Mélyrepülés

florescu | 2011. január 26. |

B+
Patrick Süskind: A galamb

Fordította: Révai Gábor

Partvonal Kiadó, 2010, 116 oldal, 2490 Ft.

 

A szorongásban az a legbosszantóbb, hogy ismeretlen erők gyűrik maguk alá a pszichét. Alanya válogatja, hogy aztán ez átfordul-e valamiféle katartikus feloldássá vagy pedig sorra jelentkeznek a neurózis állapotjelzői. Ahány ember, annyi féle szorongás. Ahány szorongás, annyi féle kórtörténet. Süskind miniatűrjében a vészjósló galamb váratlan megjelenése egy csapásra felborítja Jonathan Noel egyhangú és kiüresedett életét, miközben egy vázlatos előtörténeten, és a dominó-elvhez hasonló szenvedéstörténet részletes beszámolóján kívül semmi sem kerül terítékre. A fókuszban egyetlen, az individuumot alapjaiban megrengető nap története áll, középpontban a mindenkori múltat földalatti dobozkába záró főhőssel, aki nagy elődjeihez, Akakij Akakijevics Basmacskinhoz és K.-hoz hasonlóan abszolút passzív elszenvedője a kifürkészhetetlen eseményeknek.

A galambból teljességgel hiányzik a fantasztikum, a borzongást ehelyett Noel sorozatos bakijai jelentik: az őrszem, aki már évtizedek óta ismétli napról-napra ugyanazt a mozdulatsort a munkahelyéül szolgáló placcon, illetve nyolc négyzetméteres odújában, az ajtó előtt gubbasztó állatnak köszönheti, hogy szó szerint átlép a daily routine önmaga által szigorúan meghúzott határain. A könyv Noel legizgalmasabb napjának története, habár ami nekünk izgalom, az a főszereplőnek maga a pokol. Hogy a múlt ismert (deportálás, bujkálás, háború és sebesülések, peches nőügyek) vagy ismeretlen eseményeinek mementóit hívja-e elő szorongás formájában a galamb, azt mindenki döntse el maga, hiszen Süskind az előzményekhez hasonlóan elrejti előlünk a következményeket is. Némi vulgárpszichoanalízis után persze felmerülhetnek válaszok, hiszen meglepően gyakoriak az ürítéssel kapcsolatos képek: Noel kínosan ügyel arra, hogy reggeli szertartása közben egyetlen idegen se zavarhassa meg lakóhelye folyosóján az illemhely felé menet-jövet, a galamb összepiszkítja a folyosót, ami főhősünkben a szorongás mellett undort is kivált, ugyanakkor felidéződik egy csavargó vonatkozó esete is. Noel maga is „kiszabadul” fészkéből, majd egy baleset után kínosan kell ügyelnie arra, hogy testének ki-kivillanó részét eltitkolja az emberek elől. El lehet indulni a galamb erőteljes szimbolikájának értelmezése mentén is, de lehet, hogy ez (is) zsákutcába vezet(ne).

Nem hiszem, hogy A galambnak „jót tenne” valami erőteljes, a megoldás illúziójával kecsegtető interpretáció, hiszen az újraolvasások során a rövid szövegnek feltehetően más és más részletei kerülhetnek előtérbe. Az emberektől elzárt, mizantróp beidegződésekkel „működő” Noel egy anti-fejlődésregény keretein belül éli át megdöbbentő kalandjait, de a leglesújtóbb az, hogy a megoldáson való tanakodást sorozatosan háttérbe szorítják az újabb és újabb események. Szót kell még ejtenem a szöveg nyelvezetéről, amely a talán bejósolható kimért és objektív narráció helyett gyakran él a belső monológ lehetőségeivel, de sűrűn idéz a vulgárisabb szociolektusok szókészletéből is – na, nem mintha ez gond lenne. Végig az volt az érzésem, hogy a történet a múlt század első harmadában játszódik, pedig a század utolsó évtizedeiben járunk – Süskind kisregénye könnyen lebontja az időbeli határokat, és Párizs néhol anatómiai pontosságú leírásai dacára a tér kontúrjait sem gránittömbökből húzza fel. Süskind A parfümmel remekművet szintetizált, de A galamb – a terjedelmi különbségektől függetlenül – nem is mérhető az opus magnumhoz. Nyomasztó szövegnek ott van például A tatárpuszta (Buzzati), de A galambot sem árt elolvasni annak, aki kíváncsi arra, mi történt Kafka óta.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.