Csukás 80 - Tíz érdekesség, amit nem tudtál a Süsü és a Pom Pom írójáról

.konyvesblog. | 2016. április 02. |
04
Fotó: Huszti István

Ma nyolcvanéves Csukás István, akinek meséin több generáció nőtt fel. Köztudott, hogy ő írta Süsü, a sárkány történeteit, Pom Pom és a Nagy Ho-ho-ho Horgász meséit, de a Keménykalap és krumpliorr is kedvelt és közismert a gyerekek és a felnőttek körében is. József Attila-díja, Kossuth-díja és Andersen-díja mellett számos más elismerésben is részesült az évek során. Voltaképpen minden verseskötetét díjazták, de a legnagyobb sikert a gyerekkönyvek hozták meg számára, melyek már első kiadásban is százezer példányban jelentek meg, melyet aztán rendszerint további négy-öt kiadás követett. Életének izgalmas fordulatairól, költői pályájának indulásáról viszont kevesen tudnak. Íme néhány érdekesség:

1. Pontosan egy napon született Hans Christian Andersennel. Mindként mesemondó április 2-án látta meg a napvilágot, csak éppen 131 évnyi különbséggel.

2. Jóbarátjával és egyben riválisával, Lázár Ervinnel viszont egyidősek voltak, mindketten 1936-ban születtek, a korkülönbség csupán egy hónap volt a két író között („Cukkoltam is mindig, hogy szólítson Pista bácsinak” – meséli sokszor Csukás, ha barátjáról kérdezik). Tizennyolc éves korukban ismerték meg egymást, együtt jártak egyetemre, és mivel azonos műfajban kezdtek írni, hamar kialakult közöttük az inspiráló versengés, bár hallgatólagosan megegyeztek abban, hogy soha semmi rosszat nem mondanak a másikról. Sőt, amikor Csukás István a Móra Kiadóhoz került, egyik első dolga volt, hogy kiadja Lázár Ervin könyveit. Ötvenedik születésnapjára pedig egy mesét is kanyarintott barátjáról (Kurta mese Lázár Ervinről), amelyet aztán húsz éven keresztül – egészen az író haláláig – minden egyes évben elküldött neki.

3. Eleinte nem költőnek, hanem hegedűművésznek készült, a tarhosi zeneiskolában tanult, ahova a Zeneakadémia tanárai heti rendszerességgel utaztak le repülővel, hiszen akkoriban még volt belföldi járat, ami elvitte őket Békéscsabáig. Így történhetett, hogy még kamaszkorában felfigyelt rá Zathurecky Ede, aki a kor leghíresebb hegedűművésze, és nem mellesleg a Zeneakadémia igazgatója volt. Ő azonban mégis a költészet mellett döntött.

4. Tizenhét éves korában egy barátja jelentkezett a nevében a verseivel a Magyar Rádió diákköltők számára kiírt pályázatára, melyen első helyezést ért el. Később ő maga küldte el verseit egy pesti folyóiratnak, mely négy versét le is közölte. Ekkor dőlt el, hogy költő lesz. Gyerekirodalommal csak később kezdett foglalkozni, Kormos István unszolására.

5. Először a bölcsészkar franciaszakára felvételizett, ám helyhiány miatt végül a jogi karon kötött ki. Ebben vakmerősége is szerepet játszott, mert mindenféle engedély vagy kérvény nélkül fogta magát és beköltözött a ménesi úti fiúkollégiumba, véletlenül éppen a jogászok szobájába. Igazi egyetemének azonban a Hungária Kávéházat tekinti, ahova Kellér Andor vitte le, miután a Művelt Nép című lap lehozta a verseit. Ott aztán megismerte az élő, kortárs költészetet és költőket. Vas István első látogatásakor hosszas vizslatás után még egy hexameterrel is megajándékozta: „Itt a Csukás István, most jött egyenest a kunoktól”.

6. Szintén egy bátor húzásnak köszönheti, hogy megismerte Weöres Sándort, aki később barátja és mestere lett. Ismeretlenül csöngetett be hozzá rózsadombi lakásába, ahol bemutatkozott neki és előadta az úton költött, négysoros versét: “Ki húrozta fel a fákat? / Aki fél, aki fél. /  Aki nagyobb, fel az támad, / félelmeinél.” Erre Weöres beinvitálta a házába. Ennek a kapcsolatnak köszönhette azt is, hogy Kodály szövegírója lett, és segíthetett az óvodások számára írt dalok szövegeinek megalkotásában. Kodály persze szigorú volt, meglehetősen sokszor visszaküldte az elkészült dalszövegeket.

7. Ha nem lett volna szocializmus, akkor akár Amerikában is nagy karriert futhatott volna be. Első hollywoodi sikere 1975-ben érte, amikor a Keménykalap és krumpliorr megkapta a X. televíziós fesztivál nagydíját és az Év Legjobb Gyerekfilmje címet. A díjat sajnos nem vehette át személyesen, mert nem engedték ki Magyarországról.

8. Az igazi nagy lehetőség viszont akkor jött, amikor a Frédi és Béni készítői, Joseph Barbera és William Hanna találkoztak Pom Pom figurájával egy frankfurti kiállításon. Neki és a rajzolónak, Sajdiknak, egyéves tengerentúli munkát ajánlottak. Bár ők szívesen elvállalták volna a hollywoodi szereplést, a határon sajnos nem engedték ki őket.

9. Bagaméri, az elátkozott fagylaltos valóban létező figura volt. A költő gyerekkorának helyszínén, Kisújszálláson árulta a fagylaltot. Csukás csupán a rímet költötte hozzá a nevéhez. De akad némi önéletrajzi ihletés Gombóc Artúr figurájában is, legalábbis, ami a csokoládéevést és a fogyókúrázást illeti. A Pom Pom főszereplő kislánya pedig eredetileg a Bogyó nevet kapta volna, végül Sajdik Ferenc keresztlánya után nevezték el mégis Picurnak.

10. Már életében elneveztek róla egy általános iskolát (Teskándi Csukás István Általános Iskola) és egy színházat (Balatonszárszói Csukás Színház). De létezik Pom Pom Játszótér, Mirr-murr Bölcsőde, és Csukás István-díj is. Bagamérinek pedig még szobrot is állítottak.

Szerző: Forgách Kinga

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.