Előfordul, hogy egy író mástól emel át egy jobb ötletet. De olyan is van, hogy szóról szóra elküldik ugyanazt a történetet. Ráadásul ugyanannak a kiadónak, aki az eredetit is kiadta. Van, aki legalább az elbeszélés módján változtat, de van olyan is, aki már tizenkét évesen nem átall plagizálni. Az io9 összegyűjtötte a sci-fi irodalom legnagyobb lopásait, mi meg ebből szemezgettünk.
M. P. Shiel, később klasszikussá vált sci-fijét, a The Purple Cloud-ot, egy kiadó annak idején élből visszautasította. Csakhogy később, A. Lincoln Green neve alatt, kiadtak egy ahhoz kísértetiesen hasonló könyvet. Shiel tiltakozásának nem nagyon volt foganatja, viszont azóta már Stephen King is merített belőle némi ihletet a Végítélethez, de Greennel ellentétben, ő legalább ezt be is ismerte. Hogy a lánc teljes legyen, még csatlakozott McCammon is, hiszen őt meg azzal vádolják, hogy a Swan Song-hoz lopott a Végítéletből.
És akik nem nagyon törték magukat: Ann Melrose csak stilisztikai módosításokat eszközölt Chet Williamson szövegén. De többek közt, az egyes szám első személyben írt elbeszélői mód, egyes szám harmadik személyűre való megváltoztatása még nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy Melrose megtévessze a kiadót. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy legalább egy másik kiadónak küldje el a kéziratot, ne annak, aki Williamson könyvét is kiadta. Gardner Fox, egyik 1960-ban írt munkáját is újra kiadták. Szóról szóra ugyanazt, csak épp más szerzővel és címmel. Végül egy olvasó világosította fel a kiadót. A 12 éves Marie-Pier Côté sem örülhetett sokáig a hírnevének, mert Laura L'immortelle című regényéről kiderült, hogy egy az egyben egy Hegylakó fanfiction plagizálása.
Paolini Eragon című könyvét Star Wars lopásként tartják számon, Kurt Vonnegut pedig, saját elmondása szerint a Gépzongorához emelt át egyet s mást, Huxley Szép új világából. Az interjúban még hozzáteszi azt is, hogy Huxley meg köztudottan Jevgenyij Zamjatyintól lopott.
A szerzőknek gyakran a filmesekkel is meggyűlik a bajuk. Stoker Drakulájának megfilmesítéséhez például nem szerezték meg a jogokat. 1922-ben mégis elkészült a Nosferatu. Grant Morrison pedig nem is azt fájlalja igazán, hogy a Wachowski fivérek a The Invisibles-ből loptak a Mátrixhoz, hanem azt, hogy a második és a harmadik részhez már nem használták fel az ő sztoriját. "Továbbra is lopniuk kellett volna tőlem, és akkor talán valami olyasmivel tudták volna befejezni a trilógiát, amire büszkék is lehetnének" - nyilatkozta Morrison.
