A szvingerklub az a hely, ahol állítólag még senki nem járt, de mindenki ismeri. Ide kalauzol minket Árvay Gréta Elmerülve című könyve, és bár az első pillanatban azt hihetnénk, hogy dokumentumkönyvet tartunk a kezünkben, valójában fikcióról van szó.
A klubba járó emberek ugyanakkor meglepően valóságosak, bármelyikünk munkatársa, húga, volt pasija vagy az anyja is lehetne. Esetleg mi magunk. A szereplőket jó jellemábrázolással ismerhetjük meg. Határozott, letisztult karakterek, de valami egyikőjükkel sem stimmel.
Árvay Gréta: Elmerülve (A Mystique-Club)
Athenaeum Kiadó, 2015, 260 oldal, 2990 HUF
Itt keresi az örömet az elhagyott férj, aki még szereti a volt feleségét, vagy az éppen negyvenéves szingli nő, aki mindig rosszul választ. A klubba jár a kötődési problémákkal küszködő volt állami gondozott macsó, akiért bomlanak a nők, de neki senki nem kell. Az unalmas napjait itt dobja fel a jól szituált ötvenes házaspár, akik szépen élnek egymás mellett harminc éve, és az égvilágon semmi baj nincs a kapcsolatukkal. Látszólag persze.
Az erotikus szál kidolgozott és életszerű - logikusan ez kapta a legnagyobb hangsúlyt a könyvben. A szerző bátran és szemérmetlenül használja a szavakat, melyek segítenek elképzelni a rejtélyes Mystique klub mindennapjait. Úgy tűnhet, az egymást nem ismerő emberek szexuális együttléte alkalmat adhat a teljes kikapcsolódásra. Elhisszük, hogy segíthet a szereplőkön heti pár óra könnyed játék, ami által elfelejtik, milyen nehéz az életük odakint. Szépen lassan azonban kiderül, hogy mindez inkább felerősíti a problémákat, vagy legalábbis rávilágít jó néhány fontos kérdésre. A házasságok meginognak, az egyedülállók pedig nehezebben viselik a magányt.
A könyv vége felé a szereplők között szerelmi szálak szövődnek, ami sokat elvesz a történet eredeti hangulatából, melyet ekkor már csak egy hajszál választ el egy romantikus lányregénytől. A szexjelenetek megritkulnak, ami nagy kár, mert ezek a könyv legerősebb és kifinomultabb részei. Ezeket akár magában is érdemes elolvasni. Az az érzése az embernek, mintha az erotikus jeleneteket és a könyv többi részét két különböző ember írta volna. A párbeszédek ugyanakkor szegényesek és kidolgozatlanok, a cselekmény alapvetően érdektelen, több katarzis idő előtt kifullad.
A történet egyszerűségében mégis hiteles, és ha nehezen is, de megtaláljuk a mondanivalót. Ami szexszel fűszerezve elég is lehet.
Szerző: Pálfi Andrea