Csukás 80 - Tíz érdekesség, amit nem tudtál a Süsü és a Pom Pom írójáról

.konyvesblog. | 2016. április 02. |
04
Fotó: Huszti István

Ma nyolcvanéves Csukás István, akinek meséin több generáció nőtt fel. Köztudott, hogy ő írta Süsü, a sárkány történeteit, Pom Pom és a Nagy Ho-ho-ho Horgász meséit, de a Keménykalap és krumpliorr is kedvelt és közismert a gyerekek és a felnőttek körében is. József Attila-díja, Kossuth-díja és Andersen-díja mellett számos más elismerésben is részesült az évek során. Voltaképpen minden verseskötetét díjazták, de a legnagyobb sikert a gyerekkönyvek hozták meg számára, melyek már első kiadásban is százezer példányban jelentek meg, melyet aztán rendszerint további négy-öt kiadás követett. Életének izgalmas fordulatairól, költői pályájának indulásáról viszont kevesen tudnak. Íme néhány érdekesség:

1. Pontosan egy napon született Hans Christian Andersennel. Mindként mesemondó április 2-án látta meg a napvilágot, csak éppen 131 évnyi különbséggel.

2. Jóbarátjával és egyben riválisával, Lázár Ervinnel viszont egyidősek voltak, mindketten 1936-ban születtek, a korkülönbség csupán egy hónap volt a két író között („Cukkoltam is mindig, hogy szólítson Pista bácsinak” – meséli sokszor Csukás, ha barátjáról kérdezik). Tizennyolc éves korukban ismerték meg egymást, együtt jártak egyetemre, és mivel azonos műfajban kezdtek írni, hamar kialakult közöttük az inspiráló versengés, bár hallgatólagosan megegyeztek abban, hogy soha semmi rosszat nem mondanak a másikról. Sőt, amikor Csukás István a Móra Kiadóhoz került, egyik első dolga volt, hogy kiadja Lázár Ervin könyveit. Ötvenedik születésnapjára pedig egy mesét is kanyarintott barátjáról (Kurta mese Lázár Ervinről), amelyet aztán húsz éven keresztül – egészen az író haláláig – minden egyes évben elküldött neki.

3. Eleinte nem költőnek, hanem hegedűművésznek készült, a tarhosi zeneiskolában tanult, ahova a Zeneakadémia tanárai heti rendszerességgel utaztak le repülővel, hiszen akkoriban még volt belföldi járat, ami elvitte őket Békéscsabáig. Így történhetett, hogy még kamaszkorában felfigyelt rá Zathurecky Ede, aki a kor leghíresebb hegedűművésze, és nem mellesleg a Zeneakadémia igazgatója volt. Ő azonban mégis a költészet mellett döntött.

4. Tizenhét éves korában egy barátja jelentkezett a nevében a verseivel a Magyar Rádió diákköltők számára kiírt pályázatára, melyen első helyezést ért el. Később ő maga küldte el verseit egy pesti folyóiratnak, mely négy versét le is közölte. Ekkor dőlt el, hogy költő lesz. Gyerekirodalommal csak később kezdett foglalkozni, Kormos István unszolására.

5. Először a bölcsészkar franciaszakára felvételizett, ám helyhiány miatt végül a jogi karon kötött ki. Ebben vakmerősége is szerepet játszott, mert mindenféle engedély vagy kérvény nélkül fogta magát és beköltözött a ménesi úti fiúkollégiumba, véletlenül éppen a jogászok szobájába. Igazi egyetemének azonban a Hungária Kávéházat tekinti, ahova Kellér Andor vitte le, miután a Művelt Nép című lap lehozta a verseit. Ott aztán megismerte az élő, kortárs költészetet és költőket. Vas István első látogatásakor hosszas vizslatás után még egy hexameterrel is megajándékozta: „Itt a Csukás István, most jött egyenest a kunoktól”.

6. Szintén egy bátor húzásnak köszönheti, hogy megismerte Weöres Sándort, aki később barátja és mestere lett. Ismeretlenül csöngetett be hozzá rózsadombi lakásába, ahol bemutatkozott neki és előadta az úton költött, négysoros versét: “Ki húrozta fel a fákat? / Aki fél, aki fél. /  Aki nagyobb, fel az támad, / félelmeinél.” Erre Weöres beinvitálta a házába. Ennek a kapcsolatnak köszönhette azt is, hogy Kodály szövegírója lett, és segíthetett az óvodások számára írt dalok szövegeinek megalkotásában. Kodály persze szigorú volt, meglehetősen sokszor visszaküldte az elkészült dalszövegeket.

7. Ha nem lett volna szocializmus, akkor akár Amerikában is nagy karriert futhatott volna be. Első hollywoodi sikere 1975-ben érte, amikor a Keménykalap és krumpliorr megkapta a X. televíziós fesztivál nagydíját és az Év Legjobb Gyerekfilmje címet. A díjat sajnos nem vehette át személyesen, mert nem engedték ki Magyarországról.

8. Az igazi nagy lehetőség viszont akkor jött, amikor a Frédi és Béni készítői, Joseph Barbera és William Hanna találkoztak Pom Pom figurájával egy frankfurti kiállításon. Neki és a rajzolónak, Sajdiknak, egyéves tengerentúli munkát ajánlottak. Bár ők szívesen elvállalták volna a hollywoodi szereplést, a határon sajnos nem engedték ki őket.

9. Bagaméri, az elátkozott fagylaltos valóban létező figura volt. A költő gyerekkorának helyszínén, Kisújszálláson árulta a fagylaltot. Csukás csupán a rímet költötte hozzá a nevéhez. De akad némi önéletrajzi ihletés Gombóc Artúr figurájában is, legalábbis, ami a csokoládéevést és a fogyókúrázást illeti. A Pom Pom főszereplő kislánya pedig eredetileg a Bogyó nevet kapta volna, végül Sajdik Ferenc keresztlánya után nevezték el mégis Picurnak.

10. Már életében elneveztek róla egy általános iskolát (Teskándi Csukás István Általános Iskola) és egy színházat (Balatonszárszói Csukás Színház). De létezik Pom Pom Játszótér, Mirr-murr Bölcsőde, és Csukás István-díj is. Bagamérinek pedig még szobrot is állítottak.

Szerző: Forgách Kinga

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!