A
Lee Goldberg - Willian Rabkin: The Dead Man- Face of Evil
Lee Goldberg az egyik legfoglalkoztatottabb un. „sorozat tie-in” író Amerikában - a kifejezés azokat a könyveket jelöli, amelyek egy tévészéria alapvetése nyomán készülnek és a figurák kalandjait viszik tovább regényformában. Goldberg rengeteg tie-int írt (pillanat, magyarítsunk: „bekötőst” írt) a Psych és a Monk sorozatokhoz, és sztorijai gyakran jobbak, mint a tévéképernyőre kerülő epizódok. Bekötős témában szakkönyve is megjelent, a címe: Tied In - the business, history and craft of media tie-in writing, de mivel húszéves karrierje folyamán sok tévéepizód forgatókönyve is kikerült a keze közül, a szakma ezen részéről is joggal értekezett a Successful Television Writing című könyvében.
Szóval Goldberg igazi profi, aki nem hagyja hogy az íróblokk évekig rágja az agyát és nem csak az üres papírlapot bámulja napestig, hanem ír, ír és ír, és ezzel elég jól keres. A bekötősei alapján az ember azt hihetné, hogy leginkább a kellemes, családbarát, humoros történetekben van otthon - nos, The Walk című bestsellerével erre már egyszer rácáfolt, és saját imidzsének ezt a megvésését csak megkontrázza (képzavar, tudom) a The Dead Man című sorozattal.
Amerikában kiadói körökben a legtüzesebb téma az e-könyvek problematikája - bár én magam abszolút papírpárti vagyok, a statisztikák azt mutatják, hogy az e-könyv eladások a korábbi, megszokott terjesztési rendszernél jobban, többet hoznak az írók konyhájára. A The Dead Man is elsősorban e-könyv sorozat lesz, méghozzá olyan, amilyen a ponyvaszériák aranykorában volt népszerű: havonta(!) adnak ki újabb és újabb részeket, száz oldal körüli terjedelemben (persze az e-könyv formátum mellett a The Dead Man-epizódok puhakötésben is megvásárolhatóak.) Nem mindet Goldberg és Rabkin írja, nem bírnák szuflával: majd egy tucat szerző állt bandává össze, havonta váltják egymást, így igazándiból évente egyetlen epizódot kell csak fejenként írniuk. Goldberg a „showrunner”, ő szabja meg a sztori irányát, és ő volt az ötletgazda is, aki szeretett volna végre újra egy havonta megjelenő, főleg férfiaknak szóló akciós, horroros regénysorozatot látni az amerikai olvasók polcán/e-readerében - a 60-as, 70-es, 80-as években az efféle folytatásos sztorik borzasztóan népszerűek voltak, és a The Dead Man nem titkolt célja ezek népszerűségének felélesztése.
Remélem sikerrel járnak, és a Halott Ember, Matt Cahill kalandjait még sokáig olvashatjuk, ugyanis az első rész, a The Face of Evil őrületesen szórakoztató olvasmány. Már-már tökéletes elegye azoknak a bizonyos b-műfajoknak, a non-stop akciónak és a véres horrornak. A tempó villámgyors, hiszen mindössze 80 oldal ez az első rész, és Cahill eredettörténetét ebben a szűkös terjedelemben kell a szerzőpárosnak elmesélnie. Nem feltétlenül hátrány: nincs idő szarakodásra.
Cahill egy egyszerű melós, aki a falusi fűrészüzemben dolgozik. A feleségét tavaly vitte el a rák, és ő azóta begubózva, magányosan él, nem nagyon tud mit kezdeni a fűrészüzem kedves ügyintézőnőjének közeledésével. Gyerekkori haverja a falu bajkeverője, és Mattnek szinte hobbija, hogy Andyt kihúzza a szarból, amelybe állandóan a saját izgágasága miatt merül.
A gazdasági válság őket is eléri, a fűrészüzem elbocsátja őket, az új gépek feleslegessé teszik ennyi ember alkalmazását (bár a főnökség először csak Andyt akarja kirúgni, Matt is vele megy.) Ekkortól Andy mind jobban elmerül a semmittevés és az önpusztítás mocsarában - Matt viszont, hogy végre lazítson egy kicsit, síelni megy az ügyintézőcsajjal. Csakhogy egy lavina maga alá temeti a férfit. Mindenki halottnak hiszi. És amikor három hónappal később végre rátalálnak a testére, ő még mindig él...
A csodát tetézi, hogy egy különleges képességet is magával hoz a túlvilágról(?): egyes emberek belső, erkölcsi rothadását meglátja a külsejükön: aki a vesztébe rohan, aki morális csődtömeg, aki gyilkolni akar, azt Matt sétáló, beszélő, rothadó hullának látja. Éppen ezért éri pörölycsapásként, mikor Andy, aki új állást talált a helyi gyorsétkezdében, féreg-fúrta, nedves-nyüves dzsuvás zombiként szolgálja ki őt. Matt ekkor még nem sejti, hogy képessége mit jelent vagy mire lesz jó, ám amikor Andy még aznap este kiírtja a zabálda teljes személyzetét és egy vadászpuskával további irtásra indul, akkortól sejteni kezdi...
Az őrült gyilkos és Matt összecsapására természetesen az üzemben kerül sor, és mindent bevetnek, ami a kezük ügyébe kerül: a gyár új szuperfűrészétől kezdve Matt nagyapjának ősöreg baltájáig, ami a figura állandó fegyvere lesz a folytatásokban. Mikor a csatazaj elül és a tucatnyi hullát elszállítják, Matt rájön hogy útra kell kelnie és meg kell találnia azt a személyt(?), aki a rontást reárakta. És a Halott ember vándorlása megkezdődik...
Na szóval egy akció-horror-kaland-szériát így kell felütni. Nincs mit kritizálnom rajta: hol vicces, hol vérfagyasztó, hol mélyen emberi. Totális profik írják, érződik. A második rész, a The Ring of Knives már meg is jelent, csak ajánlani tudom ezt is, azt is meg a későbbieket is.
