Egyszerre dobbant meg a sci-fi rajongók szíve, amikor a Warner Bros. bejelentette, hogy készül a Mátrix ötödik része. A Mentőexpedíció Oscar-jelölt forgatókönyvírója, Drew Goddard rendezi majd a filmet és ő írja a szkriptet is, a 2021-ben bemutatott Mátrix: Feltámadásokat jegyző Lana Wachowski pedig executive producerként vesz részt a munkálatokban.
Bédekker a Mátrix-univerzumba
Bár a cselekmény részletei még nem nyilvánosak, és azt sem tudni, melyik színészek térnek vissza a széria korábbi darabjaiból, a Warner produkciós elnöke azt ígérte, a történet a sorozatot sikeressé tevő világot építi majd tovább. Azok közül a könyvek közül válogattunk, amik inspirálták a Wachowski testvéreket és hatással voltak rájuk Neo, Trinity, Morpheus meg a többiek éppen negyedszázada bemutatott epikus történetének megírása során. Vagy éppen magyarázzák, értelmezik a filozofikus sci-fi egyes jeleneteit.
William Gibson: Neuromancer
A Mátrixra a legnagyobb hatást kétségkívül William Gibson 1984-es Neuromancer című műfajformáló regénye tette. A popkultúrára jelentős hatást gyakorló, látnoki Sprawl-trilógia nyitódarabjában Gibson olyan fogalmakat használ, mint a tudatletöltés, a mesterséges intelligencia (MI), a virtuális valóság vagy épp a kiberterrorizmus és az adatkereskedelem. Sőt, mátrix a neve annak a regénybeli globális konszenzuális-hallucinációnak, ami a kibertér minden egyes adatbájtját megtestesíti. A Mátrix rajongói nemcsak Trinity alakját vagy éppen Zion városának elnevezését köszönhetik Gibson klasszikusának, hanem az alapkonfliktust is,
mely során a virtuális világgal lépnek interakcióba a karakterek.
A magyar nyelven 2021-ben új fordításban megjelent Neuromancerről azt írtuk a kritikánkban: „Az aprólékosan kidolgozott, tudatosan sűrűn szőtt szöveg nem adja könnyen magát. Nem olvashatatlan, de rendesen oda kell figyelni rá ‒ vagyis nem az a nyári ponyva, amibe bele-beleolvasgatva is jól szórakozunk és követjük az eseményeket.”
További érdekesség, hogy éppen az új Mátrix-film fejlesztésének bejelentése előtt adtunk hírt arról is, hogy sorozat készül a Neuromancerből.
Philip K. Dick: Kamera által homályosan
Három évvel a Mátrix: Forradalmak bemutatása után Keanu Reeves szerepelt Richard Linklater Kamera által homályosan című, Philip K. Dick regénye alapján készült filmjében. Ez pedig bizonyos értelemben olyan, mintha a Wachowski-univerzum főhőse a mátrix helyett a franchise eredettörténetébe lépett volna be.
Philip K. Dick számos novellájában és regényében feltűnik ugyanis az a nyugtalanító gondolat, hogy a valóság valójában nem is valóságos. Ez jelenik meg az Ubik vagy az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? fejezeteiben, legmarkánsabban viszont a H-Anyag után nyomozó kábítószeres ügynök, valamint
a rendőrök és a bűnözők perverz szimbiózisát feldolgozó Kamera által homályosanban van jelen.
Jean Baudrillard: Simulacra and Simulation
A Mátrix első jelenetében egy csapatnyi ember érkezik Neóhoz, akiknek a Keanu Reeves által megformált figura némi pénz fejében egy lemezt ad át, amit egy könyv kivágott belsejéből vesz elő. A jelenet Orbán Jolán szerint értelmezhető úgy, hogy a kötet is csak szimuláció, de úgy is, hogy az új adathordozó meghaladja a régit – hiszen már csak annak tárolására alkalmas.
Nos, ez a nyitójelenetben feltűnő könyv nem más, mint Jean Baudrillard 1985-ben megjelent Simulacra and Simulation című kötete. Bár a francia gondolkodó szerint a film rendezői alapvetően félreértik a téziseit, ettől még tény, hogy
Baudrillard nélkül nem lenne Mátrix.
A könyves vonatkozások kapcsán pedig az külön izgalmas, hogy Borges egyik írásának felidézésével kezdi Baudrillard a szimulákrumokról szóló szöveget. A tudomány pontosságáról című, magyarul A homály dicsérete című kötetben olvasható töredék azt viszi színre, hogy egy bizonyos Birodalomnak a kartográfusok olyan részletes térképét készítik el, hogy az végül valós méretű lesz, és így pontosan lefedi az ország egész területét.
Lewis Carroll: Alice Csodaországban
A Mátrix legfontosabb témái közé tartozik a valóság és az identitás megkérdőjelezése, az álmokból való felébredés, a kíváncsiság és a szabad gondolatok. Neo, akárcsak Lewis Carroll 1865-ben megjelent meseregényének főhőse, kielégíthetetlenül kíváncsi. Összeköti őket az is, hogy mindketten egy jobb világról álmodnak,
ahol minden lehetséges és ahol szabályok sincsenek.
Lewis Carroll világhírű műve, a gyermekirodalmi klasszikusként is számon tartott Alice Csodaországban egyszerre kínálja a képzelet világában való elmerülést és a viktoriánus kori Anglia szórakoztató gúnyrajzát.
Alice egy piros szemű, fehér nyuszit követve jut el Csodaországba, ahol csakhamar a legképtelenebb figurákkal és helyzetekkel találja szembe magát. A Kalapos, Április Bolondja, a Szív Királynő és a Szív Király vagy a barátságtalan Hernyó mind-mind a korabeli Anglia egy-egy jellegzetes alakjának torzképe. Alice furcsa kalandjai azonban azok számára is izgalmassá és élvezetessé teszik az álomvilágbeli utazást,
akik nem az angol történelem kifordítását keresik Carroll történetében.
A Mátrix-univerzum is számos esetben tiszteleg az Alice Csodaországban előtt. Az első jelentősebb utalás Trinity (Carrie-Anne Moss) szájából hangzik el, aki azt mondja Neónak, hogy kövesse a fehér nyulat, vagyis kezdje meg a valóság felfedezését.
William Irwin (Szerk.): Mátrix filozófia
A piros vagy a kék kapszulát választanád? Van merszed alámerülni, hogy meggyőződj róla, milyen mély valójában a nyúl ürege? A Mátrix cselekménye a filozófia egyik fogas kérdésén áll vagy bukik: vajon valóság lesz-e az álomból attól, hogy a világ, ahogy ismerjük, nem több egy álomképnél?
A King’s College filozófiaprofesszora, William Irwin által összeállított Mátrix filozófia című kötetben jónéhány szakember értelmezi a filmet a saját nézőpontjából: metafizikailag, az ismeretelmélet felől, etikailag, illetve az esztétika szempontjából. Ha végigolvassuk a könyv írásait, akkor addig rejtett mélységek tárulnak fel számunkra a Mátrixban, ebben a cseles műalkotásban, amelytől gyakran csak azok a következtetések elképesztőbbek, amelyekre a tanulmányokat író filozófusok jutottak a film nyomán.
Források: A Place to Hang Your Cape, Syfy, Variety.
