Király Ferenc: A Csillagok hegyén,
www.csillagok.blog.hu
Elindult az első, blog formában megjelenő regény: 2009. május 18-án indul útjára a www.csillagok.blog.hu. Idehaza és külföldön is számos, eredetileg blogként, az interneten közzétett mű jelent meg nyomtatott formában, a fordított esetre azonban még nem volt példa. A formabontó hazai kezdeményezés Király Ferenchez és első, a Csillagok hegyén címmel megjelent regényéhez kapcsolódik.
Az ötletet a hazai blogszférában szerzőként és olvasóként egyaránt meglehetősen izgága Király Ferenc jegyzi. Király a könyv blog formában történő közzétételét elsősorban kísérletnek szánja: egyrészt a napjainkban újra fellángoló szerzői jogi viták kapcsán keres működőképes alternatívát az interneten terjeszthető művek rentabilitásának megőrzésére, másrészt – szerzőként és a világháló kínálta multimédiás megoldásokat felhasználó szakemberként – tesztelni kívánja a közönség befogadókészségét a papíralapú könyvkiadás lehetőségeit messze meghaladó, a bevált formákkal szakító megjelenési formákra.
Egy szabálytalan történet: A Csillagok hegyén
A Csillagok hegyén című, a Print Café Könyvkiadónál 2006-ben megjelent regényében a való világ keveredik a klasszikus mesékkel egy olvasmányos, szórakoztató, kissé szürrealista útleírás keretein belül. A történetben nemcsak a világ, de a világvége is érdeklődés hiányában maradt abba kicsivel a vége előtt, a szereplőgárda pedig az álomkóros Nyugat-Balkánról vándorol északra. A prolikkal, késelőkkel és egyéb rekvizitumokkal benépesített kezdetektől távolodva egyre meseszerűbb a világ, a befejezésről készült rajzfilmet egyenesen Jankovics Marcell is rajzolhatta volna. A stílus egyenletesen csapong a kisrealista részletezéstől, vagy a fiatalos (vagy helyenként csak annak szánt) hablatytól a szégyentelenül ártatlan meséig.
A Pesti Est könyvajánlója szerint a Csillagok hegyén „posztmodern baromkodás: apokaliptikus öntükrözés királykisasszonyokkal; egyik kritikusa úgy véli, a könyv „mesékkel átszőtt káeurópai posztmodern zihálás, olyan, amit a rémálmokból kitörve üvölt be az ember a csöndbe”, ahol „a főhősök a kalandozás szabályainak megfelelően akadozva és erőltetetten állnak össze csapattá, aztán elindulnak a nekik kiszabott küldetésre. […] innentől kezdve viszont semmi sem a szabályok szerint történik.”
Egy rendhagyó terjesztési forma: mindennapi betevő
A regény nem az eredeti fejezeteknek megfelelő tagolásban, hanem a blogolás íratlan szabályait követve kerül fel a világhálóra: hétköznaponként egy-egy, 5-10 perc alatt elolvasható szövegrész jelenik meg. Ez a struktúra jelentette egyébként a legnagyobb nehézséget a kötet átültetése során, hiszen a regényírás „hagyományos technológiája” nincs tekintettel az olvasók szokásaira és tűrőképességére. Az online változat nagy előnye ugyanakkor, hogy a regénynek otthont adó weboldalon azonban lehetőség van olyan multimédiás megoldások alkalmazására is, amelyek a papír alapú kiadás esetében szóba sem jöhetnek. Ezek egyike, hogy – miután végső soron útinaplóról van szó – a történethez kapcsolódó háttéranyagokat, fotókat és más érdekességeket egyaránt hozzáférhetővé lehet tenni, ezáltal az élmény kézzelfoghatóvá válik. Hasonló céllal készültek a honlap illusztrációi is: a pszichopata paint művészet leghírhedtebb alakjává válni vágyó Kriston Veronika rajzai még közelebb hozzák az olvasóhoz a történet groteszk szereplőit és bizarr állomásait.
Válságkönyvkiadás: nincs papír, nincs probléma?
A kezdeményezés sikere új utakat nyithat nemcsak más szerzők publikációi számára, de új lendületet adhat a könyves szakmának is. A kísérlet elsődleges célja azonban az, hogy egy lendületes megjelenési forma keretei között interaktív, élő kapcsolatot teremtsen korunk olvasói és az irodalom között.
Egy biztos: az olvasók csak nyerhetnek az ügyön; az internetes felhasználók szokásaira szabott megjelenés kényelme és a multimédiás alkalmazások szórakoztató sokrétűsége mellett egy szokatlan hangvételű, friss történetet is kapnak, és
„…legalább olvastok végre valamit, ami nem szépirodalomnak álcázott pornó, meg ráérős bölcsészpalántáknak szóló lila értelmetlenség, hanem csak egy újabb történet, ami ráadásul kivételesen hangulatosan is van megírva” – Csáp Géza (Index)
A szerzőről
Király Ferenc (36) – foglalkozására nézve kortár síró - minden bizonnyal nemzedékének legelismertebb szólógitárosaként vonult volna be a rocktörténelembe, ha némi tehetség szorul belé ezen a téren. Zenei affinitás hiányában azonban kénytelen volt más területeken nyomasztani a világot a tisztes polgári megélhetés reményében: előbb reklámgrafikusként működött, majd – miután megfogant első könyvével, a Csillagok hegyén című apokaliptikus pszichodrámával – nyomdát vásárolt, hogy a mű terjesztésével kapcsolatban felmerülő technikai nehézségeket ilyenformán kiküszöbölje. A kötet megjelenését követően a vállalkozást megkapó hirtelenséggel felszámolta, hogy a szülés utáni depressziót néhány eltévedt vadmalac társaságában egy erdőben sátorozva vészelje át [http://vadisznoret.blog.hu]. Tisztes polgári megélhetésről ekkor már természetesen szó sem volt, az önkéntes száműzetés azonban kétségkívül jó hatással volt Király elmeállapotára és szociális kapcsolataira is. A rengetegben számos új barátra tett szert: a manókkal és koboldokkal köttetett ismeretség eredménye a szerző aktuális agymenése, a Tündérgyár néven ismert üzem, ahol ügyvezető igazgatóként borzolja a proletárok kedélyeit. Király emellett gyengéd szálakkal kötődik Krakkóhoz, de bárhová szívesen megy, ahol adnak vodkát, ismeretlen okból jobban szereti a sült csirkeszárnyat, mint a narancsos kacsát. Emellett a szabadidejében játékprogramot ír, mert az jó.
