Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

William Shakespeare 11 évesen elhunyt fiának állít fikciós emléket Maggie O’Farrell, regénye azonban elsősorban nem emiatt érdekes. A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.

Ruff Orsolya | 2022. május 10. |
Maggie O’Farrell
Hamnet
Ford.: Schultz Judit, Európa, 2022, 365 oldal
-

Az oktató, a férj, a színész – Maggie O’Farrell regényében egyetlen helyen sincs leírva Shakespeare neve, a szöveg semmitmondó címkékkel jelöli a férfit, akinek munkássága majd meghatározza a következő ötszáz év drámairodalmát. De a Hamnet idejének nagy részében a későbbi bárd nagyjából tényleg egy senki, a társadalom szemében csupán egy megvetett kesztyűkészítő fia, aki fuldoklik az otthoni erőszakos környezetben. Apja egy adósságrendezés fejében végül egy tanyára küldi, hogy a törlesztés fejében a birkatenyésztő fiait latinra tanítsa. Itt ismerkedik meg Agnesszel, akit mostohaanyja és nagyjából a komplett környék kívülállónak, erdőjárónak, boszorkánynak, veszélyes elemnek, de minimum holdkórosnak tart:

„Agnes úgy nő fel, hogy rossznak, oda nem valónak, túl sötétnek, túl magasnak, túl engedetlennek, túl önfejűnek, túl csendesnek, túl furcsának tekintik.”

A két fuldokló egymásba kapaszkodva próbál kiszakadni az elviselhetetlen közegből: bár családjaik nem nézik jó szemmel a fiatalok közeledését, hamar megtalálják a megoldást, aki a szélsebesen nyélbe ütött házasságkötés után néhány (de biztosan nem kilenc) hónapra meg is születik.

Hamar kiderül azonban, hogy hiába alkotnak már egy családot, a fojtogató szorításból és alárendeltségből („Elvesztettem az utamat.”) nem menekülnek egykönnyen, és végül Agnes adja meg a végső lökést, amikor

azt javasolja a férjének, menjen Londonba,

próbálja meg ott bővíteni az apja üzletét. A nő ezzel azt is vállalja, hogy egyedül marad otthon a lányával és az ikrekkel, Judithtal és Hamnettel, és a férje csak hébe-hóba látogat haza. Ezzel a döntéssel viszont Agnes lehetővé tette azt is, hogy a kesztyűüzletet hátrahagyva a férfi végre azzal foglalkozzon, ami igazán boldoggá teszi: az írással, a színházzal, a művészi fokon űzött illúziókeltéssel.

-

(Forrás)

A Hamnet cselekménye két idősíkon bontakozik ki: az egyikben Shakespeare 11 éves fia kétségbeesetten kutat a városban szétszóródott családtagjai után, miután ikertestvére hirtelen ágynak esik. Hamar kiderül, hogy a pestisjárvány a 16. századi Stratford-upon-Avont, azon belül a Shakespeare-házat sem kíméli, és a füvek-virágok erejében bízó Agnes végül már a babonás módszerektől sem riadna vissza, ha azzal megmenthetné a gyerekét. A másik szál a házaspár megismerkedésének, családalapításának éveit tárja fel, de alapvetően nem egy happy end-sztori. Miközben ugyanis a férj egyre sikeresebb lesz a távoli Londonban, úgy vékonyodnak el a családjához kötődő szálak. Hiába szereti a feleségét és a gyerekeit,

világuk mintha két külön buborékot alkotna.

Színházcsinálóként a férfi megtalálta a számítását („megtalálta, magára igazította, belakta az életet, amelyet élni akart”), annak viszont a családja semennyire sem részese. A férfi csillaga ugyanakkor felívelőben, gazdag ember lesz, aki sorra veszi a környéken a földeket, és egy nagy házat, ahová beköltözteti a szeretteit. A pestist viszont ő sem tudja megállítani: bár minden jel szerint kisebbik lányuk van nagy veszélyben, végül egyetlen fiukat, Hamnetet veszítik el.

Mindketten külön-külön és nagyon másként dolgozzák fel a gyászt, ami persze tele van haraggal, tehetetlenséggel, elhallgatással. A mélypont akkor jön el Agnes számára, amikor kiderül, hogy férje darabot írt (a pletykák szerint komédiát), amelynek címe egyetlen szó: elhunyt fiuk neve. A kötet elején O’Farrell idézi az amerikai irodalomtörténészt és Shakespeare-kutatót, Stephen Greenblattot, aki arról értekezett, hogy a Hamnet és a Hamlet név a korabeli feljegyzéseket alapul véve lényegében egy és ugyanaz. A Hamlet ebben az értelmezésben

egy kreatív ember gyászfeldolgozása is egyben,

egy olyan tragédia (és a pletykákra rácáfolva még csak véletlenül sem komédia), amelybe Shakespeare belesűrítette a saját fia elvesztése felett érzett minden fájdalmát. A Hamnet így aztán a családtörténet mellett egy pályaívet is felrajzol, amely tele van buktatókkal, és csak az utókor szemében tűnik eleve elrendeltnek. Shakespeare színházi munkája viszont csak említés szintjén jelenik meg a kötetben, nem tárgya a regénynek, és magába a Globe-ba is csak akkor jut el Agnes, amikor végül bemutatják a darabot.

-

(Forrás)

Olvasóként mi is akkor kerülünk legközelebb a Shakespeare-munkássághoz, amikor Agnes a zajos, lökdösődő tömegben nézője lesz a férje darabjának. Agnes a legfontosabb szűrő, és a cím ellenére O’Farrell az ő alakját véste fel a legerősebb kontúrokkal, a gyerekeinek pedig igazán nincs sem terük, sem idejük kibontakozni. Hogy valójában miben halt meg a 11 éves Hamnet, arról nem született semmilyen feljegyzés, a szerzőnek viszont feltűnt, hogy Shakespeare soha, egyetlen művében sem említi a pestist – a regény pedig

erre a hiányra próbál egyfajta magyarázatot adni.

Az már csak érdekesség, hogy O’Farrell még a koronavírus elterjedése előtt írta a járványról szóló részeket (ebben a fikciós mátrixban pedig egy velencei üvegfúvómesternek és egy Alexandriában kikötő hajónak, pontosan az ott szolgáló hajósinasnak jut fontos szerep), és akkor főként a saját kutatásaira tudott támaszkodni. Egy interjúban elmondta, hogy írás közben nagyon távolinak tűnt az egész, grafikonokat és térképeket vizsgált arról, hogyan jutott el a középkorban a betegség Kínából Európába. El kellett képzelnie, milyen lehet, amikor egy ijesztő betegség közelít és fenyegeti – miközben a Covid miatt kisvártatva ez mindannyiunk valóságává vált. O’Farrell viszont azért akarta megírni ezt a könyvet, mert úgy érezte, Shakespeare fia soha nem kapott figyelmet, nem kapott hangot; az életrajzírók mindig pár mondattal elintézték, mintha gyerekként az élete nem is számított volna. A Hamnettel Maggie O’Farrell valóban hangot, arcot, testet, történetet adott a híres drámaíró alig 11 évesen elhunyt fiának, de ennél sokkal erősebb vonásokkal rajzolta fel annak a nőnek az alakját, aki, ha a háttérből is, de támasza és segítője volt egy egészen egyedülállóan kreatív alkotó kibontakozásának.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A Hamnet írója elérte, hogy emlékhelyet kapjanak a Shakespeare-ikrek

Maggie O’Farrell sikeresen kampányolt azért, hogy végre méltó módon emlékezzenek meg Shakespeare gyerekeiről, akik nagy hatással voltak a drámaíró műveire.

...
Beleolvasó

Shakespeare elfeledett fiának állít emléket a Hamnet

Maggie O'Farrell regénye megidéz egy fiút, akinek az életét mára ugyan elfeledték, de nevét a világirodalom egyik legünnepeltebb darabja őrzi. Olvass bele!

...
Hírek

Kanadai egyetem szerezte meg Shakespeare Első Fólióját

Egy kanadai könyvtár tulajdonába került William Shakespeare ritka Első Fóliója. A gyűjteményes kiadásból mindössze 235 példány maradt fenn az egész világon.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?