B
Jay R. Bonansinga, Robert Kirkman: The Walking Dead - A Kormányzó színre lép
Delta Vision Kft., 352 oldal, 2013, 2542 HUF
Robert Kirkman már nálunk is sokat méltatott képregénysorozatának máig legemlékezetesebb gonosza, a pszichopata, szadista Kormányzó gyorsan az előző évtized popkultúrájának egyik fő mumusává nőtte ki magát. A tévésorozatban David Morissey alakítja a figura erősen enyhített, mondhatni, felvizezett verzióját, de Kirkman úgy gondolta, az olvasók megérdemlik, hogy az annak idején „készen”, háttértörténet nélkül kapott őrült elméjében elmerülhessenek. Így született meg a Jay Bonansingával közösen írt A kormányzó színre lép című regény, ami a két folytatásával együtt (az első elvileg még idén megjelenik itthon, a második ősszel jön ki Amerikában) a karakter életének azt a rövid, de annál eseménydúsabb szakaszát meséli el, ami a zombiapokalipszis kezdetétől Woodbury és a Rickék által megszállt börtön közti háborúig tartott. Vagyis: így születik egy pszichopata.
A könyv remek kiegészítése a képregénynek, de egy teljesen különálló, önmagában élvezhető történet is egyben, a műfaj kedvelőinek így a forrásműtől függetlenül is érdemes ismerkedniük vele. Egyébként a drámának és a horrornak ugyanazt a kombinációját nyújtja, csak más karakterekkel – ami gusztustalanságról a vizualitás hiányában az íróknak le kell mondaniuk, azt erős szavakkal pótolják. Folyton emlékeztetnek rá, milyen egy beszakadó koponya hangja, egy szétmálló fej látványa, egy hullákkal teli helyiség szaga, vagyis a világ roppant érzékletesen rothad a lapokon, ami többnyire hatásosan teremti meg azt a súlyos, vigasztalan, brutális atmoszférát, amire itt szükség van. De néha az írók beleesnek a nagyon akarás, a túlírás csapdájába. Azt pl. inkább nem firtatnám, hogy honnan tudják, milyen szaga van „a szalonnazsírban sült emberi széklet rézzel kevert egyvelegének”. Olykor az is zavaró, ahogy Kirkmanék prózája ugrál a szenvtelen tárgyilagosság és a szereplők legmélyebb érzelmeinek túlcsorduló ábrázolása közt. Így a könyv nem éri el a képregények szintjét, megmarad „pusztán” az átlagnál élvezetesebb – bár messze nem szívderítő – könnyen, gyorsan olvasható ponyvának.
A sztori három nappal a zombijárvány kitörése után kezdődik. A Blake testvérek, Philip és Brian, előbbi lánya, Penny, és barátaik, Bobby és Nick az állítólag biztonságos Atlanta felé tartanak, kopár, az élők által elhagyott, és a holtak által benépesített vidékeken vágva át magukat. A képregény olvasói (és a sorozat nézői) persze tudják, hogy Atlanta minden, csak nem biztonságos – a csapat ennek ellenére átmenetileg menedékre lel egy beteg öregember és a két lánya által elfoglalt épületben. De mindez valójában másodlagos, mert ez a sztori a fejekben, a lelkekben játszódik le, nem az utakon és a házakban. Kirkmanék célja az, hogy bemutassák, hogy az elképzelhetetlen horrorba fordult hétköznapokon átvergődve, átvegetálva, hogyan válik egy alapvetően tisztességes ember őrjöngő, szadista, perverz vadállattá. Sikerrel járnak, és bár a regény nem hibátlan, a remekül előkészített és kivitelezett befejezés letaglózó ereje sokat képes megbocsáttatni az olvasóval.
Magának a képregénynek mindig is az volt a fő erénye, ahogy a körülmények hatására erodálódó emberséget ábrázolta, és az írók itt kevesebb, mint 400 oldalon is szépen levezetik a szériában évek alatt elért karakter-degradációt (persze a könyv cselekménye sokkal nagyobb időszakot ölel fel, mint a comic bármelyik sztorija). A kis csapat pokoljárása, középpontban a rémült szemű, lassan katatóniába süllyedő kislánnyal, akinek csendes szenvedése a többiekre (és az olvasóra) is nyomasztóan rátelepszik, egyre intenzívebb érzelmi káoszba vezet, és a kezdetben csak felskiccelt karakterekre új rétegek rakódnak, illetve régiek mállanak le róluk. Az írók különösen jól érzékeltetik a civilizáció pusztulásával leomlott morális gátakat, amiknek hiányát a szereplők csak azután veszik észre szörnyülködve, hogy valami olyat cselekedtek, amire korábban sosem lettek volna képesek. Ennek nyomában szégyen jár, és halál, és transzformáció. És aztán semmi. Csak a Kormányzó.
