Utazni szeret, gyilkolni tud

leelou | 2010. augusztus 17. |

B
Olen Steinhauer: A turista

ford.: Nagy Gergely

Athenaeum 2000 Kiadó, 2010, 2967 Ft.

 

Egy vérbeli turista szeret utazni. Nem tölt túlságosan hosszú időt egy helyen, és nem is akar túl sokat megtudni az egyes országokról. Csak benyomásokat szerez, kikapcsolódik, mást csinál, mint amit szokott a hétköznapok során.

Mindez a CIA titkos részlegének az ügynökeire, a turistákra is igaz, eltekintve attól, hogy ezeknek az ügynököknek egyáltalán nincs hétköznapi életük. Emellett nem gondolkodnak, nem kérdeznek, nem kötődnek senkihez és semmihez, egyszerűen teljesítik a feletteseik parancsait. Gyilkológépek.

A turista egy klasszikus kémtörténet napjaink világába helyezve. 2001. szeptember 11-én, épp, amikor az Egyesült Államokban leomlanak az ikertornyok, és ezzel a világ sorsa visszafordíthatatlanul megváltozik, komoly fordulatot vesz Milo Weavernek, a CIA egyik legjobb, Európára szakosodott turistájának az élete is. A kiégett ügynök, aki már az öngyilkosság gondolatával játszik, egy velencei küldetés teljesítése során megsérül egy lövöldözésben. Ez adja meg a végső lökést a számára, hogy felhagyjon addigi életével. Családot alapít, és irodai munkát vállal. Ám egy turista mindig turista marad: Milonak sem sikerül mindent csak úgy hátrahagynia. Egy nap arra ébred, hogy nem csupán a régóta körözött bérgyilkos, a Tigris megölésével gyanúsítják, hanem legjobb barátja haláláért is őt akarják felelősségre vonni. Mivel a menekülésre esélye sincsen, megpróbál az igazság nyomába eredni, ám nem számol azzal, hogy a nyomozás során nemcsak ellenségei, de saját múltjának sötét titkai is lelepleződnek, és hogy végül saját hazugságai döntik romba aprólékosan felépített, új életét.

Olen Steinhauer egy korábbi, ötrészes sorozatával a hidegháborúról már beírta magát a modern kémregények szerzőinek illusztris névsorába, ám első magyar nyelven is olvasható regényével – ami szintén nem önálló kötet, egy tervezett trilógia első része – a legmodernebb, 21. századi cselekményű regények valamivel elitebb kategóriájába is benevezett. A turista valóban ízig-vérig mai regény, a fordulatos cselekmény vázát a jelen gazdasági és politikai konfliktusai adják. Minden adott benne ahhoz, hogy egy igazán izgalmas, modern kémregény váljon belőle: kellően titokzatos alapkonfliktus, kiismerhetetlen főhős, CIA, az olajért egymással versengő nagyhatalmak, bérgyilkosok, szerelmi szál. Ám a végeredmény mégsem igazán meggyőző.

Az egyik legnagyobb baj a regénnyel, hogy a magánéleti szál és az egész világot érintő összeesküvést bemutató részek nemhogy nem kapcsolódnak össze, hanem kifejezetten gyengítik egymást. Ez a nem túl szerencsés kettősség egyébként magát az elbeszélést is jellemzi: Milo Weaver a könyvet meghatározó nézőpontját a szerző olykor megmagyarázhatatlan módon lecseréli valamelyik másik szereplőére. Többször is az az érzésünk támadhat olvasás közben, hogy egy-egy párbeszéd vagy jelenet csak azért került bele a cselekménybe, mert a szerző nem tudta másképp a tudomásunkra hozni a történet alakulása szempontjából nélkülözhetetlen információkat.

A regény e jellemzői, valamint a szerző kalandos életútja miatt – az amerikai származású Olen Steinhauer bejárta a fél világot, számos helyen élt hosszabb-rövidebb ideig, míg végül épp nálunk, Magyarországon állapodott meg – felmerülhet az emberben a gyanú, hogy ez az egész egy jól kitalált marketingfogás, és Steinhauer bőrébe bújva valójában egy magyar szerző próbálkozik egy új műfajjal; nem ez lenne az első ilyen eset az irodalom történetében. Ám ha más nem, az Amazon vonatkozó oldalai biztosan meggyőzik az embert, hogy A turista valóban az, aminek látszik, nem több és nem kevesebb. Ha nem is lebilincselő, de mindenképpen olvasható kémregény, ami néhány kifejezetten értékes jellemzővel is rendelkezik. A turista figurájával például a szerző egy igen eredeti és ellentmondásos, modern hőstípust alkotott, akivel nem lenne meglepő, ha előbb-utóbb a filmvásznon is találkoznánk. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.