Dorthe Nors történetei olyanok, mint a kuktafazék

.konyvesblog. | 2017. október 21. |

margofeszt_ii_tesla_asap20_171020_midres_margo_nmp_008.jpgFotó: Nagy Márton / Margó Irodalmi Fesztivál

Az idei Margó legnagyobb nemzetközi sztárja Dorthe Nors volt, akinek Tükör, index, kuplung című regényét az idén Nemzetközi Man Booker Díjra jelölték. A dán szerző könyvében egy negyvenes, gyermektelen nő elhatározza, hogy végre megtanul autót vezetni, de ebben nemcsak a váltóhasználat nehézségei, hanem a saját élete feletti kontroll elvesztése is hátráltatja. Az alapszituáció - szingli nő csetlik-botlik az autósiskolában - tálcán kínálja egy komikus, Bridget Jones-féle regény lehetőségét, de Nors egy nagyon szikár és minimalista stílusú, mégis rendkívül érzékeny könyvet alkotott az életközepi válságról és az elidegenedésről. A margós beszélgetésen D. Tóth Kriszta kérdezte a regényről, de szóba került Dánia, a nagyváros és a vidék ellentéte, a női útkeresés, a boldogtalanság és a hygge is. (Norsszal készült interjúnkat keressétek a Könyves magazin Mészöly&Polcz-számában! - a szerk.)

A gyermektelen, negyvenes nő mellékszereplő mások életében

Sosem kérdezik, miért tartom fontosnak, hogy olyan emberekről írjak, akik önmaguk elvesztésének határán mozognak - vagy annak a határán, hogy betekintsenek igaz valójukba - írta On the Invisibility of Middle-aged Women című esszéjében Dorthe Nors, majd hozzátette, hogy annál gyakrabban kérdezgetik, miért ír olyan nőkről, akik hozzá hasonlatosak.

A beszélgetés elején rögtön felmerült az a kettőség, hogy bár a felmérések szerint a dánok a világ legboldogabb népei közé sorolhatóak, Nors műveiben inkább boldogtalanként jelennek meg. Nors szerint az valóban igaz, hogy a skandináv jóléti állam és az erős szociális háló hozzájárul egy kiegyensúlyozottabb élethez, ám az ilyen felméréseken a dánok inkább hazudnak saját magukról, és ebben nagyrészt a manapság divatos dán életfilozófiának. a hyggének is szerepe van. A hygge életérzésbe, azaz a meghitt elégedettség kiélvezésébe ugyanis egyszerűen nem férnek bele a negatív érzelmek. Így ha Dániában valaki megemlíti, hogy boldogtalan, a többiek rögtön elutasítóvá válnak vele szemben, mert ezzel csak zavarja a hygge megélését. Ez az élmény pedig annyira belekódolódott az emberekbe, hogy még a kérdőíveken sem vállalják önmagukat.

margofeszt_ii_tesla_asap20_171020_midres_margo_nmp_007.jpgHerczeg Adrienn olvas fel a Tükör, index, kuplungból

Ugyanakkor Nors úgy véli, hogy a negatív érzések jelenléte mindig is az emberi lét sajátja volt, őt pedig íróként leginkább ezeknek az elfojtott érzelmeknek a kibontása érdekli. Ebből a szempontból önmagát az egzisztencialista svéd irodalmi tradícióhoz sorolja, noha stílusában inkább a dán minimalista próza áll közelebb hozzá.

Ahogy D. Tóth Kriszta megállapította, a Tükör, ​index, kuplung olyan, mint egy kuktafazék: bár a főhőssel, Sonjával sok minden történik a felszínen, az igazi érzelmek fortyogva lapulnak meg a mélyben, várva a kitörésre. Ahhoz, hogy ezek a rejtett drámák papírra kerülhessenek, Nors szerint elengedhetetlen, hogy az író szembe tudjon nézni saját félelmeivel is. Ahogy egy korábbi interjújában megállapította:

Azok az írók, akiknek nincsenek démonjaik, vagy találnak párat, vagy nem fognak tudni írni.

margofeszt_ii_tesla_asap20_171020_midres_margo_nmp_004.jpg

Dorthe Nors D. Tóth Krisztával, és a Park Kiadó főszerkesztőjével, Tönkő Verával

Sonjának több jellemvonást és vívódást is kölcsönzött a sajátjaiból. Főhőse is fordítóként dolgozik - ahogy korábban maga is - ám emellett még az igazából soha el nem kezdett költői karrierjével is küzdenie kell. Míg Nors évekig élt Koppenhágában, mielőtt kiköltözött volna vidékre, addig Sonja csak álmodozik arról, hogy elhagyja a nagyvárost. Eleve azért is kezd el vezetni tanulni, hogy bármikor hazamehessen szülővárosába Ballingba.

Túlélés dán recept szerint

Ha meg akarjuk fejteni a skandináv irodalom népszerűségének titkát, mindenekelőtt az északi írók különleges, sok esetben meglepő látásmódjához kell közelebb férkőznünk. Egy ilyen vállalkozáshoz kiváló alapot nyújthat a nemzetközi viszonylatban az egyik legsikeresebb dán szerzőnek számító Dorthe Nors Karateütés című novelláskötete.

Az autóvezetés kitüntetett szerepet kap a regényben, hiszen nemcsak a cselekmény kiindulópontja, hanem Sonja életének metaforája is. Nors úgy véli, az életben és a vezetésben is közös, hogy az embernek képesnek kell lennie felvállalni a felelősséget. Erre vezethető vissza Sonja küszködése is a koppenhágai élettel, hiszen oda is csak egy barátját követve került, nem pedig saját akaratából. Emiatt válik számára a jogosítvány az élete feletti kontroll visszaszerzésének szimbólumává.

Sonja nem saját döntéséből költözött Koppenhágába, ő csak követte az egyik barátját, vitette magát. Igazából, ő mindig is követő volt, sosem vezette a saját autóját, mindig átengedte az irányítást másnak.

Ugyanakkor úgy tűnik, Dorthe Nors már megérkezett oda, ahova Sonja a regényben még csak el akar jutni. Évekkel ezelőtt maga mögött hagyta Koppenhágát és azóta a vadregényes Jylland félszigeten él. A karrierjét maga menedzseli, nincs még asszisztense se. Első novelláit saját maga fordította le angolra, és küldte el a The New Yorkernek, ahol aztán első dán szerzőként publikált. A Booker-díj körüli felhajtás miatt mostanában állandóan utazik, így sokszor esik meg vele, hogy csak reptéri várótermekben van ideje írni. A Dragomán-vicc hallatán („Két író beszélget. - Mi a baj? - Boldog vagyok.”), hangosan felnevet. Azt mondja, pontosan tudja milyen ez, mert ő is épp a boldogtalanságból dolgozik.

Szerző: Sas Csaba

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.