Tinédzserként a könyvei a legnagyobb olvasmányélményeim közé tartoztak. Noha sosem viszonyult olyan szikársággal és realisztikus nyersességgel a kémkedés és a hidegháború világához, mint az annak területén legnívósabbnak tartott John le Carré, mégis, ahhoz képest, hogy eleinte alapvetően kalandregényeket írt, következetesen távol tartotta magát a téma romantizálásától, és félelmetesen hiteles képet festett az akkori politikai/társadalmi közegről – úgy, hogy bárki megértette, miről beszél. Tom Clancy kedden hunyt el, rövid betegség után, 66 éves korában.
Az 1947-ben született író egy kis biztosítótársaságnál kezdett dolgozni, miután lediplomázott angol irodalomból. Később megvette a céget (amit akkori, első felesége nagyapja alapított), és szabadidejében regényírással próbálkozott. 1982-ben kezdte el első könyvét, ami két évvel később Vadászat a Vörös Októberre címen jelent meg, és amíg Ronald Reagan kedvére valónak nem nevezte, szépen fogyott – utána pedig szenzációsan. Később sem volt egyetlen könyve, ami ne aratott volna óriási sikert.
A Vörös Október nem egyszerűen csak egy okosan megírt, lendületes és feszes regény volt, hanem útjára indított egy új alzsánert, a techno-thrillert. A főleg Le Carré és Robert Ludlum nevével fémjelzett hidegháborús és kémtörténetek Clancy közreműködésével kaptak egy alaposan kimunkált és hangsúlyos technológiai összetevőt. A high-tech eszközök és berendezések nem pusztán gimmickek, hanem a cselekmény szerves részei voltak: a Vörös Október egész sztorija a szovjetek új, címbeli techno-csodája körül forgott (Clancy közel 100 oldalt húzott ki a könyvből a kiadó kérésére, a túl sok és túl részletes technikai leírásai miatt), a Férfias játékok filmadaptációja pedig valószínűleg az első olyan jelenetet tartalmazza, amiben a szereplők műholdképen, élőben néznek végig egy támadást.
Jack Ryan: ügynökből elnök
A Vadászat a Vörös Októberre mutatta be Clancy híres főhősét, a rendkívül intelligens, leleményes (például hozzásegíti Kínát a demokráciához), természetesen végsőkig lojális és hazafias, igazi amerikait, Jack Ryant, aki összesen 15 könyvében bukkant fel (a 16., a Command Authorithy, az író utolsó regénye, decemberben jelenik meg), és jelentéktelen CIA-elemzőből az évek során az USA elnökévé vált. A második, de a Vörös Október eseményei előtt játszódó Ryan-könyv, a Férfias játékok végén születik meg a főhős gyermeke, Jack Ryan Jr., aki majd a későbbi történetekben, felnőve, maga is egy hírszerző ügynökségnek (a fiktív Kampusznak) fog dolgozni.
A Kardinálissal, a Kokainháborúval és a sorozat további köteteivel Clancy egyre inkább kivonta őt a közvetlen tűzvonalból. Valószínűleg ez vezetett a széria leghíresebb mellékkaraktere, a később saját könyveket is kapó John Clark ügynök és tengerészgyalogos felbukkanásához, aki Ryan mellett, illetve az ő utasítására sokféle szerepet betöltött a testőrtől az orgyilkosig. Clancy A rettegés arénájával kezdett látványosan eltávolodni az aktuális világpolitikai viszonyoktól – a történetekben innentől országok szűntek meg és egyesültek egymással (Irán és Irak), Jack Ryan pedig az USA elnöke lett, mikor egy Japánnal vívott háború következtében egy Boeing 747-es japán pilótája belevezette a gépet a Capitoliumba, kivégezve az elnököt, a kongresszust, a kabinetet, lényegében lefejezve az amerikai kormányt. (Ez a könyv, az Elnöki játszma – 1994-ben jelent meg.)
Regényei innentől a korábbinál is erősebb politikai színezetet kaptak, és a szabad világ vezetőjének írásával Clancy még markánsabban és határozottabban csöpögtette beléjük saját konzervatív nézeteit. Az 1980-as évekre visszatekintő, és részben Magyarországon is játszódó A gonosz birodalma után a szerző a 2003-as A tigris karmaival reagált szeptember 11-re. A sorozat azóta főleg a terrorizmus elleni harcról szól, a főszereplő pedig a továbbra is elnökként funkcionáló Jack Ryan fia, Jack Ryan Jr. lett.
Írt mást is
Clancy életművének legnagyobb szeletét a Ryan-széria teszi ki, de az évtizedek során más könyvek is kikerültek a kezei alól. Írt három, teljesen önálló regényt, amelyek közül az első, a Vörös vihar (második publikált műve, 1986) pl. a NATO és a Varsói szerződés tagjainak háborújáról szólt, és a Vörös Októberhez hasonlóan igen kedvező kritikai fogadtatásra talált. Ezen kívül írt non-fiction könyveket is az amerikai hadsereg és a különleges erők működéséről, történetéről, szerkezetéről és parancsstruktúrájáról, illetve egyes harci járművek részletes bemutatásáról.
Clancy több ismert, szintén a techno-thriller műfajába sorolható franchise-hoz adta a nevét. Az Op-Center, a Ghost Recon, az EndWar, a Power Plays, a Net Force és annak young adult spin-offja, a Net Force Explorers az ő ötletei alapján futó sorozatok, amiket azonban más szerzők írnak.
És a techno-thriller atyja nem csak ebben a médiumban vált híressé. 1996-ban alapította a Red Storm Entertainmentet (a név második könyvéből, a Vörös viharból – Red Storm – származik), ami azóta is nagy sikkel fejleszti a Clancy regényeinek világához igazodó számítógépes játékokat (jellemzően taktikai és lopakodós akciókat) – egyesek az író könyvei alapján készültek (Rainbow Six), míg mások eredeti ötletből születtek, és később egészültek ki regénysorozatokkal (Splinter Cell).
Tom Clancy több bestsellerét is megfilmesítette Hollywood: Jack Ryant eljátszotta már Alec Baldwin (Vadászat a Vörös Októberre – mert Harrison Ford nem vállalta), Harrison Ford (Férfias játékok – mert Alec Baldwin nem vállalta –, Végveszélyben) és Ben Affleck (A rettegés arénája), idén pedig Chris Pine bújik a bőrébe a Jack Ryan: Shadow Recruitban. Ez lesz az első Ryan-film, ami nem Clancy egy könyvét adaptálja vászonra, hanem eredeti történetet mesél el a karakterrel. (Jó ideje susmognak már egy Rainbow Six filmről is.) Tom Clancy hátrahagyott egy gyászoló feleséget, öt gyermeket és egy gazdag, izgalmas, érdekes, a kémregények műfaját felrázó életművet, ami a jelek szerint aktívan él majd tovább nélküle is.
