Az író, aki Obamánál vendégeskedik

.konyvesblog. | 2013. május 01. |

Jonathan Franzen: Javítások, fordította: Bart István

Európa Könyvkiadó, 2012, 632 oldal, 3825 HUF


Még nincs egy éve, hogy először mutattuk be Jonathan Franzent, a netgyűlölő sztárírót, aki megríkatta Oprah Winfrey-t, és akinek a nevét mostanra minden amerikai jól ismeri. 2010-ben megjelent és először magyarra fordított Freedom (Szabadság) című nagyregénye után tavaly karácsonyra már az itthoni olvasók is kezükbe foghatták a The Corrections (Javítások) című, 2001-es művét, amivel nagy port kavart az amerikai kortárs irodalmi és egyéb körökben. Hogy mennyire is vált Franzen hírhedté, azt jól mutatja az amerikai populáris médiában betöltött szerepe. Nézzük meg kicsit közelebbről.

A Time Magazin 2010 augusztusi számának címlapján Jonathan Franzent ’Nagy Amerikai Regényíró’-ként mutatták be. Ráadásul ő volt az első élő amerikai író Stephen King után, aki magának tudhatta ezt a megtiszteltetést. A cikk szerzője, Lev Grossman szerint  Franzen annak a „kihalófélben lévő fajnak” ritka képviselője, ami nem más, mint az ’amerikai irodalmár’, ezért nem véletlen, hogy ő is ódákat zeng mindkét nagyregényéről. A 2001-es Javításokban egy közép-nyugati család történetét követhetjük végig, középpontban a három felnőtt gyerek elkeseredett próbálkozásaival, ahogy próbálják kijavítani idős, boldogtalan anyjuk és egyre betegebb, Parkinson kórban szenvedő apjuk életét, hogy aztán egy utolsó, közös karácsonyban teljesedjen ki a cselekmény. A kilenc évig írt és 2010-ben megjelent Szabadság (amiről kritikánkat itt olvashatjátok) szintén családregény, amely, már jóval kiforrottabb stílusban egy liberális minessotai családon és annak szerteágazó problémáin át mutatja be a 9-11-utáni Amerikát és benne a szabadság (tév)eszményét egy vaskos, drámai és humoros kötetben, amit lehetetlen letenni.

Így gondolta ezt Oprah Winfrey, a talk show-iról és könyvklubjáról méltán híressé vált celeb is, akinek olvasmánylistájára rögtön felkerült a Javítások . Ám Franzen kissé másképp vélekedett erről. Az történt ugyanis, hogy miután meghívást kapott a show-ba, tett néhány meggondolatlan megjegyzést Ms. Winfrey-t és az ő választásait illetően (ti. a könyvklubjába), amiket aztán a sajtó kontextuson kívül közölt és felfújt. Eszerint Franzen ízlésének ezek a regények középszerűek és/vagy túl egyszerűek voltak, valamint annak sem örült volna túlzottan, ha rányomják könyveire a könyvklub logóját, ami ilyenkor szokás. Oprah nem gondolkozott sokat, visszavonta a meghívást, a könyvet levette a listáról, és kiadott sajtónyilatkozatában elmondta; ő senkit nem akart kényelmetlen helyzetbe hozni a meghívással, márpedig Franzen bizonyára nagyon kényelmetlenül érzi magát, ha ilyeneket mond. Ebből a konfliktusból is származik az a bizonyos ’irodalmi elitizmus’, amit Franzen fő jellemzőjeként tartanak számon a kritikusok. Végül 2010-ben a Szabadság felkerült Oprah listájára, és ezúttal a szerző meg is jelent a műsorban, aminek az elején a házigazda nevetve utal vissza a 2001-es kis „incidensükre”.

Barack Obama elnöknél is vendégeskedett már a szerző. Obama ugyanis az elsők között jutott hozzá a Szabadság-hoz 2010 nyarának elején, kiváló ingyen reklámot csinálva ezzel a regénynek, mivel az összes lap megírja, mit olvas az elnök és családja. Ráadásul egy sajnálatos malőr folytán a hibás kiadásból sikerült eladniuk neki egy példányt, amit aztán az emberek villámgyorsan elkapkodtak, mivel azon kívül, hogy Obamával egyszerre olvashatják a könyvet, ritkaságnak számít egy ilyen baki. 2010 októberében végül személyesen is találkozhatott az elnökkel, amit pompásnak titulált. Külön érdekesség, hogy a Szabadság az Obama megválasztása előtti hónapokban játszódik.

De Franzen megihlette a tévéseket is, ugyanis szerepelt a FOX híres animációs rajzfilmsorozata, a Simpson család egyik, 2006-os epizódjában. A rész címe Moe’N’A Lisa (18X6), amiben Franzen egy irodalmi konferencián vesz részt, mint vendég, három másik ünnepelt amerikai íróval, Michael Chabon-al, Tom Wolfe-al és Gore Vidal-al. Az iróniájáról és szókimondásáról híres sorozat ezúttal se hazudtolja meg magát; Franzen Albert Camus-t nevezi meg, mint rá leginkább ható írót saját pályatársa helyett, aki viszont Franzen-t választja. Az epizód végén össze is verekednek, mert Franzen csípős megjegyzéseket tesz Chabon műveire, aki cserébe közli vele, hogy „az orrodra ráférne némi javítás”. Továbbá sikerült az írót kellően élethűen ábrázolniuk híres-hírhedt retro szemüvegében, amit néhány vicces rajongó el is tulajdonított pár éve, kusza hajjal (a képen balról a második).

Egy másik tévécsatorna is felfigyelt Franzen-re; az HBO 2012 márciusában bejelentette, hogy sorozatot készül forgatni a Javítások alapján. A produkció Noah Baumbach és Scott Rudin rendezők keze alatt olyan sztárgárdát vonultatott fel, mint Ewan McGregor, Maggie Gyllenhaal, Chris Cooper és Dianne Wiest. Azonban nyár elején az HBO bejelentette, hogy mégse fogja megfilmesíteni a regényt, tekintettel a bonyolult időbeli ugrálásokra, amit túl nehéz lenne képernyőre adaptálni. Lehet, hogy nem sorozatban, inkább mozifilmben kellene gondolkozniuk a készítőknek, mindenesetre akár a Szabadság, akár a Javítások kerül először a képernyőkre, mi nagyon fogunk örülni neki. Addig is ajánlunk egy videót az amerikai irodalom fenegyerekétől, amint a Javításokból olvas fel egy humoros részletet:

Szerző: Szigeti Julcsi

--------------------------------------------------------

Forrás: New York Times, Time, Publishers Weekly, The Atlantic Wire, NPR, olvassbele.com

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.