Utazni szeret, gyilkolni tud

leelou | 2010. augusztus 17. |

B
Olen Steinhauer: A turista

ford.: Nagy Gergely

Athenaeum 2000 Kiadó, 2010, 2967 Ft.

 

Egy vérbeli turista szeret utazni. Nem tölt túlságosan hosszú időt egy helyen, és nem is akar túl sokat megtudni az egyes országokról. Csak benyomásokat szerez, kikapcsolódik, mást csinál, mint amit szokott a hétköznapok során.

Mindez a CIA titkos részlegének az ügynökeire, a turistákra is igaz, eltekintve attól, hogy ezeknek az ügynököknek egyáltalán nincs hétköznapi életük. Emellett nem gondolkodnak, nem kérdeznek, nem kötődnek senkihez és semmihez, egyszerűen teljesítik a feletteseik parancsait. Gyilkológépek.

A turista egy klasszikus kémtörténet napjaink világába helyezve. 2001. szeptember 11-én, épp, amikor az Egyesült Államokban leomlanak az ikertornyok, és ezzel a világ sorsa visszafordíthatatlanul megváltozik, komoly fordulatot vesz Milo Weavernek, a CIA egyik legjobb, Európára szakosodott turistájának az élete is. A kiégett ügynök, aki már az öngyilkosság gondolatával játszik, egy velencei küldetés teljesítése során megsérül egy lövöldözésben. Ez adja meg a végső lökést a számára, hogy felhagyjon addigi életével. Családot alapít, és irodai munkát vállal. Ám egy turista mindig turista marad: Milonak sem sikerül mindent csak úgy hátrahagynia. Egy nap arra ébred, hogy nem csupán a régóta körözött bérgyilkos, a Tigris megölésével gyanúsítják, hanem legjobb barátja haláláért is őt akarják felelősségre vonni. Mivel a menekülésre esélye sincsen, megpróbál az igazság nyomába eredni, ám nem számol azzal, hogy a nyomozás során nemcsak ellenségei, de saját múltjának sötét titkai is lelepleződnek, és hogy végül saját hazugságai döntik romba aprólékosan felépített, új életét.

Olen Steinhauer egy korábbi, ötrészes sorozatával a hidegháborúról már beírta magát a modern kémregények szerzőinek illusztris névsorába, ám első magyar nyelven is olvasható regényével – ami szintén nem önálló kötet, egy tervezett trilógia első része – a legmodernebb, 21. századi cselekményű regények valamivel elitebb kategóriájába is benevezett. A turista valóban ízig-vérig mai regény, a fordulatos cselekmény vázát a jelen gazdasági és politikai konfliktusai adják. Minden adott benne ahhoz, hogy egy igazán izgalmas, modern kémregény váljon belőle: kellően titokzatos alapkonfliktus, kiismerhetetlen főhős, CIA, az olajért egymással versengő nagyhatalmak, bérgyilkosok, szerelmi szál. Ám a végeredmény mégsem igazán meggyőző.

Az egyik legnagyobb baj a regénnyel, hogy a magánéleti szál és az egész világot érintő összeesküvést bemutató részek nemhogy nem kapcsolódnak össze, hanem kifejezetten gyengítik egymást. Ez a nem túl szerencsés kettősség egyébként magát az elbeszélést is jellemzi: Milo Weaver a könyvet meghatározó nézőpontját a szerző olykor megmagyarázhatatlan módon lecseréli valamelyik másik szereplőére. Többször is az az érzésünk támadhat olvasás közben, hogy egy-egy párbeszéd vagy jelenet csak azért került bele a cselekménybe, mert a szerző nem tudta másképp a tudomásunkra hozni a történet alakulása szempontjából nélkülözhetetlen információkat.

A regény e jellemzői, valamint a szerző kalandos életútja miatt – az amerikai származású Olen Steinhauer bejárta a fél világot, számos helyen élt hosszabb-rövidebb ideig, míg végül épp nálunk, Magyarországon állapodott meg – felmerülhet az emberben a gyanú, hogy ez az egész egy jól kitalált marketingfogás, és Steinhauer bőrébe bújva valójában egy magyar szerző próbálkozik egy új műfajjal; nem ez lenne az első ilyen eset az irodalom történetében. Ám ha más nem, az Amazon vonatkozó oldalai biztosan meggyőzik az embert, hogy A turista valóban az, aminek látszik, nem több és nem kevesebb. Ha nem is lebilincselő, de mindenképpen olvasható kémregény, ami néhány kifejezetten értékes jellemzővel is rendelkezik. A turista figurájával például a szerző egy igen eredeti és ellentmondásos, modern hőstípust alkotott, akivel nem lenne meglepő, ha előbb-utóbb a filmvásznon is találkoznánk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.