 100 milliónál is többet érő felújítás kerekedett, amit 50 különböző partnerrel valósítottak meg:
A projektben mindenki nagyon szépen megtalálta magát, és bár voltak bizonytalanságok és súrlódások, végül nagyon szépen összeállt a ház, és nagyon büszkék vagyunk rá.”
Esterházy emlékére
A ház egyik legimpozánsabb tere az egykori dolgozószoba lett, ami hűen őrzi Esterházy emlékét. Több olyan tárgy található itt, amely esszenciálisan hordozza az író szellemiségét.
A tér közepén egy íróasztal kapott helyet. A tetejébe Esterházy egykori barokk íróasztalának körvonalát vésték, az elülső oldalán pedig az író összes kötete megtalálható, az asztalba mélyítve. Különlegessége, hogy minden könyvnek saját vájata van, így nem illeszthetőek be akárhová, csak a saját helyükre. Az asztal másik oldalán az Esterházy-kötetek külföldi fordításai találhatóak.
Szabó Levente a dolgozószobáról a Könyves Magazinnak továbbá elárulta: „A szoba egy nagy összefogásból jött létre. Az egykori barokk íróasztal méretét maketteztük meg. Ez egy sűrítés, itt születtek a könyvek, és egyébként is tele volt mindig könyvekkel a szoba.
Egy emlékszoba, ami nem nosztalgikus, hanem inkább gondolkodásra késztet”.
Emellett az egyik falon megtalálható a híres Ottlik-átirat egy hivatalos másolata, illetve a másik falon az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár (vagyis egykor a házban található könyvállomány) összes könyvének címe és szerzője olvasható.
A jövőben pedig akár még több személyes kellékkel egészülhet ki a szoba, hiszen Vámos Miklós arról mesélt nekünk, hogy több tárgyat is őriz otthon, ami egykor Esterházy Péteré volt:
Van egy szék, egy esernyő, egy ballonkabát és egy aktatáska, illetve megvan az Esterházy-család családfája is, amit ki fogok tenni a dolgozószobába”.
Mi lesz a ház jövője?
Az Esterházy-villa már az elejétől fogva egy olyan térnek indult, amely a továbbiaknak a magyar irodalom és kultúra egyik csomópontjaként akar szolgálni. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a ház várhatóan irodalmi rendezvényeknek, műhelyeknek is teret ad majd. A tervek szerint külföldi írók, fordítók szállhatnak majd meg a villában, minimum egy hétig, de legtöbb egy hónapig tartózkodhatnak majd a rezidencián. A reggelijüket egy helyi pék, az ebédet az önkormányzat biztosítja majd.
A további tervekről a helyszínen kérdeztük a MIBA két alapítóját, Vámos Miklóst és Dragomán Györgyöt.
Egyelőre örülünk, hogy kész a ház, próbavendégeket fogunk hívni, bebútorozzuk, és azt reméljük, hogy fél év alatt lábra áll a ház.
Megpróbálunk pénzt szerezni ösztöndíjakra, de azt is tudjuk, hogy már van olyan, aki tartana itt rendezvényeket. A nehezén már túl vagyunk, kész van a ház. Ez a hely, ahol ilyen különleges könyvek születtek, és a továbbiakban is működni fog, emberek látogathatják majd, biztosan meg fogja találni a helyét” – mesélte Dragomán.
Hozzátette, hogy a megnyitót követő napon ül majd össze több író, köztük Daniel Kehlmann is, hogy megvitassák a ház jövőbeli lehetőségeit és azok megvalósítását.
Vámost is megkerestük a kérdéssel, aki tovább konkretizálta a kezdeményezők elképzelését: „Ez egy alkotóház, egyszerre két vendég lehet kényelmesen. Tervezzük, hogy lesznek mesterkurzosok, például a kuratóriumban is vannak írók, én, Dragomán György és Kemény Zsófi.
De a nappaliban lehetnek könyvbemutatók is, harminc ember kényelmesen elfér, nagy sztároknak pedig ott a kert.
De ameddig ez be tud indulni, addig meghívunk pár nagyon fiatal vidéki írót, hogy jöjjön el és próbálja ki februárban”.
Fotók: Valuska Gábor
