Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

William Shakespeare 11 évesen elhunyt fiának állít fikciós emléket Maggie O’Farrell, regénye azonban elsősorban nem emiatt érdekes. A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.

Ruff Orsolya | 2022. május 10. |
Maggie O’Farrell
Hamnet
Ford.: Schultz Judit, Európa, 2022, 365 oldal
-

Az oktató, a férj, a színész – Maggie O’Farrell regényében egyetlen helyen sincs leírva Shakespeare neve, a szöveg semmitmondó címkékkel jelöli a férfit, akinek munkássága majd meghatározza a következő ötszáz év drámairodalmát. De a Hamnet idejének nagy részében a későbbi bárd nagyjából tényleg egy senki, a társadalom szemében csupán egy megvetett kesztyűkészítő fia, aki fuldoklik az otthoni erőszakos környezetben. Apja egy adósságrendezés fejében végül egy tanyára küldi, hogy a törlesztés fejében a birkatenyésztő fiait latinra tanítsa. Itt ismerkedik meg Agnesszel, akit mostohaanyja és nagyjából a komplett környék kívülállónak, erdőjárónak, boszorkánynak, veszélyes elemnek, de minimum holdkórosnak tart:

„Agnes úgy nő fel, hogy rossznak, oda nem valónak, túl sötétnek, túl magasnak, túl engedetlennek, túl önfejűnek, túl csendesnek, túl furcsának tekintik.”

A két fuldokló egymásba kapaszkodva próbál kiszakadni az elviselhetetlen közegből: bár családjaik nem nézik jó szemmel a fiatalok közeledését, hamar megtalálják a megoldást, aki a szélsebesen nyélbe ütött házasságkötés után néhány (de biztosan nem kilenc) hónapra meg is születik.

Hamar kiderül azonban, hogy hiába alkotnak már egy családot, a fojtogató szorításból és alárendeltségből („Elvesztettem az utamat.”) nem menekülnek egykönnyen, és végül Agnes adja meg a végső lökést, amikor

azt javasolja a férjének, menjen Londonba,

próbálja meg ott bővíteni az apja üzletét. A nő ezzel azt is vállalja, hogy egyedül marad otthon a lányával és az ikrekkel, Judithtal és Hamnettel, és a férje csak hébe-hóba látogat haza. Ezzel a döntéssel viszont Agnes lehetővé tette azt is, hogy a kesztyűüzletet hátrahagyva a férfi végre azzal foglalkozzon, ami igazán boldoggá teszi: az írással, a színházzal, a művészi fokon űzött illúziókeltéssel.

-

(Forrás)

A Hamnet cselekménye két idősíkon bontakozik ki: az egyikben Shakespeare 11 éves fia kétségbeesetten kutat a városban szétszóródott családtagjai után, miután ikertestvére hirtelen ágynak esik. Hamar kiderül, hogy a pestisjárvány a 16. századi Stratford-upon-Avont, azon belül a Shakespeare-házat sem kíméli, és a füvek-virágok erejében bízó Agnes végül már a babonás módszerektől sem riadna vissza, ha azzal megmenthetné a gyerekét. A másik szál a házaspár megismerkedésének, családalapításának éveit tárja fel, de alapvetően nem egy happy end-sztori. Miközben ugyanis a férj egyre sikeresebb lesz a távoli Londonban, úgy vékonyodnak el a családjához kötődő szálak. Hiába szereti a feleségét és a gyerekeit,

világuk mintha két külön buborékot alkotna.

Színházcsinálóként a férfi megtalálta a számítását („megtalálta, magára igazította, belakta az életet, amelyet élni akart”), annak viszont a családja semennyire sem részese. A férfi csillaga ugyanakkor felívelőben, gazdag ember lesz, aki sorra veszi a környéken a földeket, és egy nagy házat, ahová beköltözteti a szeretteit. A pestist viszont ő sem tudja megállítani: bár minden jel szerint kisebbik lányuk van nagy veszélyben, végül egyetlen fiukat, Hamnetet veszítik el.

Mindketten külön-külön és nagyon másként dolgozzák fel a gyászt, ami persze tele van haraggal, tehetetlenséggel, elhallgatással. A mélypont akkor jön el Agnes számára, amikor kiderül, hogy férje darabot írt (a pletykák szerint komédiát), amelynek címe egyetlen szó: elhunyt fiuk neve. A kötet elején O’Farrell idézi az amerikai irodalomtörténészt és Shakespeare-kutatót, Stephen Greenblattot, aki arról értekezett, hogy a Hamnet és a Hamlet név a korabeli feljegyzéseket alapul véve lényegében egy és ugyanaz. A Hamlet ebben az értelmezésben

egy kreatív ember gyászfeldolgozása is egyben,

egy olyan tragédia (és a pletykákra rácáfolva még csak véletlenül sem komédia), amelybe Shakespeare belesűrítette a saját fia elvesztése felett érzett minden fájdalmát. A Hamnet így aztán a családtörténet mellett egy pályaívet is felrajzol, amely tele van buktatókkal, és csak az utókor szemében tűnik eleve elrendeltnek. Shakespeare színházi munkája viszont csak említés szintjén jelenik meg a kötetben, nem tárgya a regénynek, és magába a Globe-ba is csak akkor jut el Agnes, amikor végül bemutatják a darabot.

-

(Forrás)

Olvasóként mi is akkor kerülünk legközelebb a Shakespeare-munkássághoz, amikor Agnes a zajos, lökdösődő tömegben nézője lesz a férje darabjának. Agnes a legfontosabb szűrő, és a cím ellenére O’Farrell az ő alakját véste fel a legerősebb kontúrokkal, a gyerekeinek pedig igazán nincs sem terük, sem idejük kibontakozni. Hogy valójában miben halt meg a 11 éves Hamnet, arról nem született semmilyen feljegyzés, a szerzőnek viszont feltűnt, hogy Shakespeare soha, egyetlen művében sem említi a pestist – a regény pedig

erre a hiányra próbál egyfajta magyarázatot adni.

Az már csak érdekesség, hogy O’Farrell még a koronavírus elterjedése előtt írta a járványról szóló részeket (ebben a fikciós mátrixban pedig egy velencei üvegfúvómesternek és egy Alexandriában kikötő hajónak, pontosan az ott szolgáló hajósinasnak jut fontos szerep), és akkor főként a saját kutatásaira tudott támaszkodni. Egy interjúban elmondta, hogy írás közben nagyon távolinak tűnt az egész, grafikonokat és térképeket vizsgált arról, hogyan jutott el a középkorban a betegség Kínából Európába. El kellett képzelnie, milyen lehet, amikor egy ijesztő betegség közelít és fenyegeti – miközben a Covid miatt kisvártatva ez mindannyiunk valóságává vált. O’Farrell viszont azért akarta megírni ezt a könyvet, mert úgy érezte, Shakespeare fia soha nem kapott figyelmet, nem kapott hangot; az életrajzírók mindig pár mondattal elintézték, mintha gyerekként az élete nem is számított volna. A Hamnettel Maggie O’Farrell valóban hangot, arcot, testet, történetet adott a híres drámaíró alig 11 évesen elhunyt fiának, de ennél sokkal erősebb vonásokkal rajzolta fel annak a nőnek az alakját, aki, ha a háttérből is, de támasza és segítője volt egy egészen egyedülállóan kreatív alkotó kibontakozásának.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A Hamnet írója elérte, hogy emlékhelyet kapjanak a Shakespeare-ikrek

Maggie O’Farrell sikeresen kampányolt azért, hogy végre méltó módon emlékezzenek meg Shakespeare gyerekeiről, akik nagy hatással voltak a drámaíró műveire.

...
Beleolvasó

Shakespeare elfeledett fiának állít emléket a Hamnet

Maggie O'Farrell regénye megidéz egy fiút, akinek az életét mára ugyan elfeledték, de nevét a világirodalom egyik legünnepeltebb darabja őrzi. Olvass bele!

...
Hírek

Kanadai egyetem szerezte meg Shakespeare Első Fólióját

Egy kanadai könyvtár tulajdonába került William Shakespeare ritka Első Fóliója. A gyűjteményes kiadásból mindössze 235 példány maradt fenn az egész világon.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.

...
Szórakozás

Utolsó kémekből nemigen lesznek elsők, de röhejes, ha megpróbálják

Egy morózus, sokat látott kém Gary Oldman alakításában, csetlő-botló fiatal ügynökök, arcátlan hatalmi harcok és világbajnok fekete humor. A Slow Horses (Utolsó befutók) című krimisorozat irtózatosan szórakoztató és izgalmas.

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

Hírek
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Nagy

Szabad ember volt és nagy író – Erich Kästner 125

...
Nagy

Egy hős, akit nehéz nem félreérteni – Szakáll Polett befejezése a Völgyhídhoz

...
Hírek

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Hétköznapi csodák, valós látomások, határátlépések [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait