Nick Cave beteg szextripben végez egy álommal

Valuska László | 2009. december 18. |

A
Nick Cave: Bunny Munro halála

Ford.: Polyák Béla, Cartaphilus kiadó, 2009, 267 old., 3700 Ft

 


Az öreg Patrick Bateman alkohollal és drogokkal működve, saját farkát el nem engedve, különböző nőket levadászva éli a kozmetikai ügynökök sok izzadással, keserűséggel és céltalansággal teli életét. Csak Bunny Munrónak hívják, van egy kilencéves gyereke, és egy elég hamar öngyilkosságot elkövető felesége. Családi fotó 2009-ből, elég sokkal az Amerikai Psycho után, ami annak idején megalapozott egyfajta szövegkezelést, narrációt és nézőpontot a prózában. A híres énekes pedig regényével mintha lezárna valamit, mert benne van minden fontos toposza az amerikai regényeknek: az autózás és utazás szabadsága (Kerouac), a kisember panaszai (Arthur Miller) és a magából és a társadalomból kifordult, reménytelen antihős, aki számára nincsenek értékek, csak pénz és pina (Ellis). Az összekapart toposzoknak ilyen összegzését antihősünk végnapjai teszik igazi lezárássá, mert ez a stílus, hangvétel ezután (talán) folytathatatlan. És akkor nem beszéltünk arról, hogy a rózsaszín, nyuszis borító az egésznek ad egy David Lnych-i hangulatot.

Nick Cave – akit elsősorban énekesként ismerünk, de dalszövegeit például kortárs költőink fordították magyarra – 1989-ben már jelentkezett egy regénnyel, És meglátá a szamár az Úrnak angyalát cíművel. Ez a mostani könyve váratlanul óriási sikert ért el nálam cinizmusa és a keserű humor mélyén megrejlő fájdalom miatt. Bunny Munro teljesen szét van csapva, éppen egy valamilyen nő alatt fekszik a szokásos útszéli motelban, amikor a felesége felhívja, hogy baj van. Mire hazaér, a felesége már felkötötte magát, így a semmilyen felelősséget vállalni nem képes apa ott marad, hogy megharcoljon saját érzelmeivel és fiával, aki ráadásul felnéz rá. Ezután Bunny Munro végnapjait láthatjuk.

Bunny Munrót két dolog izgatja csak: Avril Lavigne szeméremajkai és Kyle Minogue teste. Előbbit nem értem, de utóbbiban az remek vicc, hogy Cave-nek annak idején óriási közös slágere volt vele, így nem csoda, hogy a könyv végén mindkettejüktől elnézést kér. De hát ilyen az irodalom, nem térhetünk ki a pinázások elől, ahogy ezt Bunny Munro meg sem próbálja. Fogja a fiát, a kozmetikai cuccait, és elindulnak közösen, hogy pénzt keressenek, ahogy ezt Bunny apja is csinálta régen a fiával. Házról házra járnak, mert láthatóan csak magányos háziasszonyok élnek, akikkel nem folalkozik senki, így amikor szemránckrémet vesznek, akkor szexet, figyelmet és törődést vásárolnak, Bunny meg ebben nagyon jó, hogy a szomorú anyától a vak nagymamáig mindenkivel megtalálja a hangot, sőt a szexre is képes velük. Win-win szituáció.

Néha persze belefut egy-két nagyobb pofonba, miközben fel sem tűnik neki, hogy a gyereke nem tud megküzdeni az anyja elvesztésével, ahogy a félvakságával sem. Bunny csak megy előre, menekül a kocsiban a fiával, szívszorító és undorító road movie kezdődik, aminek láthatóan soha nem lesz vége, hiszen termék és magányos háziasszony mindig van. És nem elég, hogy Bunny Munro képtelen feldolgozni felesége halálát, illetve megfejteni, hogy mit kezdjen magával, még ott van a halálos beteg apja, aki menő antikbútorügynök volt, de utálja a fiát, mert nem foglalkozik vele. Egy tényleg különleges jelenetben ott van három generációnyi Bunny Munro, mindegyiknek ugyanaz volt/van/lesz a baja, mintha az egész amerikai-angolszáz társadalom (ahogy kommentben megjegyezték, a regény valóban Brightonban játszódik, de a teremtett világ az amerikai regényekből ismert, így szélesebb nézőpontban érdemes értelmezni) el lenne cseszve a rossz értékek mentén.

Nick Cave nyelvezete egyszerre beteg, érzelgős, perverz, erőszakos és hanyag , és ezeknek az összeütközéseiből alakul ki az a feszültség, ami hol távolságtartásba, hol együttérzésre ösztönzi az olvasót, miközben szinte Bunny Munro kezét fogjuk utolsó napjaiban, és hiába tudjuk, hogy mit kellene tennie, semmit nem tehetünk, csak nézzük a szenvedését. A Cartapahilus nagyon szép könyvet hozott össze követve az eredeti kiadást, a fordítás ugyan nem elég pörgő és brutális, de ezt Dunajcsik Mátyás már szépen kivesézte.

A cikkben pontosítottam és javítottam.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók