Király Levente (szerk.): Körkép 2013
Magvető, 2013, 308 oldal, 2400 HUF
A 2013-as év sem maradhatott Körkép nélkül, a 84. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában a Király Levente által szerkesztett, a hazai prózairodalom jelentős szerzői közül harminchatot felvonultató 308 oldalas kötet.
Mint minden válogatáskötetnek, ennek is vannak jobb-rosszabb darabjai, ám összességében elmondhatom, nagyon kellemes csalódás volt végigolvasni, az összeállítás erősre sikeredett. Találkozhatunk mágikus realizmussal (Dimény Lóránt: Az utolsó férfi, az első nő), történelmi eseményeket feldolgozó írásokkal (Váradi Nagy Pál: Az utolsó sátorozás, Vörös István: A török szultán nevetése, Németh Ákos: Partizánvadászok), széthulló házasságokkal, kapcsolatokkal (Szvoren Edina: Omomom, Beck Tamás: Mákony, Cserna-Szabó András: Regehű, Darvasi Ferenc: Próbáld meg kívülről nézni), disztópiával (Borbély Szilárd: Nembizalmazsgod, ide sorolható még talán Kiss Ottó Önkéntesek című írása is), Örkény emlékét megidéző írással (Fehér Béla: Egypercesek), hrabali egymondatos szövegekkel is (Garaczy László: Comealong boy, Parti Nagy Lajos: Szőkék a mezők).
Nem csak erősek, viszonylag koherensek is a szövegek, a legtöbben felfedezhetőek a világháborút, illetve az azt követő rendszert, azoknak a traumáját feldolgozó folyamatok (Csabai László: Éhség, Csaplár Vilmos: Kulcsár vagy álkulcsár, Márton László: Zazár és Fokics, Visky András: A kéz). Bartis Attila Weisz és Dragomán György Puerta del Sol című írása a szülők elvesztésével birkózik.
A kötet írónői szívesen vettek fel férfinézőpontot (ilyen volt Szvoren Edina már említett írása, Szeifert Natália: Jó magának, Tóth Ágnes: A nyár ajándékkosara, Magyary Ágnes: A szent, a disznó és az álságos szűz című írása is), Grecsó Krisztián (és Cserna-Szabó) pedig épp fordítva, Bovary úr című novellájában Szél Juli szemszögéből mesél.
Tóth Marcsi Aranysárga és Méhes László Érettségizettek, Bánki Éva Nem fáj, amit megszelídítenek címűje a felnőtté válás kezdeti lépéseivel, az első „felnőtt” tapasztalatokkal foglalkozik. Ezzel szemben Maros András épp a fordított helyzetbe vezeti el olvasóját a Colemanben, egy nyugdíjas, fiát kereső férfi első élményeit rögzíti a Sziget fesztiválról. Láng Zsolt Teflon, Csendes Levente Előzetes és a kötetindító Babiczky Tibor Zsilett írása behozza a válogatásba az erőszak és a krimi vonalát is. Háy János A Sanyika öröksége lepusztult falvak elzüllött alkoholistáinak életébe vezet minket, Podmaniczky Szilárd A főszerkesztő című novellájában pedig egy újságíró és az új főszerkesztő bizarr kapcsolatába enged bepillantani.
Az egyik legkülönlegesebb novella, Potozky László Povak Albertini körkörös éjszakája egy haldokló álmairól, látomásairól mesél, Magyar László András Pokol címűje pedig már a következő állapotról, a pokolra kerülésről. A kötet legerősebb darabja számomra Jászberényi Sándor prózája, Az ördög egy fekete kutya volt. Fülledt hangulatú, különleges atmoszférájú írásról van szó, közel-keleti helyszínnel, hajszálpontosan érzékeltetett feszültséggel, háborús fenyegetettséggel.
Látható tehát, hogy színes, változatos szövegekkel állunk szemben, mégis akadnak a legtöbbjükre jellemző közös vonások: a veszteség, a küzdelem, az egyén által megélt kisebb-nagyobb válságok. Nem könnyű kötet, nagyon sok írás igényli a többszöri elolvasást, sokáig lehet gyűrni, emészteni, küzdeni vele. De mindenképpen érdemes.
Szerző: Szász Anna Tünde
